A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola 1995. május 26-tól a római a Pápai Keleti Intézet (Pontificio Istituto Orientale) afilliált, 2006. április 6. óta pedig aggregált intézete. Ez azt jelenti, hogy 1995-ben az egyetemi szintű képzés első, 2006-ban pedig második fokára lépett. Tehát azok a hallgatók, akik mindenben eleget teszek a képzés kötelezettségeinek, az első képzési ciklus végén a római anyaintézet által kibocsátott baccalaureátusi diplomát kapják meg. A továbblépni szándékozók pedig a második ciklus elvégzése után licencia-diplomát kapnak.

Viszonylag hosszú út vezetett idáig, bár a rendszerváltásig a mi főiskolánk volt a magyarországi hittudományi főiskolák közül a legfiatalabb. Városunkban viszont a legelső felsőfokú oktatási intézmény lett 1950-ben.

Hittudományi Főiskolánk történetét három részre lehet osztani. 1. A történet első része a megalakulástól kezdve pontosan negyven évet ölel fel. Ennek jellegzetessége, hogy specifikusan és kizárólagosan a papképzésre irányult. 2. A második részt már teológusképzésnek lehet nevezni, mert 1990-től megnyitotta kapuit a civil hallgatók előtt is: Levelező Tagozattal bővült, majd a következő évtől, 1991-től a Bessenyei György Tanárképző Főiskolával közös képzésben beindult Hittanári Tagozat is. 3. Végül a Főiskola történetének harmadik része az egyetemi szintű képzés beindulásától kezdve tart.

1. Az első negyven esztendő

1.1 Az intézmény megalapítása

A Hajdúdorogi Egyházmegye Papnevelő Intézetét és a Görög Katolikus Hittudományi Főiskolát dr. Dudás Miklós püspök Dudás Miklós püspök, intézményünk alapítója (1939-1972) alapította 1950-ben, politikai szempontból igen nehéz időkben, amikor több hasonló jellegű intézmény bezárására került sor hazánkban. A megyéspüspök így adta ezt tudtul körlevelében papjainak és híveinek: “Boldog örömmel közlöm mindnyájatokkal, hogy szeptember végén Nyíregyházán püspöki széklakomban Isten segítségével megnyitjuk az egyházmegyei papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát”. A kispapok pedig ezt írták a papnevelő intézet naplójának bevezető soraiban: “Mily sokat mond a beavatottak számára ez a rövid mondat: «Régi óhaj válik valóra ezzel». S aki csak megközelítőleg is érti ezeket a szavakat, az, ha jelen volt, érezte, ha nem volt jelen, el tudja képzelni, milyen volt az az ünnepélyes évnyitó szentmise, amit a szeminárium rektora mutatott be a Kegyelmes Úr Őnagyméltóságának és kíséretének, a nyíregyházi görögkatolikus papságnak, a szeminárium elöljáróinak és növendékeinek, s a hívek nagy tömegének jelenlétében”.

A két intézmény: a hittudományi főiskola és a szeminárium ebben az első időszakban oly szorosan összefügg, hogy történetüket és fejlődésüket csak együttesen lehet tárgyalni. Feltehető a kérdés, hogy miért volt szükséges új intézmény alapítására. A válasz a következőképpen fogalmazható meg. A Hajdúdorogi Egyházmegye papnövendékei 1918-ig az ungvári, 1918 és 1930 között pedig az esztergomi Papnevelő Intézetben nevelkedtek. Közülük egyesek a budapesti Központi Szeminárium növendékeiként a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanultak, 1930 és 1939 között valamennyien Budapesten végezték tanulmányaikat. 1939 és 1944 között az

egyházmegye papi utánpótlásának többségét Ungváron képezték, kisebb részük pedig Budapesten készült fel a papi életre.1944-től 1950-ig újra valamennyi papnövendékünk Budapestre került az egyetem Hittudományi Karára és a Központi Szemináriumba. Itt igen magas színvonalú, de kizárólag latin szellemű és a nyugati teológiai gondolkodásmódnak megfelelő képzést kaptak – amint megállapítja Timkó Imre professzor, későbbi püspök a “Keleti kereszténység, keleti egyházak” című könyvében. 1950. szeptember 27-én érkeztek meg a görög katolikus papnövendékek az újonnan megalapított szemináriumba, illetve főiskolára. Ettől kezdve saját rítusú intézményben készülhettek papi hivatásuk betöltésére. Így igazán otthon, egyházmegyéjük kebelében érezhették magukat. Az első tanévnyitó 1950. október 1-jén, vasárnap 6 órakor volt. Az intézményben kezdettől fogva együtt készültek a papságra a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus papnövendékei, tehát az intézet az egész magyar görög katolikusság ügyét szolgálta. Az intézet felállításához az anyagi hátteret, valamint – mai szóval élve – az infrastruktúra kialakítását a püspök, a papok és a hívek adományai biztosították. A püspök körlevelében kérte az anyagi segítséget, valamint a könyvtár megalapításához könyveket is. Így a szeminárium könyvtárát a papok könyvadományai alapozták meg. A szeminárium helyiségeit pedig Dudás püspök a saját lakosztályából bocsátotta a papnövendékek rendelkezésére. A körülményeknek és lehetőségeknek éppen megfelelt az új szeminárium, Erről is található egy érdekes megjegyzés a naplóban: “Az egyik Főtisztelendő úr megjegyezte, aki végignézte szobáinkat: nagyobb szeminárium van Magyarországon, de modernebb egy sincs”. Természetesen ez a saját egyházmegyei szeminárium fölött érzett öröm és az optimizmus hangja volt.

 

1.2 Az oktatás kialakítása az első öt évben

Az újonnan megnyitott hittudományi főiskolán 1950. október 2-án kezdődött meg az oktatás. Az első tanévben 15 papnövendék kezdte meg a tanulást: öt másodéves és tíz elsőéves hallgató. A főiskolai tanárok, illetve szemináriumi elöljárók létszáma pedig öt volt. A tanárok közül a rektor Rómában szerezte doktori fokozatát, a spirituális pedig középiskolai tanári diplomával is rendelkezett, egyetlen kivétellel mindannyian rendelkeztek doktorátussal. Mivel az új főiskola az első tanévben két évfolyammal kezdte meg a működését, a teljes öt évfolyamra az 1953/1954-es tanévre egészült ki. Az első öt év alatt alakult ki a teljes oktatási rend. Igaz, már az új intézmény fennállásának negyedik évében voltak végzős hallgatók, de ők a meginduláskor a második évet kezdték el. Akik azonban végig itt folytatták tanulmányaikat az első öt év alatt, azok a kezdeti elsőévesek voltak. Ők az 1954/1955-ös tanévben végeztek. A tanrend heti rendje a római egyetemek általános szokását követte: a hétköznapok közül a csütörtök oktatás szempontjából viszonylag szabad volt. Naponta egyébként öt órát tartottak a tanárok; kezdetben 50 perceseket, 10 perces szünettel, de már az első év novemberének végétől áttértek a 45 perces előadásokra. Délutáni időre kerültek általában a “disputák” az egyes tárgyakból. Ezen időszak alatt egymást – különböző, elsősorban a korszak politikai okai miatt – felváltva 13 tanár működött a főiskolán. A kezdeti ötből csak három maradt meg az első öt év végére. Ugyanezen első öt év alatt pontosan 40 beiratkozott hallgatója volt a főiskolának. Az első öt évben tehát kialakult az intézmény oktatási rendszere. Ez követte a többi magyar hittudományi főiskola tanítási rendjét.

 

1.3 Az intézmény további fejlődése

A következő húsz esztendőben az intézménynek 98 növendéke volt. Ez a szám magába foglalja az ezen időszakban a főiskolára beiratkozott és szemináriumba felvett, s ott tanulmányait folytató összes kispapot. Közülük nem jutottak el mindannyian a befejezésig, nem lettek mindannyian papok. Ebben az időszakban kezdődött az a szokás, hogy a kimagasló tanulmányi előmenetelt és a szertartásokban való kiváló jártasságot bizonyító kispapokat a püspök a budapesti Hittudományi Akadémiára küldte tanulmányaik folytatására. Természetesen közben voltak olyanok is, akik egyenesen ott kezdhették a papi életre való felkészülésüket. Az 1957/58-as tanévre került először főiskolánkról Budapestre papnövendék. Ebben a húsz esztendőben összesen 11 kispap folytathatta az intézményünkben megkezdett tanulmányait magasabb szinten a Hittudományi Akadémián, s nevelkedhetett a Központi Szemináriumban. A főiskolán, illetve a szemináriumban a papképzés a II. Vatikáni Zsinatnak a papság képzésével foglalkozó határozatára, az “Optatam totius”-ra és az 1973-ban megjelent “A magyarországi papnevelés általános szabályzatá”-ra támaszkodott. Ez utóbbit a Magyar Katolikus Püspöki Kar adta ki. Természetesen figyelembe kívánta venni ezek mellett a görög katolikus sajátosságainkat is. A magyarországi hittudományi főiskolákon egységesített oktatási anyag jegyzetek formájában való kiadása a mi főiskolánk fennhatósága alatt kezdődött meg dr. Keresztes Szilárd – akkori teológiai tanár, később püspök – felelős kiadásában. Tanáraink is részt vettek a szerkesztésében, sőt önálló köteteket is jelentettek meg benne. A jegyzetsorozat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a papnövendékek egységes képzést kapjanak. A fő tantárgyakat ezek alapján tanították a tanárok, de az egyes tárgyakban saját anyagukból fűzték hozzá a jellegzetesen keleti teológiára vonatkozó kiegészítő részeket. Az 1976/1977-es tanévtől a fő tárgyakból szigorlatot tesznek a hallgatók. Az intézmény történetének fontos állomása, hogy 1983. szeptember 1-jén megjelent “A Nyíregyházi Egyházmegyeközi Gör. Kar. Papnevelő Intézet Háziszabálya”. Ez címében először említi hivatalosan, hogy az intézet Szent Atanáz oltalma alatt áll. Azért figyelemreméltó ez, mert a szeminárium felállításakor elkezdett kispapi napló címében még Szent Jozafát szerepel mint védőszent. 1975 óta az 1985/1986-os tanév végéig 77 beiratkozott hallgatója volt a főiskolának, beleértve az utolsó évben végzetteket is. Közülük 7 papnövendék készült Budapesten a papi életre és folytatott magasabb szintű tanulmányokat. Az 1950-ben alapított hittudományi főiskolánknak nem csak a megyére és a régióra volt és van jelentősége, hanem az ország egész területére, tudniillik az egész ország területén élő görög katolikusok számára képez papokat. A hallgatók is az ország egész területéről érkeznek, bár túlnyomórészt Kelet-Magyarországról, ahol a görög katolikusság zöme él. 1989-től kezdődően ez nemzetközi hatású lett, a környező országokra is kiterjedt: Erdély, a Felvidék és Kárpátalja területéről is fogad a főiskolánk magyar anyanyelvű hallgatókat. Azon túlmenően, hogy ez a határainkon túl élő, a rendszerváltásukig elnyomatásban élő és az újrakezdés nehézségeit szenvedő görög katolikus egyházakat segíti, a nemzeti kisebbségeik fennmaradását is szolgálja. Elég csak utalni az egyházak ilyen jellegű megőrző szerepére. A renszerváltás óta 45 papságra készülő külföldi teológus hallgatót oktattunk főiskolánkon.

 

2. A teológusképzés

Hittudományi főiskolánk második korszaka 1990-ben kezdődött, s 1995-ig tartott. Ekkor a speciálisan a papképzést szolgáló arculat megváltozott, s ettől kezdődően fontos szerepet kapott és kap a világiak képzése is.

 

2.1 A Levelező Tagozat

A rendszerváltás után, 1990-ben először a hittanári szak levelező tagozata indult be. A tagozat célja, hogy a világi katolikus hívők számára (nemre való tekintet nélkül) lehetővé tegye a felsőfokú teológiai ismeretek megszerzését és felkészítsen a hitoktatói tevékenységre is. A képzési idő itt öt évig tart. A követelményszint alapján országos viszonylatban az első helyek között van. Az oktatás általában kéthetenként, előre kijelölt szombati konzultációkkal történik. Az előadások minden alkalommal öt tantárgyból, összesen 9 órában folynak. Az első évfolyam 50 fős létszáma után fokozatosan csökkent a jelentkezők száma, de 15-20 fővel a következőkben is számolnunk lehet. A levelező tagozat hallgatói végbizonyítványt kapnak, amennyiben csak a félévi vizsgák letételére szorítkoznak, viszont főiskolai tanári diplomát kapnak, ha a szigorlatok, szakdolgozat és záróvizsga követelményeit is teljesítik. Ilyen hittanári diplomát az első év végén húszan, 1996-ban pedig huszonketten kaptak. A tagozaton a hallgatók elkötelezettsége komoly, amit az is jelez, hogy legtöbben munka és család mellett végzik itt tanulmányaikat. Az oktatói háttér is igen jó, mivel a tanárok a nappali tagozat tanárai is egyben. A gyakorlati tárgyak oktatásának hangsúlya mellett a levelező tagozaton az elméleti képzés magas szintjét is meg kívánjuk valósítani, hiszen a tagozat fontos feladata a keresztény értelmiségiek képzése mellett az is, hogy hitoktatókat, hittanárokat és nevelőtanárokat képezzünk. Ezzel mind a keresztény közösséget, mind a társadalmat jelentős mértékben gazdagíthatjuk, ugyanakkor a határainkon túl élő magyar nyelvű kisebbségeknek is szolgálatára lehetünk, az onnan érkezett levelező tagozatos hallgatók oktatásával.

 

2.2 A Hittanári Szak

A levelező tagozat után az 1991/92-es tanévtől kezdődően megindult a hittanár szak nappali tagozata is. Az 1991. június 25-én kelt megállapodásban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rögzítette a közös hittanári képzés feltételeit. Eszerint a tanárképző főiskola biztosítja az infrastruktúrát, a hittudományi főiskola pedig a tartalmi részt és a személyi feltételeket. Az oktatási rend kezdettől fogva teljes mértékben kapcsolódik a tanárképző főiskola oktatási rendjéhez és tanulmányi követelményeihez. Az első tanévben – mivel a megállapodás már a felvételi vizsgák után történt – harmadik szakként vette fel 28 jelentkező a hittanári szakot a tanárképző főiskolán. A négy éves képzés után 13 fejezte be közülük a tanulmányait, s kapott hittanári oklevelet. A következő esztendőtől a rendes kétszakos képzés is beindulhatott. A negyedik év után 20 hallgató kapott hittanári diplomát. A hittanár szakon nem csak hittanárokat kívánunk képezni, hanem keresztény értelmiségieket is, akik a keresztény kultúra különböző területein alkotó módon tudnak tevékenykedni. Ezért a hallgatók vallásos-kulturális és lelki elmélyülése érdekében 1994 óta külön kinevezett főiskolai lelkész is foglalkozik a hittanár szakos hallgatókkal. Az oktatói háttér itt is hasonlóan jó, mint a levelező tagozaton, mert a tanárok ugyanazok, mint a nappali tagozaton. Külön említést érdemel, hogy a hittanár szaknak saját gyakorlatvezető tanára van, aki egy személyben vezeti az elméleti és gyakorlati képzést. A hallgatók gyakorlati oktatását a város különböző általános iskoláiban oldjuk meg, de lehetőséget biztosít erre a hatosztályos Szent Imre Katolikus Gimnázium is. A hittanár szak törekszik megvalósítani azt a célját, hogy olyan hittanárokat képezzen, akik által az iskolai hitoktatás színvonala javulhat, valamint a vallás- és lelkiismereti szabadság alkotmányos jogának értelmében a vallásos szülők megfelelő módon tudnak gondoskodni gyermekeik keresztény szellemű neveléséről.

 

2.3 A további fejlődés

A tárgyalt időszak harmadik lépcsőjének lehet nevezni a teológus szak nappali tagozatán a civil hallgatók megjelenését, 1995-től. A mintegy 25 fős évfolyamokon azóta 4-5 olyan személy is van, aki nem a papságra készül; többségében női hallgatókról van szó. Az ő jelenlétük is kívánatos, sőt ösztönző hatású a többiekre. Erre az időszakra esik az a tény is, hogy az eredetileg ötéves képzést a “Sapientia Christiana” római rendelkezés 1992-ben hat évre emelte, valamint hogy a hittudományi főiskola nappali tagozata 1994-ben szervezetileg különvált a papnevelő intézettől.

 

3. Az egyetemi szintű képzés

1994-ben kezdődtek azok a tárgyalások, melyek oda vezettek, hogy hittudományi főiskolánk 1995. május 26-án a Pápai Keleti Intézet affiliált intézménye, kihelyezett tagozata lett. Így az 1995/96-os tanévtől elkezdhettük az egyetemi szintű képzést. A 2006/2007-es tanévtől pedig az aggregáció fokozatát is elnyerte intézetünk. Az oktatás hat évfolyamon történik, emellett a papságra készülő nappali tagozatos hallgatóknak egy előkészítő évük is van, melynek célja a különböző középiskolákból jövő diákok viszonylag egységes szintre hozása. Erre különösképpen a határon túlról érkező hallgatók miatt van szükség. 2008-ig 7, illetve 5 végzős hallgató kapott a római anyaintézet által kibocsátott egyetemi szintű diplomát, miután eleget tett a vizsga- és szigorlati kötelezettségeinek, elkészítette a szakdolgozatát, valamint letette az Istituto Orientale által előírt és felügyelt baccalaureátusi és licenciátusi szigorlatát. Főiskolánk nappali teológus szakának oktatási rendjét a római anyaintézet által javasolt rend szerint állítottuk össze, figyelembe véve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának rendjét is, illetve a bologna-i rendszerű oktatásnak megfelelő átalakítás is folyamatban van. Az oktatási reform-folyamatban áttértünk a kredit-rendszerre, valamint nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző szemináriumi munkák és a gyakorlati oktatás területei. Kötelező idegen nyelv tanulásaként bevezettük az olasz nyelv intenzív oktatását, ugyanakkor a főiskola életében eddig is szerepelt a különböző modern nyelvek tanítása. Az olasz lehetőséget biztosít külföldi előadók meghívására is, melyre már több alkalommal is sor került, egyelőre még szinkrontolmácsolással. Római professzorok, illetve az anyaintézet rektorai tartottak a hallgatók számára kreditet érő kurzusokat.

2003-ban átadásra került a főiskola új, a XXI. századi oktatási igényeket minden szempontból kielégítő épülete a Bethlen G. u. 13-19. szám alatt.

Főiskolánk tudományos-szellemi színvonalának emelkedését jelzi, hogy 1995-től beindította az évente kétszer megjelenő Athanasiana című teológiai folyóiratát, melyben a teológiai tanárok legújabb kutatásaik eredményeiről számolnak be tanulmányaikban a szakterületükről. Emellett önálló kötetekből álló sorozatok is indultak. Studia Biblica Athanasiana címmel biblikus kiadványsorozatot is indított a főiskola, amely a hazai legjobb biblikusok tanulmányait közli. Beindult egy kánonjogi idegen nyelvű folyóirat sorozat is: a Folia Canonica, amelyben külföldi és hazai keleti egyházjogászok munkái kapnak helyet. Szintén idegen nyelvű, bizánci jellegű teológiai folyóiratunk a Folia Athanasiana. A hallgatók önálló tanulmánykötetet jelentetnek meg, Munkálatok címmel. A főiskola kiadásában folyamatosan jelennek meg egyéb könyvek is, melyek országos terjesztésben is kaphatók.

Főiskolánk legfőbb perspektívája az aggregáció után a majdani önálló egyetemmé válás. Továbbra is fontos szerepet szánunk a hittanár-képzésnek, úgy a Nyíregyházi Főiskolával együttműködve a hittanári nappali, mint a saját szervezésű levelező tagozaton. Végül a határainkon túlról érkező magyar anyanyelvű civil teológusok és papok képzésében is teljesíteni akarjuk főiskolánk hivatását és küldetését, nem csak a megyére, a régióra, az országra vonatkozóan, hanem nemzetközi vonatkozásban is.

Aktualitások

Tudásolimpia-döntő 2016

2016. június 10-én a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán ismét megrendezték a Tudásolimpia döntőjét.A versenyre jelentkezők angol nyelv, német nyelv, magyar nyelv, liturgikus ismeretek...

Dr. Fodor György a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának új dék...

S.E.R. Dr. Veres András egyetemünk Nagykancellárja – a Kari Tanács választása és Rektor Úr felterjesztése alapján - 2016. július 1-jétől Főtisztelendő Dr. Fodor György egyetemi tanár urat nevezte ki a...

Megjelent az Eastern Theological Journal legújabb száma

Megjelent az Eastern Theological Journal legújabb száma. A 2016/1 szám szerzői: Vít Hušek, Palacký Egyetem Olomouc, Csehország

Könyvtárosok Világnapja

Képes beszámoló a Könyvtárosok Világnapja alkalmából tartott rendezvényről.

Nemzeti érték lett főiskolánk könyvtárának antikva gyűjteménye

2016. május 6-án a Városnap keretében tartott ünnepségen vette át a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola képviselője a városháza Krúdy termében azt az emléklapot, amely tanúsítja, hogy a...

Megjelent az Eastern Theological Journal legújabb száma

Megjelent főiskolánk idegen nyelvű folyóirata, az Eastern Theological Journal legújabb száma, melynek tartalomjegyzéke ide kattintva letölthető.

Megjelent az Athanasiana 41

Megjelent főiskolánk magyar nyelvű tudományos folyóiratának legújabb száma. Az Athanasiana 41 tartalomjegyzéke ide kattintva letölthető.

Ötven éve történt: magyar Szent Liturgia a Szent Péter bazilikában

„...véget ért a magyar liturgiáért századokon át folytatott munkánk és küzdelmünk kálvária-útja. Most teljesült az, amire őseink századok óta vágyakoztak, most érlelődött be az ő és a mi reményeink l...

« »

Linkajánló


Kapcsolat


H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.
H-4401 Nyíregyháza, Pf. 303.
+36 42 597-600
+36 30 440 0001

Közösségi média