Alapozó tárgyak

 

KATE 1001 – Metodológia


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A metodológia alapszeminárium célja a tudományos ismeretszerzés és ismeretközlés módszerének elsajátítása, különös tekintettel a teológiai tudományokra és természetesen a zenei kérdésekre. A hallgatók elméleti oktatása mellett fontos szerepet kapnak a módszertani gyakorlatok.

 

KATE 1002 – Filozófiatörténet I-II.


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

 

A filozófiai oktatás általános célja, hogy a hallgatókban felébressze a magukkal hozott köznapi és az iskolákban elsajátított szaktudományos létértelmezésen túl az egész eredetére, mibenlétére és céljára vonatkozó rendszeres, tudományos színvonalú kérdezés igényét. A filozófiai gondolkodás történetének tanulmányozása egy differenciáltabb problématudat kialakítását segíti, és a személyes kérdezés, mérlegelés és válaszkeresés készségének fejlesztésére szolgál.

Tematika: I. a) A Szókratész előtti görög bölcselet, b) A szofisták és a szkepticizmus, c) A klasszikus görög filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész, d) Hellenista filozófiai rendszerek: sztoicizmus, epikureizmus, szinkretizmus, újplatonizmus e) Az első keresztény bölcselők, a patrisztika századai, f) A skolasztika fejlődése, az egyetemes fogalmak vitája, arab és zsidó bölcselet, a skolasztika virágkora: Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, Duns Scotus, g) A nominalizmus és a misztika. II. a) A reneszánsz bölcselete, b) René Descartes (1596-1630), c) G. W. Leibniz (1646-1716) filozófiája, d) Az empirizmus D. Hume (1711-1776) filozófiájában, e) A felvilágosodás eszmevilága, f) Immanuel Kant (1724-1804) filozófiája I-II, g) Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) filozófiája I-II, h) Soren Kirkegaard (1813-1855) filozófiája, i) Ludwig Feuerbach ateista antropológiája, j) A történelmi és a dialektikus materializmus, k) Friedrich Nietzsche nihilizmusa, l) K. Jaspers egzisztencializmusa, m) Martin Heidegger egzisztencializmusa, n) A transzcendentális módszer és a transzcendentális filozófiai rendszerek, o) A perszonalizmus.

 

KATE 1003-1004 – Fundamentális teológia I-II.


Oktató: Dr. Seszták István

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az alapvető hittani ismereteket, s ezek által megalapozza teológiai tanulmányaikat, elsősorban a dogmatika tantárgy megértését segítve ezzel elő.

Tematika: I. a) A kinyilatkoztatás és a hit: A kinyilatkoztatás fogalma, lehetősége, ténye a Szentírásban és a teológia történetében, b) Tulajdonságai, a Szentírás, a szenthagyomány, a dogma, a dogmafejlődés, a hit.

II. A Krisztus-esemény vizsgálata: hermeneutikai kérdése, az Isten Országa kifejezés vizsgálata (a jézusi igehirdetés központi fogalma), az első hitvallás megfogalmazásához alapul szolgáló gondolatok vizsgálata. A történeti Jézus kérdése.

A félév második feladata, hogy a hallgatókban tudatosítsa a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházképét és egyházfogalmát: a) Az egyház krisztusi eredete, b) Az egyház alapítása, c) A teológiatörténet folyamán kialakult egyházképek, d) A II. Vatikáni Zsinat megújult egyházszemlélete, e) Az egyház mint „communio”, f) Az egyház alapfunkciói és alaptulajdonságai.

 

KATE 1005-1006 – Ókeresztény irodalom I-II.


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az ókeresztény írókat, műveiket és az ókeresztény irodalmat.

Tematika: I. a) A patrológia fogalma, felosztása, b) hellenizmus, rómaiság, zsidóság, őskereszténység, c) gnoszticizmus, Szentírás és az Egyházi Tanítóhivatal, d) Római Szent Kelemen és Antióchiai Szent Ignác, e) Didakhé; Barnabás levél és a Hermász Pásztora, f) Pszeudoepigrafák, apokrifek, g) Szent Jusztinosz és Szent Iréneusz, h) Ókeresztény teológiai iskolák; Alexandriai Kelemen, i) Órigenész.

II. a) Tertulliánusz, b) Cesareai Euszébiosz és az ókori történetírás, c) A szerzetesség kialakulása és teológiai irodalma, d) Arianizmus és Szent Athanáz, e) A kappadókiai atyák, f) Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Tarzoszi Diodorosz és Mopszvesztai Theodorosz, g) Aranyszájú Szent János, Küroszi Theodorétosz, h) Szent Ambrus, Szent Hilárius, i) Szent Jeromos és Szent Ágoston.

 

KATE 1027 – Bizánci liturgiatörténet


Oktató: Nyirán János

Az A. Baumstark és más liturgiatudósok által megfogalmazott „összehasonlító liturgia-elemzés” módszerét alkalmazva a kurzus nem csupán liturgikus információk összességét igyekszik nyújtani, hanem a bizánci hagyomány liturgikus forrásainak ismertetésén keresztül a Szent Liturgia történeti fejlődését próbálja rekonstruálni. Az említett módszer és a liturgiatörténeti kutatás nagyban hozzájárul a textus receptus mélyebb megértéséhez.

Tematika: A bizánci liturgiák általános bemutatása után a kurzus az Aranyszájú Szent Jánosnak tulajdonított Szent és Isteni Liturgia szerkezetét és szövegét vizsgálja alaposabban. Ennek értelmében tárgyalásra kerül a proszkomidia/protheszisz, az enarxisz és a kisbemenet, az olvasmányok, a nagybemenet, az accessus ad altare, mint az anafora előkészítése, majd maga az anafora, az áldozást előkészítő rítusok, az áldozás, hálaadás és elbocsátás.

 

KATE 1028 – Az egyházi év a bizánci hagyományban


Oktató: Nyirán János

 

A kurzus célja, hogy egy teljes liturgikus évet bemutasson a maga komplexségében, amelyben a vasárnap és a hétköznapok, a változó és az állandó ciklus és az ehhez kötődő ünnepek egyaránt nagy szerepet játszanak.

Tematika: A liturgikus év általános ismertetésekor az egyes időszakokhoz kötődő liturgikus könyvek tanulmányozására is sor kerül. A liturgikus év központi eseményének, a húsvét ünnepének, az azt megelőző (nagyböjt) és követő (szent ötven nap) időszakok részletes történeti vizsgálata mellett jelenkori kihatásait is megpróbáljuk nyomon követni. Hasonló kritériumok szerint, de már nem annyira a részletesség igényével tekintjük át a bizánci egyház által meghatározott, ún. „tizenkét nagy ünnepet”, és az év maradék részéből néhány kiemelt eseményt, amelyek görögkatolikus körben terjedtek el az idők folyamán.

 

KATE 1029 – Apostol és parímiák


Oktató: Nyirán János

 

A liturgikus könyvek között egy kisebb csoportot alkotnak a lectionariumok, vagyis azok az olvasmányos könyvek, amelyek részeinek felolvasására az egyház által előírt szertartások keretein belül kerül sor, az egyház által meghatározott sorrendben.

Tematika: A négy ismert lectionarium, az Evangéliumos könyv, az Apostolos könyv, a Profetologion (ószövetségi olvasmányok könyve) és a Zsoltáros könyv közül az Apostolos könyvet és a mára már feledésbe merült Profetologion helyett pedig a parímiákat, vagyis azokat az ószövetségi olvasmányokat fogjuk elemezni, amelyeket egyházunk bizonyos ünnepeink szertartásaira elrendelt. A kurzusnak kettős célja van, egyrészt megvilágítani, hogy milyen sorrendben és milyen elv szerint kerültek az egyes apostoli, illetve parímiás szakaszok az adott napokhoz, illetve ünnepekhez. Másrészt pedig a szakaszok éneklésének sajátosságai mellett azok magyarázatára is sor kerül, főként az ünnepek vonatkozásában.

 

KATE 1030 – Kántor-typikon


Oktató: Nyirán János

 

Tartalom: A Typikon a szoros értelemben vett liturgikus könyvek sorában időrendileg a legutolsó helyet foglalja el, jelentőségét tekintve azonban mégis az egyik legfontosabb, mivel szabályozza a többiben lévő szertartások menetét. A kurzus folyamán tanulmányozzuk a liturgikus könyvek között betöltött helyét és szerepét, valamint történeti fejlődését is, kiemelve a szabbaita, a sztudita és a neoszabbaita korszakokhoz kötődő sajátosságokat. A Typikon általános részeinek bemutatása után a részletes leírások kerülnek kifejtésre.

Cél: Megismertetni a bizánci rítus szertartásainak helyes végzéséhez szükséges liturgikus előírásokat, ugyanakkor kifejteni az azok hátterében lévő liturgikus teológiát is, elkerülve ezáltal, hogy a tanulmány pusztán rubricista vagy túlságosan ritualista jelleget öltsön.

Módszer: Tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével.

 

Szakmai törzstárgyak

 

KATE 1031-1035 – Liturgikus (egyházi) ének I-V.


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A kántorképzés egyik legfontosabb, alapvető tantárgya. Célja, hogy a hallgató fokozatosan elsajátítsa elméletben és gyakorlatban a szertartásokon használt összes görögkatolikus dallam minőségi előadásának lényegét: lelkileg, teológiailag, tudatilag, zeneileg és hangilag egyaránt. Lássa és ismerje a magyar dallamvilág bizánci és szláv gyökereinek összefüggéseit, valamint hatásukat a hazai görögkatolikus zenére. Ismerje meg a magyarországi görögkatolikus éneklés hagyományát, variánsait, valamint a keleti hagyományú más egyházak liturgikus gyakorlatából szemelvényeket. Alapos felkészültséggel és ismeretekkel tudja alátámasztani a kántorsághoz szükséges attitűd saját személyiségére vonatkozó kialakítását. Összefüggéseiben ismerje más keresztény/keresztyén egyházak és a bizánci rítusú egyházak liturgikus éneklésre vonatkozó hagyományát, s tájékozódási szinten ezek mai úzusát.

 

KATE 1007-1008 – Ószövetségi bevezetés I-II.


Oktató: Gánicz Endre

 

Az ószövetségi bevezetés célja, hogy megismertesse a hallgatókkal Izrael történetét, a Pentateuchus keletkezését, a Deuteronomisztikus könyveket és a 8. századi prófétákat, illetve az általuk írt ószövetségi szentírási könyveket.

Tematika: I. a) Általános bevezető, b) Izrael története a Kr. e. 2. évezred második felétől, c) A Pentateuchus-kritika története, d) A Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok és a Második Törvénykönyv azaz a TÓRA bemutatása, e) Józsue, Bírák, Sámuel 1. és 2. könyve, Királyok 1. és 2. könyve, f) Ámosz, Ozeás, Mikeás, Izaiás próféta könyve. II. a) Náhum, Szofoniás, Abdeus, Jeremiás könyve, b) Ezekiel, Deutero-Izaiás, c) Aggeus, Zakariás, Trito-Izaiás, Malakeus, Zakariás, Joel és Jónás könyve, d) Zsoltárok, Jób, Példabeszédek, Rút, Énekek éneke, Prédikátor, Siralmak, Eszter, Dániel, Ezdrás, Nehemiás, Krónika 1. és 2. könyve, e) Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit, 1-2 Makkabeus, Bölcsesség, Sirák, Eszter és Dániel könyve.

 

KATE 1009-1010 – Újszövetségi bevezetés I-II.


Oktató: Gánicz Endre

 

Az újszövetségi bevezetés az Újszövetségi Szentírás könyvei létrejöttének idejét, helyét, körülményeit tárgyalja, figyelmet szentelve az egyes könyvek tartalmára, sajátos mondanivalójára.

Tematika: I. a) Jézus élete (időpont és környezet), b) Jézus tanítása, c) Az emberek válasza Jézus tanítására, d) Szinoptikus evangéliumok (Máté, Márk, Lukács), e) Apostolok Cselekedetei, f) A Katolikus levelek (János 3 levele, Péter 2 levele, Júdás és Jakab levele), g) János evangéliuma, h) Zsidóknak írt levél, i) Jelenések könyve.

II. a) A jeruzsálemi ősegyház és Palesztina története Jeruzsálem pusztulásáig, b) 1-2. Tesszalonikieknek írt levél, c) Kolosszeieknek írt levél, d) Efezusiakhoz írt levél, e) Filemonhoz írt levél, f) Filippieknek írt levél, g) 1-2. Korintusiakhoz írt levél, h) Galatákhoz írt levél, i) Rómaiakhoz írt levél, j) Timóteushoz írt levél, k) Tituszhoz írt levél.

 

KATE 1011-1012 – Egyháztörténelem I-II.


Oktató: Dr. Janka György

 

A tantárgy célja, hogy az adott korra vonatkozóan megismertesse a hallgatókkal az egyház történetét, legfontosabb eseményeit. Felhívja a hallgatók figyelmét a liturgia alakulására, a bűnbánati és fegyelmi élet változásaira.

Tematika: I. Az egyház keletkezésének történeti kerete: hellenizmus, romanitás, zsidóság, Jézus Krisztus és az egyház, az ősegyház kora, terjedés, szervezet, Apologéták és működésük, Az első századok eretnekségei, Az egyházszervezet továbbfejlődése, Nagy Konstantin egyházpolitikája, Az arianizmus, a niceai zsinat, a szentháromságtani viták, a konstantinápolyi zsinat, A IV. század görög és latin egyházatyái és teológiájuk, Nesztoriosz és az efezusi zsinat, a monofizitizmus és a khalkedoni dogma, az „újkhalkedoni korszak”, Pelagius és Ágoston, A kereszténység elterjedése egész Európában, Egyházi állam és a „Sacrum Imperium Romanun”, Képrombolás és a keleti egyházszakadás, Magyarság és kereszténység, Szerzetesség és a cluny-i reform, VII. Gergely és reformmozgalma, az invesztitúra-harc, Magyar egyház az Árpád-házi királyok alatt, Keresztes hadjáratok, Missziós tevékenység, egyházkormányzat, középkori szerzetesség, eretnekség, inkvizíció, egyházi tudományosság, misztika, kultúra, Avignon-i fogság, a nagy nyugati szakadás, a konstanzi zsinat, a Basel-Ferrara-Firenzei zsinat és az unió, Reneszánsz pápák, a magyar egyház a vegyesházi királyok alatt.

II. A lutheri reformáció okai, története és megerősödése, A kálvinizmus elterjedése Európában és Magyarországon, A Trienti Zsinat, a katolikus megújulás megvalósítása, pápái, szerzetessége, A katolikus restauáció Magyarországon, a barokk lelkiség, liturgia és teológia, Hitterjesztés az újkorban, a harmincéves háború korának pápái, A pápaság és az egyházi élet a feudális abszolutizmus korában, a protestantizmus és az ortodoxia a korszakban, Gallikanizmus és janzenizmus, a felvilágosodás, a jezsuita rend eltörlése, A magyar katolikus egyház története 1711- 1780, A katolikus egyház a nagy francia forradalom és Napóleon uralma alatt, XII. Leó, VIII. Piusz, XVI. Gergely, IX. Piusz pápasága, Az I. Vatikáni Zsinat és XIII. Leó és X. Piusz pápasága, A katolikus egyház Európa államaiban 1914-ig, A magyar katolikus egyház története 1790- 1914 között, Az egyház belső élete, megszentelő tevékenysége és teológiája 1914-ig, Az ortodoxia, a protestáns egyházak, és a szekták sorsa 1914-ig, A két világháború korának pápái, Ortodoxia, protestantizmus és ökumenizmus a XX. században, A katolikus egyház belső élete és a teológia irányai a XX. században, A magyar katolikus egyház története 1914-2000 között, XXIII. János, VI. Pál, II. János Pál pápasága, a II. Vatikáni Zsinat, A hajdúdorogi egyházmegye története.

 

KATE 1013 – Görögkatolikus egyháztörténelem


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

Tematika: Első szemeszter: I. A vándorlástól az Árpád-kori kolostorok pusztulásáig: 1. A keleti kereszténység hatása a honfoglalás előtt és alatt; 2. A bizánci hittérítés; 3. Szent István egyházpolitikája, a két rítus együttélése; 4. Bizánci szertartású kolostorok és ezek hanyatlása. II. Az uniók kora: 1. Új kolostori központok; 2. A délszláv unió; 3. A gyulafehérvári unió; 4. Unió Bihar vármegyében; 5. Rítusvikariátusok Nagyváradon és Munkácson.

Második szemeszter: I. A magyarországi görögkatolikus egyházmegyék kánoni felállítása és története: 1. A munkácsi egyházmegye; 2. A körösi egyházmegye; 3. A fogarasi egyházmegye, majd érsekség; 4. A nagyváradi egyházmegye; 5. A lugosi és a szamosújvári egyházmegye; 6. Az eperjesi egyházmegye; 7. A püspökök bécsi szinódusa. II. A görögkatolikus magyarság mozgalmai és a hajdúdorogi egyházmegye története. III. A miskolci apostoli kormányzóság története.  IV. A magyar görögkatolikus egyház napjainkban.

 

KATE 1014-1017 – Dogmatika I-IV.


Oktató: Lukács Imre

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára felvesse a mai emberek kérdéseit, elsősorban az istenkérdést, azokra válaszokat keresve valamint, hogy a hallgatókkal megismertesse a teremtéshit irodalmi kifejezésmódjait és annak dogmatörténeti fejlődését.

Tematika:

I. Istentan és teremtéstan. a) Az Ószövetség népe és Istene, Jahve, b) Izrael népének sokszínű istentapasztalata, c) Az ószövetségi istenhit szisztematikus távlatban, d) A Jézus korabeli zsidóság törekvései az istenhittel kapcsolatban, e) A teológia és a krisztológia újszövetségi összekapcsolódása, f) Az istentan dogmatörténeti szempontjai és szisztematikus reflexiója, g) A zsidó-keresztény teremtéshit irodalmi kifejezésmódjai, h) A teremtés és a megváltás Jézus tanításában, i) Alapvető megjegyzések a bibliai teremtéstanhoz, j) A bibliai teremtéstan központi tartalmai , k) A teremtéstan dogmatörténeti fejlődése az ókorban és a középkorban, l) Az újkor világképe, m) Isten teremtő tevékenysége, n) Az ember, a világ és annak beteljesedése.

II. Szentháromságtan. a) Szentháromságtani megközelítések, b) A Szentháromság kinyilatkoztatásának ószövetségi előtörténete, c) A Szentháromság kinyilatkoztatása az Újszövetségben, d) A szentháromságtan dogmatörténeti szempontjai, e) A szentháromságtani terminológia kialakulása, fejlődése, f) A kappadókiai atyák és a nyugat pszichológiai szentháromságtana, g) A szentháromságtan hermeneutikája, h) Isten hármas egysége önközlésének ökonómiájában, i) Az üdvtörténeti és az immanens Szentháromság, j) A három isteni személy lényegi egysége, mint a vonatkozások valósága, k) A szentháromsági eredések és a személyi sajátosságok, belső eredések üdvtörténeti küldések, l) A hármas-egy isten titka és a hit élete.

III. Krisztológia. a) Az Ószövetség várakozása az üdvösségre, b) A názáreti Jézus földi története és halálos sorsa, c) Az Újszövetség tanúságtétele a feltámadásról, újszövetségi krisztológiák, d) krisztológiai típusok a Nikaia előtti időben, e) a Nikaiai Zsinat döntése, Canterbury Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás krisztológiája f) Újkori és XX. századi krisztológiák, g) A krisztológia szisztematikus tárgyalása - Mai értelmezési kísérletek.

IV. Kegyelemtan, eszkatológia. a) A kegyelemtan megközelítése, ószövetségi alapjai, b) Jézus Krisztus: isten megszemélyesült kegyelme, c) A kegyelemtan dogmatörténeti fejlődése a keresztény ó- és középkorban, d) A Trentói Zsinat és napjaink kegyelemtana, e) A szentháromságos Isten önközlésének kegyelmi jellege, f) A kegyelem közlése és megvalósulása, g) Az eszkatológia megközelítése, bibliai alapjai, h) A végidő-várás változásának fejlődése a különböző korokban, i) A hermeneutikai szempontok az eszkatológiában, j) Az egyetemes remény a Bibliában, k) A halottak föltámadása Jézus Krisztus tanításában, l) Az egyetemes remény és ítélet, valamint a feltámadás dogmatörténeti fejlődése, m) A halál szisztematikus értelmezése, n) Föltámadás, ítélet, tisztulás, beteljesedés.

 

KATE 1018-1019 – Morálteológia I-II.


Oktató: Dr. Soltész János

 

A tantárgy célja a morálteológia kialakulásának, fejlődésének tárgyalása, valamint a hallgatókkal megismertetni a morálteológiai alapfogalmakat, a krisztusi, egyházi és társadalmi törvények életünkre gyakorolt hatását, megismertetni a keleti teológia, a keleti atyák és a Kódex mérvadó szempontjait is.

Tematika: I. Alapfogalmak. a) Az erkölcsteológia kialakulása, fogalma, módszere, érvelési módja, b) Istenképiség és keresztény hivatás, c) Az erkölcsi személyiség alapvonása, személyes cselekvés fogalma, tudatossága, szándékossága, minősítése, d) A szabad döntés értelmezése, a cselekvés akadályai, e) Az erkölcsi törvény fogalma, a természetes erkölcsi törvény; A Tóra és Krisztus törvénye, egyházi és társadalmi törvények, f) A Tízparancsolat, g) A lelkiismeret fogalma, értelmezése, felosztása, a bizonytalan lelkiismeret, morális szisztémák, h) A bűn fogalma, fajai, forrásai és következménye, i) A megtérés és a megbocsátás.

II. Erények. a) A keresztény hit fogalma, bibliai-teológiai értelmezése, b) A keresztény hit megvédése, megvallása, terjesztése, c) A keresztény hit és az ellene irányuló bűnök, d) A keresztény remény értelmezése, bibliai és teológiai szempontjai, e) A remény elleni bűnök f) A keresztény szeretet fogalma, normája, dilemmái, megnyilvánulása a családban és az emberi közösségben, g) Bűnök a szeretet erénye ellen.

 

KATE 1020 – Szociológia


Oktató: Dr. Papp Tibor

 

A szociológia segítséget ad az ember számára, hogy azt a társadalmat, amelyben él, jobban megértse. Így például magyarázatot találjon a társadalomban található kulturális különbségek okaira vagy a társadalom életét irányító politikai döntésekre. Mivel pedig az ember a társadalomban él, ezért a társadalom ismerete lehetővé teszi számára, hogy önmagát is jobban megismerje, ezzel a szociológia gyakorlati jelentősége egyre nagyobb manapság.

Tematika: Az oktatás folyamán a következő tartalmak kerülnek előtérbe: a szociológia mint tudomány; a szociológia tárgya, módszere, alapvető szemlélete, emberképe; a szociológia története; a szociológia módszertana; a szegénység mint világméretű probléma; társadalmi szerkezet és rétegződés; életkörülmények városon és falun; társadalmi mobilitás; nyitott és zárt társadalom; migráció; népesedés; az egészségügyi ellátás helyzete; kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek; a kisebbségekkel, etnikai csoportokkal kapcsolatos kérdések; a család mint a társadalom alapsejtje; az oktatás és a nevelés különös jelentősége a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozásában; a gazdasági élet; a munkanélküliség; az állam és a politika szerepe életünkben; az életmód; a fogyasztói társadalom; kultúra, értékek, életminőség; deviáns viselkedés; a vallás szerepe a társadalomban; szekularizáció, fundamentalizmus; társadalmi változások, gazdasági fejlődés, rendszerváltozás; demokrácia.

 

KATE 1036 – Liturgika


Oktató: Nyirán János

 

Tartalom: A kurzus folyamán megvizsgáljuk Szent Bazil Szent és Isteni Liturgiájának az anaforáját és azon részeit, amelyek nem közösek az Aranyszájú Szent Jánosnak tulajdonított Szent Liturgiáéval. A bizánci egyház harmadik anaforája (Szent Jakab Szent és Isteni Liturgiája) mellett az Előre megszentelt áldozatok liturgiájának történeti áttekintését és mai gyakorlatát is bemutatja a tantárgy. A kurzus célja megismertetni a bizánci egyház eucharisztikus liturgiáinak fejlődéstörténetét, ami az aktuális gyakorlat mélyebb megértését is elősegíti.

 

KATE 1037 – Szertartástan


Oktató: Nyirán János

 

Tartalom: A kurzus átfogó képet ad a bizánci szertartású keresztények egyházi és liturgikus évéről, az azokhoz kapcsolódó állandó és változó ünnepekről, a liturgikus könyvekről, az egyes szentségekről, valamint a liturgikus nap szertartásairól: alkonyati istentisztelet (vecsernye/eszperinosz), kis és nagy esti zsolozsma, éjféli istentisztelet, reggeli istentisztelet (utrenye/orthrosz), imaórák. Ezenkívül alapvető liturgikus fogalmak tisztázására is sor kerül, amelyek alapul szolgálnak a következő évek liturgikus tanulmányaihoz. A kurzus célja megismertetni a hallgatókkal a liturgikus alapfogalmakat és szertartásokat, amelyek által a bizánci egyház liturgikus életébe is bevezetést kapnak.

 

KATE 1021-1022 – Egyházjog I-II.


Oktató: Horváth Tamás

 

Az Egyházi Törvénykönyv (CIC és CCEO) megismerése. A kánonok tanulmányozásán keresztül megismertetni a hallgatókkal az egyház kormányzati hatalmával kapcsolatos előírásokat.

Tematika: I. a) Az Egyházi Törvénykönyv szerkezete, felépítése, b) Általános szabályok, a törvény fogalma, kötelező ereje, a jogszokás, c) Isten népe – világiak és klerikusok, d) Az egyház hierarchikus felépítése, a római pápa, a püspökök testülete, a püspökök szinódusa, a bíborosok, a Római Kúria, a megyéspüspök, a részegyházak.

II. a) Az egyház megszentelő feladata (szentésgjog), b) Communicatio in sacris, c) Keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbánat, betegek kenete, szent rend, d) Házasságjogi fogalmak, a házassági jogképesség, az érvénytelenítő akadályok, a házasság formája, a házasság érvényesítése.

 

KAZE 1038 – Egyházzenei irodalom


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

Elsősorban a magyar és a Magyarországon használt külföldi bizánci rítusú egyházzenei irodalomba való bevezetésre szolgál. Tájékozódási szinten ugyancsak fontos a görög, a szláv (orosz, ukrán, szerb, ruszin, bolgár, lengyel) és a román egyházzene irodalom ismerete. A hallgató a félév végére adott témából kidolgozott írásbeli beszámlót, valamint lexikon-szócikkek elemzését és kifejtését köteles benyújtani. Ennek alapján, valamint az órákon elsajátított gyakorlati tudás megítélése szerint kapja meg érdemjegyét. A tantárgy célja, hogy a második félévtől kezdődően a hallgató kellő elméleti egyházzene-irodalmi ismeretekkel rendelkezvén képessé váljon a liturgikus ének tárgyban, ill. a kórusgyakorlatban való aktív részvételre, énekesi és karvezetői szinten egyaránt.

 

KAZE 1039-1040 – Zenetörténet


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

Az európai zenetörténet tájékozódási szintű ismerete föltétlenül szükséges a bizánci rítusban használatos egyházzene megértéséhez. A tárgy tulajdonképpen előkészíti a speciális ismereteket és gyakorlati tudást föltételező bizánci zenetörténetet. A hasonlóságok és különbözőségek vizsgálata alapján képes megérteni a hallgató a nyugati és a keleti zenei gondolkodás lényegét. Ezért a zenetörténet tárgynak ez esetben állandó utalásokat kell tartalmaznia a különböző korok – az ókortól napjainkig tartó időszak – keleti és nyugati zenéjének találkozási pontjaira, egymásra gyakorolt hatására és eme hatásoknak a liturgikus úzusba való beépülésére.

 

KAZE 1041 – Bizánci zenetörténet


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A zeneileg képzett, művelt és széles látókörű görögkatolikus kántorszemélyiséget megalapozó tantárgyak egyik legfontosabbja, amely szorosan ráépül a zenetörténet tantárgyra. A célja az, hogy a hallgatót bevezesse a bizánci liturgia ismeretébe és kialakulásának folyamatába, különös hangsúllyal annak zenei összefüggéseire. Az első évezredtől kezdődően nyomon követi a Bizánci Birodalom, a szláv államok és a Kárpát-medence bizánci populációjának liturgikus úzusát, különös tekintettel a magyar görögkatolikus liturgia létrejöttének körülményeire, valamint az azt elősegítő és befolyásoló teológiai, kulturális, művelődéstörténeti és zenei tényezőkre. A hallgatók a félév végén kollokviumon adnak számot a megszerzett ismereteikről.

 

KAZE 1042-1045 – Magánének, hangképzés I-IV.


Oktató: Suhanyecz Jánosné

 

A hosszútávú kántori működés alapvető kritériuma a minőségileg képzett és szólófeladatok ellátására is alkalmas magánénekesi hang és a vele járó előadói hozzáállás elsajátítása. A hallgatónak emellett alkalmassá kell válnia a kamaraéneklés, s a professzionista kórusmunkára alkalmas hangi kvalitás elérésére. Egyénileg és csapatban is kellő technikai felkészültséggel kell a kántorjelöltnek rendelkeznie, s ezt csak állandóan kontrollált egyéni hangképzési munka során képes megtanulni. A tantárgy tanítása során ezért fokozott hangsúly kell fektetni a közösség vezetésére is alkalmas erőteljes, ugyanakkor zeneileg magas színvonalú énekhang kifejlesztésére. Ezt a görögkatolikus egyházi ének és a klasszikus énekesi szóló- ill. kamarazenei művek arányos megosztásával kell elérni. 4 félév, heti 30 perc egyéni foglalkozás, 2. és 4. félév végén gyakorlati vizsga, ami tulajdonképpen hangversenyen való 10 ill. 20 perces önálló szólóanyag előadása.

 

KAZE 1046-1049 – Zongora I-IV.


Oktató: Hudivók Marianna

 

Megbízható zongorázási készség kialakítása a szolfézs, a zeneelméleti és a karvezetési feladatok megoldásához. A technikai biztonság és zenei kifejezőkészség állandó fejlesztése révén a hallgató képes legyen énekes vagy hangszeres szólistákat, kórusokat kísérni.

 

KAZE 1050-1052 – Szolfézs I-III.


Oktató: Hudivók Marianna

 

Az aktív zenéléshez szükséges képességek és készségek fejlesztése. A zeneművek harmónia- és formavilágában való tájékozódás. A zenei műveltség gyarapítása. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre alapozva fejlessze a hallgatók zenei írás és olvasási készségét, melodikus és harmonikus hallását, memóriáját. Műzenei és egyházzenei szemelvények alapján ismerkedjen meg a zenetörténet különböző korszakainak dallami, harmóniai és formai sajátosságaival. Tudja szolfézs és zeneelméleti ismereteit hangszeres és karvezetői tevékenységében alkalmazni.

 

KAZE 1053-1054 – Népzene, népének I-II.


Oktató: Tirpák Ferenc

 

A bizánci liturgikus úzusban a népének és a népzenei hatások nem nyertek el olyan erőteljes, helyenként domináns pozíciót a liturgikus zenével szemben, mint a nyugati egyházakban. Ám a szorosan vett liturgián kívüli megnyilvánulások (búcsúk alkalmával, jeles napokon, ezekhez kötődő népszokásokkal kapcsolatban) mégis jelentősnek mondható vallásos, paraliturgikus irodalmat és zenei közeget teremtettek meg, amely szorosan kötődik a hívek mindennapos egyházi életéhez és lelkiségéhez. A tantárgy célja: ezeknek a megismerése, a liturgikus zenével való kontextusba helyezése, a más felekezetek által kínált és előidézett zenei befolyás vizsgálata és elemzése. A magyar görögkatolikusság érdekében végzett kántori működéshez elengedhetetlenül fontos a paraliturgikus zenékben való tisztán látás képességének elsajátítása és a népénekes-népzenétől befolyásolt repertoár megfelelő ízléssel való alkalmazása.

 

KAZA 1085 – Zeneelmélet


Oktató: Hudivók Marianna

 

A zeneelmélet tárgy a görögkatolikus kántorok összhangzattani és formatani alapismereteinek megalapozását és fejlesztését szolgálja. Bemutatja a különböző zenetörténeti korokban alkalmazott összhangzattani technikákat, hangszerelési módokat, valamint ezek művekben való megjelenését. A klasszikus összhangzattan mellett hangsúlyosan foglalkozik az egyházi skálák, a bizánci oktoéchosz és a modális viszonyok között létrejött összhangzattani megoldásokkal is. A hallgatóknak jártasságot kell tanúsítaniuk a transzponálás és modulálás területén, az egyszerű harmonizálás gyakorlatában, valamint az egyházi művek formai elemzésében is. Pedagógiai-pszichológiai modul.

 

KATE 1023-1024 – Pasztorálteológia I-II.


Oktató: Dr. Obbágy László

 

Tematika: I. a) Az evangelizáció, b) Az evangelizáció munkatársai (papság, állandó diakónusok kérdése, világi munkatársak), c) Az evangelizáció keretei (városiasodás és evangelizáció; plébánia és egyházközség; az egyházi kisközösségek), d) A megszólítottak (társadalomszerkezet és evangelizáció; család; elváltak; idősek; betegek és haldoklók; evangelizáció a társadalom peremén).

II. a) A szentségi lelkipásztor teológiai alapelvei, b) A szentség-kiszolgáltatás alapvető előírásai és lelkipásztori elvei, c) A katekumenátus, d) A lelkivezetés, e) A betegellátás.

 

KATE 1025-1026 – Kateketika I-II.


Oktató: Dr. Obbágy László

 

Tematika: I. a) A kateketika alapfogalmai, b) A katekétaképz(őd)és súlypontjai, c) A Szentírás kateketikai struktúrái, d) A katekézis története, e) A katekézis mai irányvonalai, f) A katekézis résztvevői: - Milyen utat építhet a család a hit felé? - A katekéta személyisége, - A katekézis és a hit fejlődése kisgyermekkortól a felnőtté válásig, - Felnőttek katekézise g) Hittankönyveink.

 

KATE 1070 – Pasztorálpszichológia


Oktató: Lukács Imre

 

A cél felkészíteni a hallgatókat arra, hogy képesek legyenek a közösség tagjainak lelki gondozására, a közösség problémáinak kezelésére, ismerjék a közösség fejlesztésének módszereit. Szerezzenek jártasságot az idősek és betegek gondozásában, valamint a gyászmunkában is. E célok elérése érdekében összhangba kell hozni a pszichológia releváns, tudományos ismeretanyagát a hallgatók gyakorlati tapasztalataival.

Tematika: a) A pasztorálpszichológia módszerei, b) A pszichés hatás fogalma és eszközei, c) Direkt és indirekt kommunikáció, d) A segítő beszélgetés lélektana, e) Lelkigondozás. Szakmai gyakorlati tárgyak.

 

KATE 1055-1056 – Liturgikus szolgálat I-II.


Oktató: Nyirán János

 

A liturgia szó etimológiai értelmezésében egyesek a közös cselekedeti, mások viszont a szolgálati jelleget emelik ki. A liturgiatudósok véleménye szerint ez utóbbi jobban kifejezi a liturgia lényegét, ebből a szempontból fogjuk tehát szertartásainkat megközelíteni. Szertartásainkat, vagyis nem csupán a Szent Liturgiát, vagy a teljes napi zsolozsmát, hanem a szentségek kiszolgáltatását is meg fogjuk vizsgálni. A szertartások elemzésében kiemelt helyet kap majd a szolgálattevők szemszögéből való megközelítés, vagyis annak a megfogalmazása, hogy kinek mi a szerepe és feladata az egyes istentiszteletek végzésekor. A szolgálat mélyebb megértését elősegítve sor kerül a liturgikus mozgások és egyes szimbólumok magyarázatára is.

 

KAZE 1057-1060 – Karvezetés, kórusgyakorlat, vezénylési gyakorlat I-IV.


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A kántori, szólóénekesi-énekvezetői tudás megszerzése mellett nagyon fontos a közös vokális zenélés gyakorlatának, valamint a vokális együttesek vezetéséhez szükséges alapvető ismeretek elsajátítása. Ennek legjobb módja a kóruséneklés állandó, magas szintű gyakorlása, melynek során az alapvető keironómiai és klasszikus kórusvezetői technikák megszerzésére is alkalom nyílik. A hallgatók az órák során rendszeresen irányítják a társaikból álló kórust, s az órák utáni konzultációs időben a vezető tanárral megbeszélik a továbbhaladás szempontjából fontos feladatokat és a minőségi irányítói felkészültség érdekében végzendő egyéni gyakorlási szempontokat. A 4. félév végén a hallgató teljes liturgia- vagy zsolozsmavégzést irányító zenei vezetőként ad számot a megszerzett tudásából. Ennek keretében a bizánci-, a bizánci-szláv- és a közép-európai hagyomány ismeretében is megmutathatja jártasságát.

 

KAZE 1061 – Kántor- és kórusgyakorlat


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A görögkatolikus kántordiploma megszerzésével a hallgatónak kettős tudást kell elsajátítania: 1./ a gyakorlati énekvezetést 2./ a liturgikus énekek és egyszerűbb bizánci rítusú kórusművek megtanítását, gyakorlatban való alkalmazását, továbbadását. A kántor- és kórusgyakorlat tantárgy az elméletben megszerzett tudás praktizálása az istentiszteletek során. A hallgatók a tipikon alapján készülnek föl a liturgikus egyszólamúság anyagából, valamint a karvezetési ismereteik birtokában bizonyos tételeket a társaikkal vagy más görögkatolikus egyházi kórussal, gyerekkarral helyeznek bele a liturgikus folyamatba, s ezt művészi színvonalon szólaltatják meg. A magyar hagyomány kiemelten fontos része ennek a gyakorlatnak, de fontos a teljes bizánci zenei anyagra való kitekintés mélysége, minél szélesebb körű ismerete is.

 

KAZE 1062-1063 – Liturgikus, parókiai gyakorlat I-II.


Oktató: Dr. Obbágy László

 

A liturgikus, parókiai gyakorlat tantárgy elsődleges célja, hogy a kántorhallgató az alapképzési szakon elsajátított ismereteit egy-egy parókiai közösségben is kipróbálhassa, kamatoztassa. A gyakorlat megvalósulási formája a hétvégi liturgikus szolgálat, melyre különböző egyházközségekben kerül sor, megfelelő szaktanári kísérettel. A kántorhallgató a liturgikus gyakorlaton túl, teológiai és gyakorlati ismereteit felhasználva kapcsolódik be az egyházközségi élet csoport-munkájába is.

 

Kötelezően választható tárgyak

 

Nyelvi modul

 

A hallgató számára kötelező 4 félév modern nyelv tanulása, amelyek a következő lehetnek: angol alapozó/szaknyelv, német alapozó/szaknyelv, francia alapozó/szaknyelv, olasz alapozó nyelv. 2012 szeptemberétől 4 félév egyházi szaknyelv tanulása kötelező, amely belső nyelvi szigorlattal zárul.

 

Egyházi nyelvi modul

 

Görög nyelv


Oktató: Nyirán János

 

Tartalom: Az első félév során a klasszikus görög nyelv különböző főnévragozásainak elsajátítása mellett a kurzus az olvasásra és egyes szövegek megtanulására is nagy hangsúlyt fektet. A második félév tananyagába az igeragozásokon kívül a bizánci görög nyelv sajátosságainak elmélyítése is beletartozik. Cél: A főnévragozások és igeragozások elsajátítása, az erazmista és a jotacista kiejtés begyakorlása olvasás szintjén, valamint különböző liturgikus szövegek (Szokásos kezdet, Hiszekegy, Valóban méltó) memorizálása.

 

Szabályozottan választható tantárgyak

 

KAZE 2001 – Népének-történet


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A szakmai törzstárgyként szolgáló népének, népzene tárgyat erősítő, a paraliturgikus egyházi zenék keletkezését vizsgálja, a keleti és a nyugati egyházi gyakorlatban létrejött eltérő lelki-művelődéstörténetizenei funkciójukat, a mai keresztény/keresztyén felekezetek életében elfoglalt különböző súlyú helyüket taglalja. Foglalkozik a népének létrejöttének történelmi, zenei és szociális okaival, a zenei megoldások sokszínű hatást mutató palettájával, a népénekként elterjedt paraliturgikus zenék műzenei előzményeivel és a mai társadalomban divatos populáris hatások elemzésével. Célja elsősorban az, hogy a magyarországi görögkatolikus kántorok kellő válaszokkal rendelkezzenek lelki és zenei tekintetben egyaránt a hazai többségi felekezetek (katolikus, protestáns) gyakorlatában ma olyan előkelő helyet kivívó népének repertoár hatásaival szemben a bizánci rítus hagyományos lelki és zenei értékeket előtérbe helyező felfogásának védelmében.

 

KAZE 2002 – Bizánci irodalom- és művelődéstörténet


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

Átfogó képet ad a bizánci irodalom területeiről és korszakairól, bevezet az ezzel kapcsolatos forrásokba. 1. Konstantinápoly – az új Róma 2. Klasszikus és bizánci irodalom viszonya, 3. Források, 4. Világi és egyházi irodalom, 5. Történetírás, 6. A korabizánci kor irodalma, 7. A középbizánci kor irodalma, 8. A későbizánci kor irodalma, 9. A Biblia szerepe, 10. Homiliák, kommentárok, 11. Hagiográfia, 12. Teológiai irodalom, 13. Himnuszköltészet: kontákion, 14. Himnuszköltészet: kánon.

 

KAZE 2003 – Gregorián


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A tantárgy célja, hogy a római katolikus egyházzene sajátos énekét, az évszázadokon keresztül a keleti cantus planus-hoz hasonlóan alapvető befolyással és gyakorlati alkalmazással bíró, manapság a legfelsőbb egyházi vezetés által deklaráltan előtérbe helyezett, ám a mindennapos nyugati gyakorlatban alig-alig használt gregorián zenét, annak keletkezését, formai megnyilvánulásait, lelkiségét és zenei összetevőit a hallgatók számára bemutassa. A tantárgy keretében a kántorjelöltek meghatározott számú éneket sajátítanak el, s ezek alapján vizsgálják a keleti egyházzenei gyakorlattal megegyező vagy rokon műfajokat és kifejezési formákat (nyolc hang rendszere, a zsoltárok és a himnuszok uzuális megjelenése, a gregorián motívum-építkezés). A félév végén memoriter és elméleti beszámoló keretében adnak számot tudásukról.

 

KAZE 2004 – Egyházi kórusirodalom


Oktató: Dr. Bubnó Tamás

 

A karvezetés - kórus gyakorlat elnevezésű szakmai gyakorlati modult és az egyházzene irodalom elnevezésű szakmai törzstárgyat erősítő tantárgy. A hallgatók elsősorban a bizánci-görög és a bizánci-szláv kóruskultúra eltérő megnyilvánulási formáit, kompozíciós technikáját, hangrendszerét, hangképzését, vezénylését és a magyar (kárpátmedencei) görögkatolikus kóruskultúra tradicionális és műzenei szemelvényeit vizsgálják, s ezeken keresztül a magyar görögkatolikusság műzenei (kórus-) hagyományába és jövőbeni távlataiba való betekintést végezhetnek el. A tárgy fontos célja ezeken kívül még az, hogy a jelöltek, mint potenciális kórusvezetők biztos kézzel és széles látókörrel tudjanak válogatni a rendelkezésre álló irodalomban, s összhangba tudják a megismert repertoárt hozni a majdani – egyházközségekben végzendő – oktatási-nevelési feladataikkal, a kóruséneklésen, mint egyik lehetséges egyházi közösségi szerveződésen és megnyilvánulási formán keresztül.

 

KAZE 2005 – Valláspszichológia


Oktató: Oláh Gabriella

 

Tematika: a) A valláspszichológia fejlődése és mai helyzete, b) A vallás, mint egyetemes emberi viselkedés vizsgálata, c) Személyiségmodellek és a vallásos tapasztalat pszichológiája, d) A funkcionális vallási élmény.

 

KAZE 2006 – Családpszichológia


Oktató: Oláh Gabriella

 

A házasság és a család működésének megismerése és megértése

 

Tematika: 1) A házasság és a család fogalma, funkciója. A család fejlődését meghatározó tényezők: egyedi fejlődés (életpálya modellek, Levinson elm.), házassági kapcsolat és fejlődése: a házasság születése, pszichológiai alapjai (szerelem, elköteleződés, intimitás), házassági kapcsolat jellege, típusai, 2) A család életciklusai (Haley) és az egyes szakaszok sajátos feladatai, 3) A család működése és működészavarai. A házasság és a család stabilitása és minősége. Egészséges és kóros családok jellemzői. A házasság és a család működésének jellegét meghatározó tényezők (Olson modellje alapján): kohézió (kötődés, intimitás, közelség/távolság, határok), alkalmazkodás (negatív élethelyzetek, krízisek, konfliktusok, negatív érzelmek kezelése), kommunikáció, 4) Spiritualitás a házasságban: konfliktuskezelés, stabilitás, megbocsátás, 5) A házassági és családi problémák megelőzése és segítése. Jegyesoktatás, házasságra/családi életre nevelés, házaspár-csoportok. Családerősítő eljárások.

 

Szigorlatok

 

KAZE 1052 – Szolfézs


Vizsgáztató: Hudivók Marianna és Dr. Bubnó Tamás

 

KATE 1035 – Liturgikus (egyházi) ének


Vizsgáztató: Dr. Bubnó Tamás és Kocsis Fülöp

 

KAZE 4110 – Egyházi szaknyelvi szigorlat


Vizsgáztató:

 

Szakdolgozat

 

KAZE 2100 Szakdolgozat

 

A szakdolgozattal a hallgatónak bizonyítania kell, hogy elsajátította a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit, képes az elsajátított ismeretanyag alkalmazására, vagy – tanulmányaira alapozva – képes önálló kutatómunka végzésére és a munka eredményeinek írásos összefoglalására. A szakdolgozatot kb. 30 oldalban a metodológiai és a tanulmányi és vizsgaszabályzat követelményének megfelelően kell elkészíteni, rendszeres konzultációt tartva a témavezető szaktanárral, majd megvédeni, a követelmények szerint.

 

Záróvizsga

A záróvizsgán arról szükséges meggyőződni, hogy a szakképzettségben elvárt kompetenciákkal a jelölt valóban rendelkezik, a tanult ismereteket elsajátította, azokat alkalmazni is tudja. A záróvizsga részei: 1. A szakdolgozat szóbeli megvédése, 2. A képzés törzsanyagát felölelő komplex vizsga (zeneelmélet és teológia) 3. Diplomaliturgia. A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra, a komplex vizsgára és a diplomaliturgiára adott érdemjegyek számtani átlaga.

Linkajánló


Kapcsolat


H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.
+36 42 597-600