Kötelező tantárgyak

HGB 1101 – Ószövetségi bevezetés I.


Oktató: Gánicz Endre

Az ószövetségi bevezetés célja, hogy megismertesse a hallgatókkal Izrael történetét, a Pentateuchus keletkezését, valamint a deuteronomisztikus könyveket és a 8. századi prófétákat, illetve az általuk írt ószövetségi szentírási könyveket.

Tematika: a) Általános bevezető, b) Izrael története a Kr. e. 2. évezred második felétől, c) A Pentateuchus-kritika története, d) A Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok és a Második Törvénykönyv azaz a Tóra bemutatása, e) Józsue, Bírák, Sámuel 1. és 2. könyve, Királyok 1 és 2. könyve, f) Ámosz, Ozeás, Mikeás, Izaiás próféta könyve

 

HGB 1102 – Ószövetségi bevezetés II.


Oktató: Gánicz Endre

Az ószövetségi bevezetés célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a prófétai könyvekkel, az írások csoportjába tartozó könyvekkel, a deuteronomikus iratokkal és a bölcseleti irodalommal.

Tematika: a) Náhum, Szofoniás, Abdeus, Jeremiás könyve, b) Ezekiel, Deutero-Izaiás, c) Aggeus, Zakariás, Trito-Izaiás, Malakeus, Joel és Jónás könyve, d) Zsoltárok, Jób, Példabeszédek, Rút, Énekek éneke, Prédikátor, Siralmak, Eszter, Dániel, Ezdrás, Nehemiás, Krónikák 1. és 2. könyve, e) Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit, 1-2 Makkabeus, Bölcsesség, Sirák, Eszter és Dániel könyve.

  

HGB 1103 – Újszövetségi bevezetés I.


Oktató: Gánicz Endre

Az újszövetségi bevezetés az Újszövetségi Szentírás könyvei létrejöttének idejét, helyét, körülményeit tárgyalja, figyelmet szentelve az egyes könyvek tartalmára, sajátos mondanivalójára.

Tematika: a) A jeruzsálemi ősegyház és Palesztina története Jeruzsálem pusztulásáig, b) 1-2. Tesszalonikieknek írt levél, c) Kolosszeieknek írt levél, d) Efezusiaknak írt levél, e) Filemonnak írt levél, f) Filippieknek írt levél, g) 1-2. Korintusiaknak írt levél, h) Galatáknak írt levél, i) Rómaiaknak írt levél, j) Timóteusnak írt levél, k) Titusznak írt levél.

   

HGB 1104 – Újszövetségi bevezetés II.


Oktató: Gánicz Endre

A tantárgy célja Jézus Krisztus életének, tanításának bemutatása, az evangéliumok megismertetése és a szinoptikus kérdés értelmezése. A Katolikus levelek az I. század második felének jobb megismerését teszik lehetővé.

Tematika: a) Jézus élete (időpont és környezet), b) Jézus tanítása, c) Az emberek válasza Jézus tanítására, d) Szinoptikus evangéliumok (Máté, Márk, Lukács), e) Az Apostolok Cselekedetei, f) A Katolikus levelek (János 3 levele, Péter 2 levele, Júdás és Jakab levele), g) János evangéliuma, h) Zsidóknak írt levél, i) Jelenések könyve.

  

HGB 1205-1206 – Metodológia I-II.


Oktató: Dr. Ivancsó István

A kurzus segítséget kíván nyújtani a tudományos ismeretszerzés és ismeretközlés (különös tekintettel a teológiai tudományágakra) technikájának elsajátításához. A hallgatók megismerkednek az egyes teológiai tudományágak alapvető könyvészetével (lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok), az egyéni kutatómunka hagyományos (könyvtári bibliográfiai kutatás) és legújabb (internetalapú adatbázisok kezelése) módszereivel, valamint a dolgozatkészítés technikájával. A hallgatók elméleti oktatása mellett fontos szerepet kapnak a módszertani gyakorlatok. A hallgatók minden egyes szemináriumi előadásra a szaktanár által kijelölt témában bibliográfiai kutatást és anyaggyűjtést végeznek

Tematika: 1. A tudományos ismeretek lelőhelyei a. általános könyvészeti ismeretek, könyvfajták, b. periodikák, elektronikus adatbázisok használata: CD-Rom és internet; 2. A hatékony tanulás és tudományos ismeretszerzés módszertana, 3. A számítógép használata a teológiai tanulmányok során, 4. A teológiai diszciplínák rendszere; 5. Általános teológiai szakirodalom ismertetése: lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák; 6. Bevezetés az egyes teológiai diszciplínák szakirodalmába I. filozófia, fundamentális teológia, egyháztörténelem; II. dogmatika, szentírástudomány, erkölcsteológia.

   

HGB 1201 – Filozófiai antropológia


Oktató: Dr. Soltész János

  

Az ember számára az egyik legfontosabb, legjelentősebb probléma maga az emberi nem, annak természete és világban betöltött helye. A kurzus bemutatja az alapvető emberi karaktereket: az ember, mint személy és individuum, test-lélek, a személy transzcendens törekvései, az emberi cselekvések, mint szeretet, akarat, megismerés; az ember, mint a társadalom tagja, a halhatatlanság kérdése, valamint az emberi testiség. Mindenekelőtt hangsúlyt nyer az ember lényegi egysége, akkor is, ha különböző fizikai és pszichikai aktusokat gyakorol. A test-lélek problémakörben jelentős szerzők koncepciója kerül áttekintésre, úgymint Platón, Arisztotelész, kereszténység, Descartes, materiális és spirituális monizmusok elméletei.

  

HGB 1202 – Filozófiai etika


Oktató: Dr. Soltész János

Az etika eredetét olyan lényegi jelenségekből nyeri, mint az erkölcsi ítéletek, emberi felelőség, lelkiismeret(-furdalás), megbánás, kötelesség. Ezeken a hétköznapi jelenségeken keresztül nyeri el az ember erkölcsi tapasztalatait. Platón, Arisztotelész, a sztoicizmus és a kereszténység közegében tanulmányozzuk, hogy mit is jelent az erény, a bűn, a jó, a rossz, a szenvedélyek. A modern gondolkodók közül Kant kap hangsúlyt, kategórikus imperatívuszának fogalma, a boldogság és az erényes élet közötti összefüggés. A kereszténység továbbá felmutatja a sarkalatos erényeket, a teológiai erényeket és az erkölcsi ismeret fontosságát. Az ember a társadalomban úgy tapasztalja meg önmagát, mint akinek jogai és ugyanakkor kötelességei vannak, ezekben mutatkozik meg emberi méltósága. Az egyik cél az, hogy az ember egyensúlyt találjon szabadság és társadalmiság között, ismerni kell az individualizmus és totalitarizmus veszélyeit, a közjó és személyes jó közti kapcsolatot, kiemeljük a szubszidiaritás és szolidaritás jelentőségét. A kurzus záró részében bioetikai problémák bevezető szintű ismertetése is megtörténik.

  

HGB 1203-1204 – Filozófiatörténet I-II.


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

Filozófiatörténetet két szemeszteren keresztül tanulnak a hallgatók, így ismerik meg az ókori, középkori, újkori s végül legújabb kori filozófiát. A legfontosabb szerzők, filozófiai irányzatok a következők: a preszokratikusok, a szofisták, Szokratész, Platón, Arisztotelész, a sztoa, Epikurosz, újplatonizmus, patrisztika, Szent Ágoston, Albertus Magnus, Szent Tamás, J. Scotus, Eckhart, Clairvaux-i Bernát, G. Bruno, a reformáció, F. Bacone, Kepler, Galilei, Descartes, Spinoza, Leibniz, Hobbes, Locke, Hume, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Husserl, Scheler, Jaspers, Heidegger, Wittgenstein.

  

HGB 1207 – A szociológia alapjai


Oktató: Dr. Papp Tibor

 

A kurzus célja a szociológia alapjainak elsajátításával a társadalmi jelenségek mélyebb megértése.  

Tematika: 1. A szociológia mint tudomány; 2. A szociológia tárgya, módszere, alapvető szemlélete, emberképe; 3. A szociológia története, módszertana; 4. A szegénység mint világméretű probléma, társadalmi szerkezet és rétegződés; 5. Életkörülmények városon és falun; társadalmi mobilitás; nyitott és zárt társadalom; 6. Migráció; népesedés; az egészségügyi ellátás helyzete; 7. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek; 8. A kisebbségekkel, etnikai csoportokkal kapcsolatos kérdések; 9. A család mint a társadalom alapsejtje; 10. Az oktatás és a nevelés különös jelentősége a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozásában; 11. A gazdasági élet; a munkanélküliség; az állam és a politika szerepe életünkben; 12. Az életmód; a fogyasztói társadalom; 13. Kultúra, értékek, életminőség; deviáns viselkedés; 14. A vallás szerepe a társadalomban; 15. Szekularizáció, fundamentalizmus; 16. Társadalmi változások, gazdasági fejlődés, rendszerváltozás; demokrácia.

  

HGB 1301 – Egyháztörténelem: ókor


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

  

Tematika: I. Az egyház története alapításától állami elismeréséig, 313-ig; 1. Az egyház keletkezésének történeti kerete: hellenizmus, romanitás, zsidóság, 2. Jézus Krisztus és az egyház, az ősegyház kora, terjedés, szervezet; 3. Keresztényellenes perek, üldözések; 4. Apologéták és működésük; 5. Az első századok eretnekségei; 6. A gnózis és az antignosztikus polémia; 7. Az egyház istentiszteleti élete és megszentelő tevékenysége; 8. Bűnbánati fegyelem és erkölcsi élet; 9. Az egyházszervezet továbbfejlődése; 10. A kereszténység végleges győzelme és ennek következményei.

  1. Az egyház története 313-tól 692-ig; 1. Nagy Konstantin egyházpolitikája; 2. Az arianizmus, - a Niceai Zsinat (325); 3. Szentháromságtani viták - Konstantinápolyi Zsinat (381), 4. A IV. század görög és latin egyházatyái és teológiájuk, 5. Viszályok, vallási, társadalmi viták a IV-V. században; 6. Nesztoriosz és az efezusi zsinat (431); 7. Monofizitizmus és a khalkedoni dogma (451); 8. Az „újkhalkedoni korszak”; 9. Pelagius és Ágoston; 10. Istentiszteleti élet, megszentelő tevékenység, bűnbánati fegyelem a IV-VII. században; 11. Szerzetesség az ókorban; 12. Missziós tevékenység a germánok, frankok, britek között; 13. Az iszlám kialakulása és terjedése.

  

HGB  1302  –  Egyháztörténelem:  középkor


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

Tematika: I. Korai középkor (692-1073): 1. A kereszténység elterjedése egész Európában; 2. Egyházi állam és a „Sacrum Imperium Romanun”; 3. „Saeculum obscurum”; 4. Képrombolás és a keleti egyházszakadás; 5. Magyarság és kereszténység; 6. Egyházi tudományok és művelődés; 7. Liturgikus élet, egyházfegyelem, valláserkölcsi élet; 8. Szerzetesség és a cluny-i reform. II. Virágzó középkor (1073-1303): 1. VII. Gergely és reformmozgalma, az invesztitúra-harc; 2. A pápaság küzdelmei a Staufiakkal; 3. III. Ince theokratikus pápasága; 4. Magyar egyház az Árpád-házi királyok alatt; 5. Keresztes hadjáratok; 6. Missziós tevékenység, egyházkormányzat, középkori szerzetesség; 7. Eretnekség, inkvizíció, egyházi tudományosság, misztika, kultúra; 8. Liturgikus élet, megszentelő tevékenység, egyházfegyelem, valláserkölcsi élet. III. Kései középkor (1303-1517): 1. Avignon-i fogság, a nagy nyugati szakadás; 2. A Konstanzi Zsinat; 3. Basel-Ferrrara-Firenzei zsinat és az unió; 4. Reneszánsz pápák; 5. A magyar egyház a vegyesházi királyok alatt; 6. Tudományos és irodalmi tevékenység; 7. A kései középkor liturgikus élete, bűnbánati fegyelme és valláserkölcsi élete.

  

HGB  1303  –  Egyháztörténelem:  újkor


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

Tematika: I. A reformáció története: 1. Luther fellépése és tanai; 2. Zwingli; 3. Kálvin; 4. Hitújítás Angliában; 5. A reformáció elterjedése Európában és Magyarországon. II. A katolikus megújulás története: 1. A Trienti Zsinat; 2. A tridentinum megvalósítása: a.) reformpápák és főpapok, b.) barokk szentek és szerzetesrendek; 3. A katolikus megújulás teológiai tudománya és lelkisége; 4. Az újkori hitterjesztés története. III. A kereszténység a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában: 1. A pápaság és az egyház helyzete; 2. A gallikanizmus; 3. Janzenizmus; 4. Febronianizmus; 5. A katolikus egyház Magyarországon 1648-1780 között.

  

HGB 1304 – Egyháztörténelem: legújabb kor


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

Tematika: I. Az egyház az iparosodás korában: 1. A francia forradalom és az egyház; 2. A katolikus restauráció; 3. A liberalizmus és hatásai; 4. IX. Piusz pápasága (1846-78); 5. A pápaság 1878 és 1922 között. II. Az egyház a jelenkorban: 1. A két világháború korának pápái; 2. A legújabbkori egyház Európában és Magyarországon; 3. A katolikus egyház a szocialista világrendszerben; 4. A II. Vatikáni zsinat; 5. Boldog XXIII. János, VI. Pál és Szent II. János Pál pápasága; 6. Az egyház napjainkban.

  

HGB 1401 – Fundamentális teológia: vallástan


Oktató: Dr. Seszták István

 A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az alapvető hittani ismeretekkel, és ezek által megalapozza teológiai tanulmányaikat, elsősorban a dogmatika tantárgy megértését segítve ezzel elő.

Tematika: 1. Vallás, vallásosság: a vallás fogalma, vallásbölcselet, valláspszichológia, keresztény vallási jelenségek a vallásfenomenológia tükrében; 2. A vallástörténet főbb vonásai, a világvallások; 3. A vallás teológiája, kereszténység és a nem keresztény vallások kapcsolata.

  

HGB 1402 – Fundamentális teológia: kinyilatkoztatás


Oktató: Dr. Seszták István

  

 A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az alapvető hittani ismereteket, és ezek által megalapozza teológiai tanulmányaikat, elsősorban a dogmatika tantárgy megértését elősegítve ezzel.

 Tematika: 1. A kinyilatkoztatás és a hit: a kinyilatkoztatás fogalma, lehetősége, ténye a Szentírásban és a teológia történetében; 2. Tulajdonságai, a Szentírás, a szenthagyomány, a dogma, a dogmafejlődés, a hit.

  

HGB 1403 – Fundamentális teológia: krisztológia


Oktató: Dr. Seszták István

 A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megértesse, mennyiben jelenti a krisztológiai vizsgálódás a teológiai gondolkodás középpontját. A félév célja, hogy mindenkit elvezessen a hitvallás megfogalmazására, miszerint: Jézus, Krisztus, az Isten Fia. 

Tematika: A Krisztus-esemény vizsgálata: hermeneutikai kérdése, az Isten Országa kifejezés vizsgálata (a jézusi igehirdetés központi fogalma), az első hitvallás megfogalmazásához alapul szolgáló gondolatok vizsgálatok. A történeti Jézus kérdése.

 

HGB 1404 – Fundamentális teológia: egyháztan


Oktató: Dr. Seszták István

A félév során a tantárgy célja, hogy a hallgatókban tudatosítsa a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházképét és egyházfogalmát. 

Tematika: 1. Az egyház krisztusi eredete; 2. Az egyház alapítása; 3. A teológiatörténet folyamán kialakult egyházképek; 4. A II. Vatikáni Zsinat megújult egyházszemlélete; 5. Az egyház mint „communio”; 6. Az egyház alapfunkciói és alaptulajdonságai.

 

HGB 1501 – Dogmatika: istentan


Oktató: Lukács Imre

A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára felvesse a mai emberek kérdéseit, elsősorban az istenkérdést, és azokra válaszokat keressen.

Tematika: 1. Az Ószövetség népe és Istene, Jahve; 2. Izrael népének sokszínű istentapasztalata; 3. Az ószövetségi istenhit szisztematikus távlatban; 4. A Jézus korabeli zsidóság törekvései az istenhittel kapcsolatban; 5. A teológia és a krisztológia újszövetségi összekapcsolódása; 6. Az istentan dogmatörténeti szempontjai és szisztematikus reflexiója.

  

HGB 1502 – Dogmatika: szentháromságtan


Oktató: Lukács Imre

A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára felvesse a mai emberek kérdéseit, elsősorban az istenkérdést, és azokra válaszokat keressen.

Tematika: 1. Szentháromságtani megközelítések; 2. A Szentháromság kinyilatkoztatásának ószövetségi előtörténete; 3. A Szentháromság kinyilatkoztatása az Újszövetségben; 4. A szentháromságtan dogmatörténeti szempontjai; 5. A szentháromságtani terminológia kialakulása, fejlődése; 6. A kappadókiai atyák és a Nyugat pszichológiai szentháromságtana; 7. A szentháromságtan hermeneutikája; 8. Isten hármas egysége önközlésének ökonómiájában; 9. Az üdvtörténeti és az immanens Szentháromság; 10. A három isteni személy lényegi egysége, mint a vonatkozások valósága 11. A szentháromsági eredések és a személyi sajátosságok, belső eredések, üdvtörténeti küldések; 12. A hármas-egy Isten titka és a hit élete.

  

HGB 1503 – Dogmatika: teremtéstan


Oktató: Lukács Imre

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a teremtéshit irodalmi kifejezésmódjait és annak dogmatörténeti fejlődését.

Tematika: 1. A zsidó-keresztény teremtéshit irodalmi kifejezésmódjai; 2. A teremtés és a megváltás Jézus tanításában; 3. Alapvető megjegyzések a bibliai teremtéstanhoz; 4. A bibliai teremtéstan központi tartalmai; 5. A teremtéstan dogmatörténeti fejlődése az ókorban és a középkorban; 6. Az újkor világképe; 7. Isten teremtő tevékenysége; 7. Az ember, a világ és annak beteljesedése.

  

HGB 1504 – Dogmatika: krisztológia


Oktató: Lukács Imre

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az Ószövetség várakozását az üdvösségre, valamint az újszövetségi krisztológiákat. 

Tematika: 1. Az Ószövetség várakozása az üdvösségre; 2. A názáreti Jézus földi története és halálos sorsa; 3. Az Újszövetség tanúságtétele a feltámadásról, újszövetségi krisztológiák; 4. Krisztológiai típusok a Nikaia előtti időben; 5. A Nikaiai Zsinat döntése, canterbury Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás krisztológiája; 6. Újkori és XX. századi krisztológiák; 7. A krisztológia szisztematikus tárgyalása - Mai értelmezési kísérletek.

  

HGB 1505 – Ókeresztény irodalom I.


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az ókeresztény írókat, műveiket és az ókeresztény irodalmat.

Tematika: 1. A patrológia fogalma, felosztása; 2. Hellenizmus, rómaiság, zsidóság, őskereszténység; 3. Gnoszticizmus, Szentírás és az Egyházi Tanítóhivatal; 4. Római Szent Kelemen és Antióchiai Szent Ignác; 5. Didakhé; Barnabás levél és a Hermász Pásztora; 6. Pszeudoepigrafák, apokrifek; 7. Szent Jusztinosz és Szent Iréneusz; 8. Ókeresztény teológiai iskolák; Alexandriai Kelemen; 9. Órigenész.

  

HGB 1506 – Ókeresztény irodalom II.


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az ókeresztény írókat, műveiket és az ókeresztény irodalmat.

Tematika: 1. Tertulliánusz; 2. Cesareai Euszébiosz és az ókori történetírás; 3. A szerzetesség kialakulása és teológiai irodalma; 4. Arianizmus és Szent Athanáz; 5. A kappadókiai atyák; 6. Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Tarzoszi Diodorosz és Mopszvesztai Theodorosz; 7. Aranyszájú Szent János, Küroszi Theodorétosz; 8. Szent Ambrus, Szent Hilárius; 9. Szent Jeromos és Szent Ágoston.

  

HGB 1601 – Morálteológia I.: alapfogalmak


Oktató: Dr. Soltész János

Heti óraszám: 2. Kreditérték: 3. Számonkérés módja: kollokvium.

A tantárgy célja a morálteológia kialakulásának, fejlődésének tárgyalása, valamint a hallgatókkal megismertetni a morálteológiai alapfogalmakat, a krisztusi, egyházi és társadalmi törvények életünkre gyakorolt hatását. A tárgyalás kiemelt figyelemmel építi be a keleti teológia, az egyházatyák és a Keleti Kódex mérvadó szempontjait.

Tematika: 1. Az erkölcsteológia története, kialakulása, fogalma, módszere, érvelési módja; 2. Istenképiség, keresztény hivatás és az emberi élet célja; 3. Az erkölcsi cselekvés szubjektív tényezői, minősítése; 4. Az erkölcsi törvény fogalma, a természetes erkölcsi törvény. A Tóra és Krisztus törvénye, egyházi és társadalmi törvények; 5. A Tízparancsolat, alapkövetelmények; 6. A lelkiismeret fogalma, értelmezése, felosztása, a bizonytalan lelkiismeret, morális szisztémák; 7. A bűn fogalma, fajtái, forrásai és következménye; 8. A megtérés és a megbocsátás.

  

HGB 1602 – Morálteológia II.: erények


Oktató: Dr. Soltész János

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a keresztény erényeket és azok bibliai-teológiai értelmezését és életünkben elfoglalt helyét. Figyelembe veszi a tárgyalás a Keleti egyházatyák véleményét, a keleti teológia szempontjait.

Tematika: 1. A keresztény emberkép; 2. Erkölcsi kulcsfogalmak; 3. Tízparancsolat, alapkövetelmények; 4. A keresztény hit fogalma, bibliai-teológiai értelmezése; 5. A keresztény hit megvédése, megvallása, terjesztése; 6. A hit ellen irányuló bűnök; 7. A keresztény remény értelmezése bibliai-teológiai szempontból, a remény elleni bűnök, 8. A keresztény szeretet antropológiai, bibliai és teológiai értelmezése, dilemmái és megnyilvánulása a családban és az emberi közösségben; 9. Bűnök a szeretet erénye ellen; 10. Az erkölcsi erények.

  

HGB 1701 – Kánonjog I.


Oktató: Horváth Tamás

Az Egyházi Törvénykönyv (CIC és CCEO) megismerése. A kánonok tanulmányozásán keresztül megismertetni a hallgatókkal az egyház kormányzati hatalmával kapcsolatos előírásokat. A két szemeszter célja a jogi ismeretek előkészítése és keretbe helyezése, a gyakorlati jogalkalmazásra való felkészítés.

Tematika: 1. Az Egyházi Törvénykönyv szerkezete, felépítése, a kodifikáció története; 2. Általános szabályok, a törvény fogalma, kötelező ereje, a jogszokás; 3. Isten népe – világiak és klerikusok; 4. Az egyház hierarchikus felépítése, a római pápa, a püspökök testülete, a püspökök szinódusa, a bíborosok, a Római Kúria, a megyéspüspök, a részegyházak.

  

HGB 1702 – Kánonjog II.


Oktató: Horváth Tamás

Az Egyházi Törvénykönyv alapján megismertetni a hallgatókkal a katolikus egyház szentségeivel kapcsolatos előírásokat, valamint a téma jogtörténeti fejlődését. A két törvénykönyv vizsgálatán keresztül az interrituális és interekkleziális kérdések vizsgálata.

Tematika: 1. Az egyház megszentelő feladata (szentésgjog); 2. Communicatio in sacris; 3. Keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbánat, betegek kenete, szent rend; 4. Házasságjogi fogalmak, a házassági jogképesség, az érvénytelenítő akadályok, a házasság formája, a házasság érvényesítése.

  

HGB 1801 – Pasztorális teológia I.: alapvető pasztorális


Oktató: Dr. Obbágy László

A pasztorálteológia alapjainak megismertetése.

Tematika: 1. Az evangelizáció; 2. Az evangelizáció munkatársai (papság, állandó diakónusok kérdése, világi munkatársak); 3. Az evangelizáció keretei (városiasodás és evangelizáció; plébánia és egyházközség; az egyházi kisközösségek); 4. A megszólítottak (társadalomszerkezet és evangelizáció; család; elváltak; idősek; betegek és haldoklók; evangelizáció a társadalom peremén).

  

HGB 1802 – Pasztorális teológia II.: szentségi pasztorális


Oktató: Dr. Obbágy László

 

 A szentségi lelkipásztorkodás alapjainak megismertetése.

 Tematika: 1. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei; 2. A szentségkiszolgáltatás alapvető előírásai és lelkipásztori elvei; 3. A katekumenátus; 4. A lelkivezetés; 5. A betegellátás.

  

HGB 1803 – Pasztorálpszichológia


Oktató: Lipcsák Tamás

A cél felkészíteni a hallgatókat arra, hogy képesek legyenek a közösség tagjainak lelki gondozására, a közösség problémáinak kezelésére, ismerjék a közösség fejlesztésének módszereit. Szerezzenek jártasságot az idősek és betegek gondozásában, valamint a gyászmunkában is. E célok elérése érdekében összhangba kell hozni a pszichológia releváns, tudományos ismeretanyagát a hallgatók gyakorlati tapasztalataival. 

Tematika: 1. A pasztorálpszichológia módszerei; 2. A pszichés hatás fogalma és eszközei; 3. Direkt és indirekt kommunikáció; 4. A segítő beszélgetés lélektana; 5. Lelkigondozás.

  

HGB 1804 – A lelkiélet teológiája


Oktató: Dr. Obbágy László

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal a lelkiéletet, annak fejlődését és a különböző lelkiségi mozgalmakat.

Tematika: 1. Istenhez fordulás; 2. A keresztény aszkézis fő vonásai; 3. A lélek gyümölcsei; 4. Szemelvények a lelkiség történetéből; 5. A keresztény ókor; 6. A XVI. század lelkisége; 7. A XX. század lelkisége; 8. Szent művészet.

  

HGB 1805 – Krízis és tanácsadás


Oktató: Husztiné Hajdú Erika

A képzés célja: A hallgatók mások életében útitársként, a saját életükben érettebb önreflexióval vállaljanak felelősséget, ennek során: 1. reálisan meg tudják ítélni a betegségekből adódó probléma- és konfliktushelyzeteket, 2. meg tudják választani a segítői-gondozói viszonyulás megfelelő szintjét, 3. felkészüljenek az élet adta helyzetekben tanúsítható kompetens magatartásra, 4. képesek legyenek lelkigondozói kapcsolatrendszerben is együttműködni.

Tematika: 1. Életút és fejlődés, az érett személyiség; 2. Krízis és intervenció (a krízis fogalma, típusai, folyamata, felismerése, határterületek, segítő intervenciós szintek); 3. A tanácsadás elméleti megközelítése és gyakorlati módszerei; 4. A tisztázó beszélgetések négytényezős modellje; 5. A segítő beszélgetés és a tanácsadás alapstruktúrája; 6. A segítő beszélgetés változói, hatékonysága (a segítő és a kliens személyisége a konzultációs folyamatban); 7. A pszichoterápia és tanácsadás (jellemzőik, különbségeik, kompetenciák); 8. A szorongás, a konfliktusok, a stressz (eustressz, distressz, a stressz-kör folyamata, a stressz szakaszai); 9. Coping technikák és a pszichológiai immunrendszer erősítése; 10. A devianciák (definíciója, szocializációs hatások, típusai, szankciói); 11. Az öngyilkosság (preszuicidális szindróma, a felismerés és a segítség lehetőségei); 12. Párkapcsolati krízisek és a válás; 13. Az öregedés, a haldoklás és a gyász mint krízis; 13. Hitkérdések és a segítő beszélgetések (pasztorálpszichológia és tanácsadás).

  

HGB 1806 – Lelkigondozás (kórházi)


Oktató: Husztiné Hajdú Erika  

A képzés célja: A hallgatók mások életében útitársként, a saját életükben érettebb önreflexióval vállaljanak felelősséget, ennek során: 1. reálisan meg tudják ítélni a betegségekből adódó probléma- és konfliktushelyzeteket, 2. meg tudják választani a segítői-gondozói viszonyulás megfelelő szintjét, 3. felkészüljenek az élet adta helyzetekben tanúsítható kompetens magatartásra, 4. képesek legyenek lelkigondozói kap- csolatrendszerben is együttműködni.

Tematika: 1. Pszicho-neuro-immunológiai szempontok (a klinikai gyakorlatban, a betegségek kialakulásában); 2. A mentális zavarok (típusai, felismerésük, kapcsolat a szomatikus betegségekkel); 3. A pszichológiai és fizikai mozgástér; 4. A kórházi lelkigondozás lehetőségei és korlátai; 5. A betegek elhárító mechanizmusai, a konfliktus és a belátás háromszöge; 6. A parakletikus lelkigondozás, a beteg ember lelki kísérésének módjai; 7. A betegek jogai (WHO deklarációja alapján); 8. A beteg gyermekek jogai; 9. A klinikai lelkigondozás etikai szabályai (alkalmasság és képződés, a lelkigondozói team, kapcsolatrendszerek); 10. Tünetnyomozás; 11. Az alkoholizmus mint klinikai tünetcsoport (az alkoholista személyisége, lelkigondozói feladatok); 12. A kognitív és viselkedéslélektan hatékonyan használható módszerei a lelkigondozói munkában; 13. A daganatos betegek pszicho-onkológiai szemléletű gondozása, az önsegítő csoportok jelentősége; 14. A hospice mozgalom (története, gondozási alapelvei és formái, etikai kérdései); 15. A haldoklók lelkigondozása (a haldokló magatartása, a haldoklás stádiumai, a segítő viszonya a halálhoz).

  

HGB 1807 – Lelkigondozás gyakorlat (kórházi)


Oktató: Dr. Obbágy László

A kórházi lelkigondozás gyakorlat az azonos címet viselő tantárgyhoz illeszkedően 2 hetes időtartamban gyakorlati lehetőséget biztosít a hallgatók számára a kórházi lelkigondozás és a kórházi lelkészi szolgáat hétköznapjaiba történő betekintésre, valamint a hospice-ban zajló munka megismerésére, illetve mindhárom területen a lehetőség szerinti aktív bekapcsolódásra.

  

HGB 1808 – Valláspszichológia


Oktató: Oláh Gabriella

 Tematika: 1. A valláspszichológia fejlődése és mai helyzete; 2. A vallás mint egyetemes emberi viselkedés vizsgálata; 3. Személyiségmodellek és a vallásos tapasztalat pszichológiája; 4. A funkcionális vallási élmény

  

HGB 1809 – Családpszichológia


Oktató: Oláh Gabriella  

A házasság és a család működésének megismerése és megértése.

Tematika: 1. A házasság és a család fogalma, funkciója. A család fejlődését meghatározó tényezők: egyedi fejlődés (életpálya modellek, levinson elm.), Házassági kapcsolat és fejlődése: a házasság születése, pszichológiai alapjai (szerelem, elköteleződés, intimitás), házassági kapcsolat jellege, típusai; 2. A család életciklusai (Haley) és az egyes szakaszok sajátos feladatai; 3. A család működése és működészavarai. A házasság és a család stabilitása és minősége. Egészséges és kóros családok jellemzői. A házasság és a család működésének jellegét meghatározó tényezők (Olson modellje alapján): kohézió (kötődés, intimitás, közelség/távolság, határok), alkalmazkodás (negatív élethelyzetek, krízisek, konfliktusok, negatív érzelmek kezelése), kommunikáció; 4. Spiritualitás a házasságban: konfliktuskezelés, stabilitás, megbocsátás; 5. A házassági és családi problémák megelőzése és segítése. Jegyesoktatás, házasságra/családi életre nevelés, házaspár-csoportok. családerősítő eljárások.

  

HGB 1810 – Bevezetés az egyház életébe I.: parókialátogatás


Oktató: Dr. Obbágy László

A gyakorlati képzés részeként a tantárgy célja, hogy a hallgatók életszerű bevezetést kapjanak a plébániai lelkipásztorkodás sokszínűségébe. A tantárgy célja továbbá, hogy az elméleti képzésben tanultak kapcsolódási pontjai a valós élethez nyilvánvalóbbá váljanak, és a hallgatók tanulmányaik alatt ösztönzéseket kapjanak elhivatottságukhoz.

Tematika: négy plébániára/parókiára látogatunk el közösen, ahol a plébános/parókus és világi munkatársai beszélnek a lelkipásztorkodás mindennapjairól. A plébánia-látogatásokat mindig kiértékelés követi, melyben a látottak és hallottak pasztorális mérlegét igyekszünk megvonni a II. Vatikáni Zsinat szellemében. Ebben hangsúlyos területek: plébániastruktúra, plébános és világi munkatársak kollegiális kapcsolata, közösségek hálózata, missziós elkötelezettség, útkeresés, rétegpasztoráció, stb.

  

HGB 1811 – Bevezetés az egyház életébe II.: szerzetesek, lelkiségi mozgalmak


Oktató: Dr. Obbágy László

 A szerzetesközösségek és lelkiségi mozgalmak megismertetése.

 Tematika: 1. A plébánia zsinati fogalmának megismerése, a plébánia struktúrájának megismertetése; 2. A szerzetesrendek szerepe és helyzete az egyházban; 3. A lelkiségi mozgalmak kialakulása, helyzete és szerepe az egyház életében.

  

HGB 1812 – Bevezetés az egyház életébe III.: rétegpasztoráció


Oktató: Dr. Obbágy László

A rétegpasztoráció elméleti hátterének és gyakorlatának megismertetése.

Tematika: család és lelkipásztorkodás, családpasztoráció. 1. A család lelkipásztori gondozásának területei (a plébániai közösség felelőssége a családokért; a családok közösségének fajtái: MÉcS, Házashétvége, Schönstadt; a lelkiségi mozgalmak családközösségei; a családi élet fázisai; különleges gondot igénylő családtípusok) 2. Falusi és városi lelkipásztorkodás; 3. Értelmiség és lelkipásztorkodás; 4. A munkások és az egyház; 5. Az öregek evangelizációja; 6. Az elváltak és élettársi kapcsolatban élők lelkipásztori szolgálata; 7. A társadalom peremén élők evangelizációja.

  

HGB 1813 – Bevezetés az egyház életébe IV.: ifjúsági pasztoráció


Oktató: Dr. Obbágy László

Az ifjúsági pasztoráció területeinek megismertetése.

Tematika: 1. Az ifjúság pasztorációjának területei; 2. Az ifjúság közösségei: hittan-csoportok, ministráns-, plébániai közösségek, énekkarok, lelkiségi közösségek ifjúsági csoportjai stb.; 3. Lélektani áttekintés a serdülő- és ifjúkorról.

  

HGB 1901 – Kateketika I.


Oktató: Dr. Obbágy László 

A kateketika alapjainak megismertetése.

Tematika: 1. A kateketika alapfogalmai; 2. A katekétaképz(őd)és súlypontjai; 3. A Szentírás kateketikai struktúrái; 4. A katekézis története; 5. A katekézis mai irányvonalai; 6. A katekézis résztvevői: - Milyen utat építhet a család a hit felé? - A katekéta személyisége, - A katekézis és a hit fejlődése kisgyermekkortól a felnőtté válásig, - Felnőttek katekézise; 7. Hittankönyveink.

  

HGB 1902 – Kateketika II.


Oktató: Dr. Obbágy László

A katekézis feladatainak megismertetése.

Tematika: 1. A katekézis katekumenális jellege; 2. A hitoktatás gyakorlati kérdései: - Alapelvek a hitoktatás anyagának elrendezésében, - Tanterv, tanmenet, óravázlat, - A hitoktatás módszertana; 3. A katekézis egyes feladatai: - A hitoktatás nyelve, a vallási fogalmak megalapozása, - A katekézis, - Az imádságra nevelés, - A biblikus hitoktatás, - Felkészítés a szentségek vételére, - Liturgia és katekézis, - Erkölcsi nevelés, - Az egyháztörténelem tanítása, - Ökumenizmus és katekézis.

  

HGB 1903 – Kateketikai gyakorlat I.: hospitálás


Oktató: Dr. Obbágy László

 Gyakorlati tapasztalatgyűjtés az óralátogatások kapcsán. Részvétel, beosztás szerint iskolai és parókiai (plébániai) hittanórákon. Az órák kiértékelése, megbeszélése.

  

HGB 1904 – Kateketikai gyakorlat II.: hospitálás + mikro- és vizsgatanítás


Oktató: Dr. Obbágy László

 Gyakorlati tapasztalatszerzés a katekézishez. Kijelölt témákból (Ószövetség, Újszövetség, egyháztörténelem, liturgia) mikrotanítások tartása – óravázlat-készítéssel, csoportos értékeléssel.

 

Differenciált szakmai tantárgyak

  

HGB 2817 – Keleti lelkiség


Oktató: Dr. Ivancsó István

Tematika: A keleti lelkiség konkretizálása, források, különböző áramlatok. Az isteni élet, kegyelmi élet, lelki élet. Istenképiség és hasonlóság. A szeretet és szemlélődés. Előhaladás a lelki életben. Kegyelem, antropológiai, kozmológiai, szociológiai lelkiség. Az egyház. A bűntől való megtisztulás. A lelki harc. A lelkek megkülönböztetése. Szenvedélymentesség, erények, testvéri szeretet. Az imádság. Az ikonok tisztelete. A folytonos imádság. A szerzetesség. A bizánci és szláv lelkiség egybevetése.

  

HGB 2818 – Lelkivezetés


Oktató: Dr. Kruppa Tamás

A kommunikáció keresztény formáinak szakmai megalapozása.

Tematika: 1. Fogalom tisztázás: lelkivezetés vagy segítő beszélgetés; 2. A kommunikáció nehézségei a vezető és a vezetett oldaláról; 3. Belső irányulások, megmozdulások megkülönböztetése; 4. Alapvető emberi szükségletek megszerzése, ellenőrzése; 5. A lelki élet kezdetei és elmélyülése; 6. A lelkivezetési kapcsolat jellemzői és feltételei; 7. A helyes lelkivezetői beállítottság jellemzői; 8. Az első beszélgetés feladatai és vázlatterve; 9. A lelkivezető felkészülése, képzése; 10. A lelkivezetés ajánlott területei; 11. A lelkivezető belső jelzése; 12. A kétoldalú titoktarás jelentősége; 13. Az önazonosság megalapozása és elmélyítése; 14. Bevezetés az imaéletbe, akadályok, támpontok; 15. A helytelen kérdések és válaszok típushibái; 16. A kihívások elé állítás szerepe a lelkivezetésben; 17. A vezetett ellenállásának okai, felismerése, kezelése; 18. Az imaélet fejlesztésének eszközei, a valós ima jellemzői és integrálása; 19. A személyesen irányított lelkigyakorlatok szerepe, jelentősége; 20. A szív érzékenységének fokozását segítő gyakorlatok.

  

HGB 2819 – Liturgika


Oktató: Dr. Ivancsó István

A tantárgy a szertartástani ismeretekre építve szisztematikus módon tárgyalja a görögkatolikus egyház istentiszteleteit Krisztus húsvéti misztériuma szempontjából.

Tematika: 1. A liturgikus teológia fogalma és feladata; 2. Istentiszteletünk végső gyökerei; 3. A misztérium; 4. A liturgia középpontja: a húsvéti misztérium; 5. Krisztus égi liturgiája; 6. A földi liturgia; 7. A liturgia és a Szentlélek; 8. A liturgia és a Szentírás; 9. A liturgikus nap felépítése; 10. A misztérium-teológia jelenléte a szertartásokban; 11. Az alkonyati istentisztelet teológiája; 12. A litia; 13. Az esti zsolozsma; 14. Az éjféli zsolozsma; 15. A reggeli istentisztelet; 16. Az imaórák; 17. Az előábrázoló istentisztelet.  

 

HGB 2905 – Nyári kateketikai gyakorlat


   Oktató: Dr. Obbágy László

 A nyári kateketikai-pedagógiai gyakorlat általános célja, hogy az elméletben elsajátított kateketikai és pedagógiai ismereteket a hallgató a gyakorlati megvalósítás során is lássa, tapasztalja, tanulja, gyakorolja. A specifikus célkitűzés kettős. Célunk egyrészt a nyári táborok fontosságának, kateketikai-pedagógiai jelentőségének tudatosítása, a gyakorlati megvalósítás örömeinek és buktatóinak megismertetése, megtapasztalása. A gyakorlat második része, amelyre augusztus végén kerül sor, a tanév előkészítésének pedagógiai és kateketikai feladataival történő ismerkedést, ennek gyakorlati vetületei elsajátítását tűzi ki célul.

Tematika: 1. Részvétel egy egyhetes nyári tábor szervezésében és lebonyolításában. A tábor lehet egyházközségi vagy egyházmegyei, illetve egyházi iskolai szervezésű. 2. Bekapcsolódás a tanév előkészítésének pedagógiai és kateketikai feladataiba iskolai, illetve parókiai szinten.

  

HGB 2906 – Kateketikai szakmódszertan I.: didaktika


Oktató: Verdes Miklós

Professzionális felkészítés a katekezis gyakorlati feladataira a didaktikai alapvetés elsajátítása és az egzisztenciális elkötelezettség tudatosítása által.

Tematika: 1. Didaktikai alapvetés és rövid történet; 2. Ismeretelméleti alapigazságok és didaktikai alapelvek; 3. Didaktikai alapfogalmak; 4. Az oktatás folyamata; óraszerkezet; 5. A tanítás alapja: a tanterv; 6. Felkészülés I.: csoportalakítás, anyagkiválasztás, tanmenet, 7. Felkészülés II.: óravázlat, óratervezet; 8. Óratípusok (tanító, gyakorló, rendszerező, tudás-ellenőrző, ünnepi).

  

HGB 2907 – Kateketikai szakmódszertan szeminárium I.


Oktató: Verdes Miklós

 A kurzus célja a programozás és tervezés elsajátításának készsége, a kiegészítő pedagógiai és didaktikai ismeretek gyakorlati jellegű megismertetése.

 Tematika: 1. Kateketikai programozás és tervezés; 2. Gyermekismereti gyakorlatok; 3. Iskolán kívüli programok szervezése, vezetése; 4. Vizuális nevelés, esztétikai nevelés; 5. A szemléltetés pedagógiája.

   

HGB 2908 – Kateketikai szakmódszertan II.: metodika


Oktató: Verdes Miklós

Professzionális felkészítés a katekezis gyakorlati feladataira a didaktikai alapvetés elsajátítása és az egzisztenciális elkötelezettség tudatosítása által.

Tematika: 1. Szóbeli ismeretközlési módszerek; 2. Beszélgetés, megbeszélés; 3. A belső szemléltetés, dramitázálás; 4. A müncheni módszer; 5. Aktív módszerek; 6. Az élményszerűség módszerei; 7. Szemléltetés; 8. Az öt pont módszer; 9. Változatosságot biztosító technikák; 10. A rajzos módszer; 11. Ének a hittanórán; 12. A hitoktatás nyelve.

  

HGB 2909 – Kateketikai szakmódszertan szeminárium II.


Oktató: Verdes Miklós

A tantárgyi program minél magasabb szintű megismerése és alkalmazása a katekézisben.

Tematika: Pedagógiai, előadói készség fejlesztése. Tanulói teljesítmény mérése és értékelése. Módszertani kérdések a didaktikai teóriaképzés kontextusában. A katekumenális katekézis. A zsidóság és a nemkeresztény vallások bemutatása a vallásoktatásban.

  

Választható tantárgyak

  

HGB 2101 – Görögkatolikus szertartástan


Oktató: Dr. Ivancsó István

  

A tantárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a görögkatolikus egyház istentiszteletébe. Az alapfogalmakat és témákat analitikusan tárgyalja. 

Tematika: 1. Szertartás és szertartástan; 2. A rítusok, a bizánci rítus sajátosságai; 3. Az istentiszteleti helyek; 4. A liturgikus ruhák; 5. Liturgikus edények és eszközök; 6. A liturgikus könyvek; 7. Az istentiszteleti jelek; 8. Fontosabb és leggyakoribb imáink; 9. A mindennapi istentiszteletek; 10. A Szent Liturgia, annak három része, részletes szimbolikájuk; 11. Az egyházi év, 12. A szentségek; 13. A szentelmények.

  

HGB 2102 – Görögkatolikus ének


Oktató: Gebri József

  

A görögkatolikus Szent Liturgia legáltalánosabb dallamainak ismerete. Tematika: A görögkatolikus liturgiából: - állandó részek, - feltámadási tropárok, - feltámadási kontákok, - szentírási (ún. apostoli) szakaszok sajátosan görögkatolikus hagyományoknak megfelelő éneklése, - pápai himnuszok, - Mária-énekek, - karácsonyi énekek, - énekek az oltáriszentségről.

 

HGB 2103 – Római katolikus szertartástan


Oktató: Bákonyi János

A tantárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a római katolikus egyház istentiszteletébe. Alapfogalmakat és témákat analitikusan tárgyalja.

Tematika: 1. Szertartás és szertartástan; 2. A rítusok; 3. Istentiszteleti helyek; 4. Liturgikus ruhák, edények és eszközök; 5. Liturgikus könyvek; 6. Istentiszteleti jelek; 7. A fontosabb és leggyakoribb imák; 8. Mindennapi istentiszteletek; 9. A mise, annak részei és részletes szimbolikája; 10. Egyházi év, szentségek, szentelmények.

 

HGB 2104 – Római katolikus ének


Oktató: Tirpák Ferenc

 A római katolikus szentmise legáltalánosabb dallamainak ismerete.

 Tematika: - a szentmise rendje és állandó énekei, - Kyrie, Sanctus (más ordináriumokból is), - responzóriumok, - pápai himnuszok, - Mária-énekek, - karácsonyi énekek, - énekek az Oltáriszentségről.

 

Dolgozatok

 

HGB 2105-2108 – Szemeszterdolgozat I-IV.


Oktató: Témavezető

 

A hallgató tanulmányainak első négy félévében félévenként szemeszterdolgozatot készít. E dolgozatok célja a választott tantárgyban való elmélyülés és a szakdolgozati metodológia elsajátításának gyakorlati igazolása. A teológiai tantárgyak közül a hallgató szabadon eldönti milyen diszciplínában kívánja megírni dolgozatát, majd ezután a szaktanárral egyeztetve választ témát. Nem kötelező minden félévben ugyanabból a tantárgyból írni a szemeszterdolgozatot, de lehetséges ez a variáció is. A szemeszterdolgozat a szakdolgozat előkészítését is szolgálja. Terjedelme kb. 7-10 oldal. Elkészítése feltételezi a szaktanárral történő rendszeres konzultációt.

  

HGB 2109 – Szakdolgozat


Oktató: Témavezető

  

A főiskolai diploma és végzettség megszerzéséhez a tanulmányi követelmények teljesítése mellett szükséges a szakdolgozat benyújtása és megvédése. A hallgató szabadon választja meg a tantárgyat, melyből elkészíti.

A szakdolgozat célja valamely teológiai tantárgyban való elmélyülés, és a benne szerzett jártasság és mélyreható ismertség tényének igazolása elméleti és gyakorlati szempontok harmonizációjának bemutatása. A szakdolgozatot a metodológiai és a tanulmányi és vizsgaszabályzat követelményének megfelelően kell elkészíteni, rendszeres konzultációt tartva a témavezető szaktanárral, majd megvédeni a követelmények szerint.

  

Szigorlatok

  

HGB 1105 – Bibliaismeret szigorlat


 Vizsgáztató: Gánicz Endre

  

 A hallgatóknak számot kell adniuk arról, hogy az elmúlt félévekben elsajátított, Szentírással kapcsolatos részismereteiket egységben látják, és azok egymáshoz való viszonyát jól ismerik. 

 A szigorlat tartalma: I. Ószövetség: 1. Törvény 2. Próféták 3. Írások II. Újszövetség: 1. Evangéliumok, 2. Az Apostolok Cselekedetei, 3. Páli levelek, 4. Katolikus levelek, 5. Jelenések könyve.

  

HGB 1507 – Hit- és erkölcstan szigorlat


Vizsgáztatók: Dr. Soltész János és Lukács Imre

A tantárgy célja a katolikus egyház hittanításainak és erkölcsi felfogásának tudatosítása, elsajátítása és gyakorlati megvalósításának megalapozása a keresztény életvitel számára.

A szigorlat tartalma: a dogmatika tantárgyban szereplő katolikus hittanítások s azok indoklása, értelmezése, valamint az erkölcsi alapfogalmak, erkölcsi normák, a Tízparancsolat, az egyház parancsai s értelmezésük, melyek a morális tantárgy körébe tartoznak.

    

Záróvizsga

  

HGB 2910 – Katekéta záróvizsga


Vizsgáztatók: Dr. Obbágy László, dr. Soltész János és Lukács Imre

A katekéta záróvizsga a katekéta diploma megszerzésének feltétele. A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és egy szóbeli részből áll, melynek követelményeit a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A szóbeli rész a szakiránynak megfelelő sajátos tantárgyak és a gyakorlati ismeretek hangsúlyát tükrözi.

Linkajánló


Kapcsolat


H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.
+36 42 597-600