id. Orosz Árpád atya visszaemlékezése
„Az 50-es években, amikor Rákosi „pajtás” volt a fiatalok legfőbb barátja” a jövőkép miatt is megfelelő elszántság kellett ahhoz, hogy papnövendéknek jelentkezzék valaki. Jellemző erre, hogy dr. Bacsóka Béla morális tanárunk többször elmondta, hogy baráti vitája volt az Á. E. H. (Állami Egyházügyi Hivatal) nyíregyházi titkárával, Buhalla úrral, aki egyre erősítgette, hogy a vallás és benne az egyházi élet fokozatosan megszűnik és egyszerűen nem lesz rá szükség. Ő pedig az ellenkezőjét erősítgette, benne az Egyház 2000 éves voltát, és azzal hessentette el a vitát, hogy ezt a kérdést, annak eldöntését bízzuk a jövő-re. S bár - koránál fogva - Bacsóka Béla atya is csak fentről nézi életünket, de hol vannak már a buhallák, az Á. E. H.-sok? És hol van maga a kommunizmus mint diktatúra, és hol van az eszméjét adó marxizmus? A nyíregyházi teológiai Főiskola pedig él. Sőt egyetemmé fejlődik és soha ennyi növendéke nem volt, mint napjainkban. Úgy tűnik, hogy a gondviselés hosszú távon is számít rá.”
id. Orosz Árpád atya visszaemlékezése
(IVANCSÓ I. (szerk.), Egy szájjal és egy szívvel, SZAGKHF, Nyíregyháza 2000, p.19.)
