Isten a világhálón – médianap a főiskolán

Rekordszámú érdeklődő vett részt azon a szakmai napon, melyet június 3-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével (MAKÚSZ) szervezett a Görögkatolikus Metropólia Nyíregyházán, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola dísztermében.

A két szervezet hetedik alkalommal tartott hasonló témában interaktív szakmai napot az országban, melyre Nyíregyházán kívül többek között Nagykállóból, Székesfehérvárról, Máriapócsról, Szolnokról, Debrecenből, Budapestről, Mátészalkáról, Hajdúdorogról és Tolcsváról is érkeztek újságírók, sajtóapostolok, gimnazisták, főiskolai hallgatók, oktatók, tanárok, papok, oktatási-, köznevelési- és gyermekvédelmi intézmények vezetői, képviselői.

A szakmai nap témája a mai világban megkerülhetetlen tényezővé vált online média és mesterséges intelligencia témái köré épült. Neves előadók, szakértők és egyházi kommunikációs szakemberek osztották meg tapasztalataikat, gondolataikat a témában, valamint lehetőség nyílt a közös párbeszédre és kapcsolatépítésre is. 

Az előadók között volt Szikora József, a MAKÚSZ elnöke, Galambos István, az NMHH kutatási igazgatóhelyettese, Gianone Péter, a Magyar Rádió volt hírszerkesztője, az MTI volt főszerkesztő-helyettese, Bodolay-Papp Zsófia, az NMHH szakértője, volt televíziós műsorszerkesztő, Dorgay Zsófia, az MTVA Vallásügyi Főszerkesztőségének munkatársa, Martí Zoltán, a 777blog főszerkesztője, az MTVA Online Igazgatóság igazgatója, Toót-Holló Tamás, a Mediaworks innovációs és termékfejlesztési főmunkatársa, az MTI és a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője, Dr. Kenyeres Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Andragógiai és Közművelődési Tanszék adjunktusa, a kerekasztal-beszélgetések résztvevői között volt görögkatolikus részről Kondás Kristóf, az MTVA Online Igazgatóság multimédiás irodavezetője és Zadubenszki Norbert, a Görögkatolikus Sajtó- és Médiaközpont munkatársa.

Seszták István, a Görögkatolikus Metropólia hivatalvezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a média világában is az igazság szolgálatára kell törekednünk, és a Szentlélekre hagyatkoznunk. Rámutatott, hogy napjainkban a kommunikáció szerepe és felelőssége különösen is megnőtt, ezért minden egyházi és világi megszólalónak kötelessége az igazságot közvetíteni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Jézus főpapi imájában megígérte a Szentlélek eljövetelét, aki elvezet bennünket a teljes igazságra – ez a hívő média küldetése is.

Szikora József, a MAKÚSZ elnöke evangéliumi gondolatokkal világította meg a média feladatát: „Ti adjatok nekik enni” – idézte Jézus szavait. A keresztény média célja, hogy szellemi és lelki táplálékot adjon az embereknek, hitelesen képviselve a közjót és választ adva a kor kihívásaira. Kiemelte:

a mai szekularizált világban különösen is fontos, hogy a keresztény hang ne szoruljon be a sekrestyébe, hanem bátran jelen legyen a társadalmi nyilvánosságban is.

Galambos István, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság képviseletében üdvözölte a sorozat folytatását, és kiemelte: ezek a találkozók nem pusztán képzések, hanem párbeszédre hívó alkalmak. Mint teológiát végzett szakember, hangsúlyozta, hogy

a keresztény ember számára az igazság világos, ám annak kommunikációs formája – „mit jelent ma a háztetőkről hirdetni” – közös gondolkodást kíván.

Gianone Péter kommunikációs szakértő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a krízishelyzetek – legyen szó családról, cégről vagy akár egyházi közösségekről – elkerülhetetlenek. A kérdés nem az, hogy lesz-e válság, hanem az, hogyan reagálunk rá a kommunikációban. Kiemelte, hogy a krízisben mutatott kommunikációs magatartás döntően befolyásolja, miként tekintenek az adott szervezetre: magatehetetlen elszenvedőként, határozott irányítóként vagy épp teljesen hallgatagként.

A médiazajban – ahol mindenki próbál figyelmet generálni, gyakran szenzációhajhász módon – az egyházaknak is meg kell találniuk a helyüket. A személyes, hiteles jelenlét továbbra is elsődleges, de nem hagyható figyelmen kívül a digitális tér sem, hiszen a csendes jelenlét gyakran láthatatlanságot eredményez. A szakértő példákkal illusztrálta, hogyan működik a modern médiavilág, és miért fontos, hogy az egyház is tudatosan, értékalapúan kommunikáljon ebben a környezetben. A mai médiatérben a figyelemért folytatott verseny közepette az egyháznak is helyet kell találnia a saját üzenetének. A világi újságírók többsége nem vallásos, kritikus szemléletű és gyakran szenzációhajhász, mégis fontos, hogy ne ellenségként, hanem ellenfélként tekintsünk rájuk. Egy kommunikációs krízishelyzetben nem várhatjuk tőlük a megértést – de a hallgatás gyakran még nagyobb károkat okoz. Egy kutatás szerint a politikailag elkötelezett médiumok az egyházzal szemben is jellemzően aszerint pozitívak vagy negatívak, hogy a kormányhoz hogyan viszonyulnak. Ez azonban nem ok arra, hogy csak „baráti” felületeken szólaljunk meg. Ha nem képviseljük saját álláspontunkat a kritikusabb médiában is, akkor csak az ellenoldal hangja fog megszólalni – akár hívő emberek előtt is.

A hallgatásnak komoly következményei lehetnek: a Gundel étterem vagy az Andrada cég példája is megmutatja, hogy a nem időben adott válasz milyen reputációs károkat okozhat. Előbbi jelentős anyagi veszteséget könyvelhetett el, amiért nem reagált az országos felháborodásra, ugyanis az iskolai étkezdénél is olcsóbban adta a menzát a Miniszterelnökségnek, amiért az emberek lenullázták az elégedettséget mérő oldalakon, minek köszönhetően rengeteg külföldi turistától estek el. Utóbbi pedig használt akkumulátor-alkatrészeket újrahasznosító gyárakat épített volna, de mindenféle kommunikáció nélkül. Amikor kiderült, a népharag elüldözte őket.  Az egyháznak nem kell tehát minden támadásra reagálnia, de a csend nem mindig erény – gyakran éppen a megszólalás hitelessége tud bizalmat ébreszteni. Egy jól időzített, nyílt kommunikáció akár a botrányt is megelőzheti. Az egyház üzenete akkor tud hatni, ha eljut azokhoz is, akik nem a saját köreinkből valók. Ezért fontos, hogy még nehéz helyzetekben is jelen legyünk a médiában – akár alternatív módon, például más médiumokon keresztül saját narratívát építve.

A hiteles és felelős kríziskommunikáció alapja nem a beszéd, hanem a probléma valós megoldása. A hitelességhez elengedhetetlen, hogy a hibákat beismerjük, őszintén kommunikáljunk és szükség esetén bocsánatot kérjünk. Az igazmondás nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem praktikus is: az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül.

A kommunikáció célja nem a média meggyőzése, hanem a társadalom azon többségének – a bizonytalanoknak – elérése, akik nyitott szívvel figyelnek az egyház üzenetére. Őket lehet és kell megerősíteni abban, hogy az egyház felelős, átlátható módon kezeli a nehézségeket. Fontos, hogy a krízishelyzetekre előre felkészüljünk: tervekkel, üzenetekkel, őszinte és egyszerű megszólalásokkal. A legjobb stratégia, ha az egyház saját maga áll elő a nehéz ügyekkel, nem megvárva, míg a sajtó hozza nyilvánosságra. A gyors, nyílt és együttérző kommunikáció csökkenti a reputációs veszteségeket.

A belső kommunikáció legalább olyan fontos, mint a külső. A munkatársakat tájékoztatni kell, mert ők a szervezet hitelességének élő tanúi. Ha az egyházban dolgozók sem kapnak tájékoztatást, az elbizonytalanítja őket és rombolja az egyház iránti bizalmat. A média saját logikája szerint működik: rövid, világos, lényegre törő üzeneteket vár. Ezeket egyszerű, mindenki számára érthető nyelven kell megfogalmazni, lehetőleg már a megszólalás elején. A krízisek nehézségek, de lehetőséget is jelentenek arra, hogy az egyház megmutassa: képes felelősségteljesen, hittel és emberséggel válaszolni a kihívásokra.

Bodolay-Papp Zsófia, az NMHH kutatója a mesterséges intelligencia lehetőségeiről, előnyeiről, hátrányairól és veszélyeiről beszélt. Videós és képi anyagokkal mutatta be, mennyire megtévesztőek lehetnek a profi módon elkészített hamis anyagok, és azt is, milyen könnyen lehet befolyásolni az okoskészülékek reklámajánlatait. 

A nap első kerekasztal-beszélgetésének címe: Valóságos Isten a virtuális térben – azaz szükséges rosszként vagy az apostolkodás új tereként tekintünk az online kommunikációra? A beszélgetésben részt vett Toót-Holló Tamás, a Mediaworks innovációs és termékfejlesztési főmunkatársa, az MTI és a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője, Dorgay Zsófia Szalézi Szent Ferenc-ösztöndíjas újságíró, és az a Kondás Kristóf, aki tavaly még a Görögkatolikus Metropólia Sajtó-és Médiaközpontjának munkatársa volt, most pedig az MTVA online multimédiás irodavezetője. A beszélgetés moderátora Martí Zoltán, az MTVA online igazgatója volt.

Szöveg és fotó: Király András/Görögkatolikus Metropólia

Ebéd után Martí Zoltán beszámolójával folytatódott a szakmai nap. Zoli a 777blog főszerkesztőjeként annak sikeréről beszélt. 

2016 áprilisában néhány fiatal úgy döntött, hogy elindít egy blogot, melyben őszintén tanúságot tesznek hitükről – nem gondolták, hogy pár év alatt tízezrekhez jut el az üzenetük. A 777 ma már meghatározó katolikus fiatalos médium, amelynek célja a hit élő és hiteles közvetítése azok felé is, akik távolabb állnak az Egyháztól.

Kezdetben mindössze kétezer Facebook-követőt tűztek ki célul, de már a nyitás utáni két hétben átlépték a tízezret. Azóta több mint százezer követő csatlakozott közösségi oldalaikhoz. A siker titka nemcsak az elkötelezett csapat, hanem a vizuálisan igényes, fiatalos megjelenés, a közvetlen stílus, valamint az, hogy mindig az evangélium hiteles közvetítése volt a középpontban. A 777 elkötelezett az önkéntesség mellett: szakmájukban képzett, elhivatott fiatalok működtetik – nem hobbiként, hanem szolgálatként. A csapat független, politikai kötöttségek nélkül dolgozik és ezt büszkén vállalja.

Az elmúlt években nemcsak online, hanem offline térben is jelen vannak: zarándoklatokat, imaesteket, sőt evangelizációs rendezvényeket is szerveztek. Emellett több könyvet adtak ki és a közösségi finanszírozás révén folyamatosan kapcsolatban állnak követőikkel. A 777 üzenete ma is ugyanaz:

„Mi ugyanolyanok vagyunk, mint ti – csak épp írunk arról, amit vasárnap a templomban átélünk.”