id. Orosz Árpád visszaemlékezése

<<

Még mindig a pasztorálisról: Gondolom, hogy ott kellett volna megtanulnom, hogy a szentségházba milyen szárazsági fokon levő kenyérből átváltozott szentséget lehet betenni. Sajnos, hogy ez énbennem egyáltalán nem rögződött. Lehet, hogy minden másra tanítottakbennünket, csak épp erre nem? Mert ugyan élvezettel tanultuk a dogmatikát, morálist, filozófiát, teodiceát. Ezek voltak a kedvenceim. Még én törtem magam: a latin könyvekből
tanultam: a Lercherből, Noldinból. Ők voltak a szerzők. Azért szerettem, mert a terminus technicusokat eredetiben olvashattam, tanulhattam. Tanáraink is ezt fordították le és ezt adták elő. A morálist diktálta a tanár úr. A dogmatikát pedig sokszorosítva kaptuk lapokon, ha jól emlékszem. De az eredeti bővebb volt, pontosabb, s így érthetőbb, áttekinthetőbb, bár nehezebb volt latinból tanulni. De az aprónak látszó dolgok is fontosak.

Orosz Árpád atya visszaemlékezése

(IVANCSÓ I. (szerk.), Egy szájjal és egy szívvel, SZAGKHF, Nyíregyháza 2000, p. 48.)