Orosz Péter vértanúról tartottak konferenciát Beregszászon
A magyar és ukrán nyelven, szinkrontolmácsolással tartott konferencia kezdetén Tódor Macapula munkácsi görögkatolikus püspök hangsúlyozta a vértanúk példaadását, melyekből a keresztények mai generációja is erőt meríthet. „Orosz Péter vértanúságának a mai, háborús időben különösen is fontos üzenete van: nem fegyverekkel, hanem szeretettel kell választ adni az erőszakra. Az ilyen konferenciák azért is fontosak, hogy vértanúink, szentjeink ne csak a történelemkönyvekben, hanem szívünkben is élénken éljenek.”
Az első előadást dr. Véghseő Tamás atya tartotta videokapcsolaton keresztül, aki a Szentszék és a kárpátaljai görögkatolikusok 1944 és 1957 közötti kapcsolatáról beszélt. Mivel akkor minden apostoli nunciust kiutasítottak a Szovjetunióból, Magyarországon keresztül kapott információkat Kárpátaljáról a Szentszék.
Angelo Rotta budapesti nuncius a Dudás Miklóstól kapott információk szerint jelezte a Szentszéknek, hogy szükség van Kárpátalján segédpüspökre, mivel Dudás püspök munkácsi apostoli kormányzó mozgástere szűkös és kétséges a zűrzavaros történelmi időben. Dudás püspök Romzsa Tódort javasolta, akit a Keleti Kongregáció is elfogadott. 1944. szeptember 24-én szentelték föl Romzsa püspököt, Dudás Miklós apostoli kormányzó neki adta át a munkácsi egyházmegye vezetését. Mivel Romzsa Tódor volt az egyetlen szabadlábon lévő fölszentelt görögkatolikus püspök nem csak Kárpátalján, de egész Galíciában, 1945-ben kérvényezte, hogy két papot titokban püspökké szentelhessen, akiknek személyét még a Vatikán sem ismeri, de ebbe a Szentszék nem ment bele. Engedélyezték viszont Chira Sándor püspökké szentelését, aki már egy évvel korábban is püspökjelölt volt, így személyét ismerték. A titkos szentelésre valószínűleg 1945. december 30-án került sor.(Püspökké szentelését olyannyira titokban tartották, hogy még Dudás Miklós sem tudott róla.) A Szentszéknek a továbbiakban semmilyen információja nem volt a püspök sorsáról. A forrásokról és további érdekességekről, a konferencia anyagairól hamarosan megjelenő kötetben olvashatunk.
Dr. Janka György Puskás László kárpátaljai görögkatolikus pap vértanúkat kutató tevékenységéről, Orosz Péter ereklyéiről és boldoggá avatásáról tartotta előadását videolinken keresztül. Puskás atya gyermekként gyakran találkozott Romzsa püspökkel, hiszen édesapja barátja és közeli munkatársa volt. Halálát követően egész családjukban „Tódor püspök, vértanú, könyörögj érettünk!” könyörgéssel fejezték be esti imájukat. A személyes érintettség miatt lett 1993-ban pap, és fogott hozzá a kárpátaljai vértanúk életrajzának összeállításához, emlékük éltetéséhez, boldoggá avatásuk elindításához. Neki köszönhető Romzsa Tódor és Orosz Péter sírjának megtalálása és boldoggá avatása. Orosz Péter holttestét 1992-ben találta meg az ilosvai rendőrfőnök garázsába betonozva, Romzsa Tódor maradványait pedig 1998-ban, az ungvári székesegyház szétrombolt kriptájában. György atya reményét fejezte ki, hogy a nyolcvan kárpátaljai görögkatolikus hitvalló 2006-ban megnyitott, ám 2010-ben megszüntetett boldoggá avatási aktáját a közeljövőben újra fogják nyitni, és méltó módon fogjuk emléküket őrizni.
Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett művészettörténész, a Nyíregyházi Egyetem tanára a május 3-án hivatalosan is a boldogok sorába kerülő Orosz Péter ikon-ábrázolásának szempontjairól beszélt. Izgalmas téma volt ez, hiszen megszoktuk a régen élt szentek bizánci ikonográfiáját, de 20. századi szentek ábrázolásai – főleg olyanoké, akiknek fényképeit ismerjük – kihívások elé állíthatják az ikonfestőket. Az évszázadok során kialakultak a vértanúk ábrázolásának szabályai, szempontjai. Az első görögkatolikus vértanú, akinek ikonját ismerjük, Kuncewicz Szent Jozafát polocki ruszin görögkatolikus érsek (1580-1623). Puskás László jóvoltából több ikont is ismerünk Romzsa Tódorról. Hivatalosan csak a boldoggá avatás után lehet nyilvánosan ikonon tisztelni valakit, ezután fognak tehát megjelenni az Orosz Pétert ábrázoló ikontípusok. (Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ ikonosztázán látható az ikonja.
A konferencia zárásaként fölolvasták azt a levelet, amelyet Orosz Péter atya testvérének unokája írt a konferencia résztvevőinek. A konferencián a Nyíregyházi Egyházmegyét Szabó Tamás pasztorális helynök, a Miskolci Egyházmegyét Makkai László atya, Orosz Péter szülőfaluját, Birit pedig Grunda Dávid parókus képviselte.
Orosz Péter vértanú boldoggá avatása május 3-án 10 órakor lesz a kárpátaljai Bilkén, ahol parókusként szolgált halála idején.
Szöveg és fotó: Király András/Görögkatolikus Metropólia
