Közös kurzusok

CCO1 – Metodológia


 Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A kurzus segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy megismerjék a tudományos kutatás és publikáció technikáit (különös tekintettel a teológiai tudományokra). A hallgatók megismerhetik a különböző teológiai tudományok alapvető bibliográfiáját (lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok), a tudományos kutatás hagyományos munkamódszereit (a könyvtárakban való bibliográfiai kutatást) és a legújabb módszereket (keresés az interneten és a CD-ROM adatbázisokban). Széles teret biztosít a licenciátusi dolgozat szövegének kidolgozásához.

 

Tematika: 1. A szellemi munka. 2. A teológiai tudományok és lényeges bibliográfiájuk. 3. Bibliográfiai kutatás, bibliográfiai felsorolás. 4. A könyv. 5. Kutatási eszközök a könyvtárban, az interneten és a CD-ROM adatbázisokban. 6. A levéltári kutatás. 7. A szöveg megfogalmazása.

 

CCO2 – Krisztológiai és antropológiai kérdések a bizánci teológiában


 Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

 

A kurzus célja, hogy a hallgatók a szaktanár által kijelölt szövegek alapos elemzése által képet nyerjenek a bizánci krisztológia és antropológia fő vetületeiről.

 

Tematika: 1. Bevezető. 2. Az ókeresztény gondolkodás, a zsidó vallás és az antik kultúra összefüggései. 3. Az antik kultúra és filozófia értelmezése. 4. Az alexandriai keresztény gondolkodás története. 5. Órigenész. A krisztológia problémái. 7. Krisztológiai viták antropológiai vonatkozásai. 8. Az átistenülés teológiája és antropológiai alapjai. 9. Antropológiai megközelítések a késő bizánci gondolkodásban. 10. Befejezés.

 

CCO3 – Patrisztikus exegézis: A keleti atyák ószövetsége


 

A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre.

Tematika: 1. A Hetvenes görög fordítás keletkezése és célja. 2. A Hetvenes görög fordítás szövege, nyelvezete és a görög atyák bibliamagyarázata. 3. A Hetvenes görög fordítás és a Diatesszaron az ókeresztény egyházban. 4. Exegetikai módszerek az ókeresztény teológiában. 5. A Teremtés könyve 1-5. fejezetének patrisztikus exegézise. 6. A Ter 12-25 válogatott szakaszainak exegézise. 7. A Ter 35-50 válogatott szakaszainak exegézise. 8. A Kivonulás könyve 1-15 válogatott szakaszainak exegézise.

 

CCO4 – Bizantinológia


 Oktató: Szegvári Zoltán

Milyenek voltak a Bizánci Birodalom intézményei?

Tematika: 1. Történelmi bevezetés. 2. A bizánci állam és a császár. 3. Az egyház és intézményei: a patriarkátus és a klérus. 4. Az ikonrombolás és teológiai konfliktusok. 5. Konstantinápoly és a birodalom kultúrája. A Bizánci Birodalom görög nyelve és írása. 7. A konstantinápolyi patriarkátus és kapcsolatai Rómával. 8. A birodalom és az egyház. 9. A bizánci irodalom, hagiográfia és himnuszköltészet. 10. A szerzetesség: a hészükhazmus és a többi lelki irányzat. 11. Bizánc öröksége. 12. A magyar bizantinológia.

 

CCO5 – Keleti keresztények Kelet-Európában


 Oktató: Dr. Janka György

 

Tematika: A kurzus során az ortodox és görögkatolikus egyházak történetét tekintjük át kialakulásuktól kezdve napjainkig a következő országokban: 1. Lengyelországban. 2. Csehországban. 3. Szlovákiában. 4. Ukrajnában. 5. Romániában. 6. Szerbia és Montenegróban. 7. Horvátországban. 8. Magyarországon. 9. Bulgáriában. 10. Görögországban. 11.  Albániában.

 

CCO6 – Ökumenikus teológia


 Oktató: Dr. Dobos András

 

Tematika: I. A bilaterális és multilaterális egyezmények teológiája: 1. Történeti bevezetés. 2. Egyháztani háttér. 3. Szentháromságtani háttér. 4. A katolikus-ortodox párbeszédre alakított Vegyesbizottság dokumentumai. 5. A nikaia-konstantinápolyi hitvallás ökumenikus értelmezése. II. Részletes ökumenikus teológia. 1. A megigazulás és a kereszt teológiája. 2. A keresztség ökumenikus teológiája. 3. Az Eucharisztia és az intercommunio problémája. 4. Az egyházi rend teológiája: „szolgálatok” az ökumenikus dokumentumokban. 5. Péter utódainak szolgálata és a római Szentszék primátusának keleti értelmezői. 6. Pasztorálteológiai összefüggések.

 

 

CCO7 – Bizánci-heortológia


 Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A kurzus be kívánja mutatni és ki akarja dolgozni a bizánci egyház ünnepeit Jézus Krisztus húsvéti misztériuma szempontjából.

 

Tematika: 1. A bizánci egyház liturgikus évének változó ünnepei. 2. A bizánci egyház liturgikus évének állandó ünnepei. 3. A görögkatolikus egyház sajátos ünnepei. 4. Sajátosságok a görögkatolikus egyház liturgikus naptárában.

 

CCO8 – A Háromságban élő Egy Istenről szóló keleti tanítás


 Oktató: Dr. Kruppa Tamás

 

Cél: A Szentháromságról szóló isteni tanítás bemutatása a keleti egyházatyák és az egyetemes zsinatok doktrínáitól a modern teológiai értelmezésekig.

 

Tematika: 1. A legszentebb Háromság kinyilatkoztatott titkának patrisztikus exegézise. 2. A szentháromságtani dogmák története, különös tekintettel a keleti atyákra: Órigenész, a kappadókiai atyák és Damaszkuszi Szent János. 3. A keleti atyák szemléletének hatásai az ökumenikus, illetve uniós zsinatokon. 4. A Filioque-ról szóló viták. 5. A tanítás mai értelmezése, különösen a modern görög, orosz és román teológiában.

 

Szemináriumok

A teológiai-patrisztikus szekcióban

 

STP1 – A Szentlélek származásáról szóló vita aktuális üzenete


 Oktató: Dr. Kruppa Tamás

 

Cél: A Filioque-kérdés hátterének és modern értelmezésének kutatása.

Tematika: 1. A toledói zsinat. 2. Az ikonoklaszta kontroverzió. 3. A karolingok szerepe/hatása. 4. A Photiosz-féle skizma. 5. Az 1054-es egyházszakadás és hatása. 6. A lyoni zsinatig vezető út. 7. Ciprusi Gergely Tomusa (1285). 8. A Ferrara-Firenzei Zsinat előzményei és következményei. 9. A modern idők ökumenikus erőfeszítéseinek eredményei.

 

STP2 – „Homo adorans”


 Oktató: Dr. Kruppa Tamás

 

Cél: Az Istent dicsőítő lét teológiai jelentőségének bemutatása.

Tematika: 1. Isten dicsősége. 2. Teremtményi részesedés Isten dicsőségében. 3. Az ember, mint Isten dicsősége. 4. A szekularizáció, mint a dicsőítés hiánya. 5. A bűn természetellenessége. 6. Isten dicsérete, mint az értelem tevékenysége. 7. A megélt teremtményi igazságosság, mint az akarat hódolata. 8. A liturgikus dicséret, mint a teremtményi szeretet tudatos kifejezése. 9. A hit feltétlen engedelmessége, mint az örök Fiú életében való részesedés. 10. Az Istent dicsőítő lét, mint az elkezdődött theószisz.

 

STP3 – A bűn és a szenvedés értelmezése a keresztény Keleten


 Oktató: Dr. Seszták István

A bűnre vonatkozó kérdés végeredményben nem más, mint Isten létének és az ember „értelmének” szegezett kérdés. Szemináriumunk ezt a kijelentést kísérli meg megmagyarázni. A bűn mindig „teológiai terminus”, mely származik valahonnan, amiben „értelmét megtalálja”. A következő problematikákra keressük a választ: az ember átistenülése az üdvösség és a bűn horizontjából; istenképű, de bűnös ember; a bűn, mint az isteni közeledés elutasítása; Krisztus szenvedése és halála, mint az isteni szeretet kiáradásának a kinyilatkoztatása; a bűn és a szentségi élet.

 

STP4 – Az eszkatológia néhány kérdése a mai keleti teológiában


 Oktató: Dr. Seszták István

A kurzus elsődleges célja, hogy az eszkatológia néhány konkrét, aktuális, olykor azonban igen problematikus teológiai kérdését elmélyítse. A témák megválaszolásában visszanyúlunk az első évezred néhány fontos egyházatyjához, illetve a XX. század azon modern keleti teo- lógusainak gondolatait használjuk fel, akik jelentősen befolyásolták és alakították a múlt század teológiai gondolkodását.

Tematika: A legjelentősebb témák és kérdéskörök: 1. Idő, várakozás, halál és feltámadás. 2. Keresztény Kelet és eszkatológiai látásmód. 3. Keresztény Kelet és apokaliptika. 4. Az eszkatón fogalma Keleten. 5. Messianizmus.

 

STP5 – Patrisztikus zsoltárkommentárok I.


 A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre. 

Tematika: 1. Az Újszövetség és a II.-IV. századi görög egyházatyák zsoltármagyarázatai. 2. Órigenész és Euszebiosz zsoltárkommentárjai. 3. Szent Atanáz zsoltármagyarázó levele Markellinoszhoz. 4. Nagy Szent Bazil prológusa és zsoltármagyarázatai. 5. Nisszai Szent Gergely a zsoltárcímekről. 6. Szent Hilarius és a korai latin atyák zsoltármagyarázatai Szent Ágostonig. 7. Aranyszájú Szent János zsoltármagyarázó homíliái. 8. Küroszi Theodorétosz zsoltármagyarázatai.

  

STP6 – Patrisztikus zsoltárkommentárok II.


A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre.

Tematika: 1. Az 1-8. zsoltár magyarázatai. 2. A 21-23. zsoltár magyarázatai. 3. A 28-29. zsoltár magyarázatai. 4. A 32., 33., 36. és 38. zsoltár magyarázatai. 5. A 40-50. zsoltár érdekesebb magyarázatai. 6. A 118. zsoltár magyarázatai. 7. A Polyeleosz és a dicséreti zsoltárok magyarázatai. 8. A bibliai ódák magyarázatai.

 

STP7 – Patrisztikus források elemzése I.


A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre.

A szeminárium bevezetést nyújt a történelmi források kutatását szolgáló eszközök használatához. Hogyan kell fölhasználni a kritikai kiadásokat, a hagiográfiai műveket és a liturgikus kiadványokat egy tudományos kutatáshoz? Fordítási és elemzési gyakorlatok Órigenész, Johannes Cassianus, Nagy Szent Bazil, Aranyszájú Szent János és más szentatyák műveiből.

A szeminárium haladó görög-latin nyelvismeretet feltételez.

 

STP8 – Patrisztikus források elemzése II.


A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre.

A szeminárium elsősorban a görög források feldolgozásának módszereit gyakoroltatja be. Fordítási és elemzési gyakorlatok Nagy Szent Bazil, Aranyszájú Szent János, Szent Maximosz hitvalló és más szentatyák műveiből.

Alapos görög-latin nyelvtudást feltételez.

 

Az egyháztörténelmi-liturgikus szekcióban

 

SSl1 – A görögkatolikus egyház forrásai a 17. században


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

A szeminárium 17. századi – elsősorban az ungvári unióhoz és De Camelis munkácsi püspök tevékenységéhez kapcsolódó – források tanulmányozásával kíván alaposabb ismereteket nyújtani a történelmi munkácsi egyházmegyében létrejött unió történetéről.

 

SSl2 – A görögkatolikus egyház forrásai a 18. században


Oktató: Dr. Janka György

 

A speciális szeminárium célja a hallgatók bevezetése a korszak forrástörténetébe, hogy a források megismerésével kellő tudásra tegyenek szert a dokumentumok olvasása, fordítása és értékelése terén. A forrásokat elsősorban a Haus-, Hof- und StaatsArchiv Wien, a Magyar Országos Levéltár Budapest, a Prímási Levéltár Esztergom, az Egri Érseki Levéltár Eger, anyagaiból válogatjuk.

Latin tudás szükséges, német és olasz ismeret ajánlott.

 

SSl3 – A görögkatolikus egyház forrásai a 19. században


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

A szeminárium célja a magyar görögkatolikus egyházmegye felállításáért folytatott küzdelem tanulmányozása korabeli dokumentumok alapján.

 

SSl.4 – A görögkatolikus egyház forrásai a 20. században


Oktató: Dr. Janka György

A speciális szeminárium célja a hallgatók bevezetése a korszak forrástörténetébe, hogy a források megismerésével kellő tudásra tegyenek szert a dokumentumok olvasása, fordítása és értékelése terén. A korszak jellegéből adódóan elsősorban a Hajdúdorogi Egyházmegye anyagát dolgozzuk fel a Görögkatolikus Püspöki Levéltár Nyíregyháza, a Magyar Országos Levéltár Budapest, az Esztergomi Prímási Levéltár fondjainak felhasználásával.

 

SSl5 – A magyar görögkatolikus liturgia dokumentumai I.


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A szeminárium célja, hogy bemutassa a sajátos értelemben vett magyar liturgia történelmi kifejlődését. A tanulmányozás középpontjába kívánjuk állítani a liturgia legrégebbi emlékeit, annak tudatában, hogy a keleti egyház a saját liturgiájában, liturgiája révén és liturgiájából él.

Tematika: 1. A magyar nyelv igénye a liturgiában. 2. Liturgikus mozgalom a magyar nyelvnek a liturgiában való használatáért. 3. Az első fordítások, melyek kéziratban maradtak. 4. Az eddig fel nem dolgozott és publikálatlan kéziratok.

 

SSl6 – A magyar görögkatolikus liturgia dokumentumai II.


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A szeminárium szervesen kapcsolódik az előzőhöz: be akarja mutatni a magyar görögkatolikus egyház liturgikus életében legjelentősebb mozgalmat, vagyis a hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság tevékenységét a 19. század végén. Megtörténik az immár kinyomtatott és kiadott könyvek vizsgálata.

Tematika: 1. Az 1879-es hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság tevékenysége. 2. Az első nyomtatásban kiadott liturgikus könyvek. 3. A 19. század folyamán kiadott liturgikus művek.

 

SSl7 – A magyar görögkatolikus liturgia dokumentumai III.


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A szeminárium célja: folytatni kívánja liturgiánk dokumentumainak kutatását a modern korban. Mit jelentett a Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása ezen a téren? Hogyan tudta túlélni egyházunk a kommunista korszakot? Hogyan tudta folytatni a liturgikus könyvek kiadását?

 

Tematika: 1. Liturgikus művek a 19-20. század fordulóján. 2. Az anyaegyházmegyék segítsége. 3. Az első kiadványok megjelenése a Hajdúdorogi Egyházmegyében. 4. Liturgikus művek kiadása az elnyomatás évtizedeiben.

 

SSl8 – A magyar görögkatolikus liturgia dokumentumai IV.


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A szeminárium nemcsak fel kívánja sorolni liturgiánk legújabb liturgikus forrásait, hanem módszert is akar nyújtani a tanulmányozásukhoz.

Tematika: 1. Liturgikus művek az elnyomatás után. 2. Püspöki rendelkezések a liturgiáról. 3. Miklósy István püspök rendelkezései. 4. Dudás Miklós püspök rendelkezései. 5. Timkó Imre püspök rendelkezései. 6. A legújabb rendelkezések.

 

Opcionális kurzusok

A teológiai-patrisztikus szekcióban

 

OTP1 – A monasztikus lelkiség története a keleti egyházban


A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre.

 

Tematika: 1. Aszkéták és kivonulásuk az ókeresztény egyház közösségeiből. 2. A remeteség kezdetei a „Vita Antonii” és a „Szent Öregek” könyve szerint. 3. Pakhomiosz és tanítványainak közösségbe szervezése. 4. Szabályzatok a koinobita szerzetesség számára. 5. Nagy Szent Bazil bővebben és rövidebben kifejtett szabályai és etikája. 6. A Nagy Szent Bazil neve alatt áthagyományozott konstituciók. 7. A tökéletesség életcélja és annak motivációi Evagriosznál és Kasszianosznál. 8. A szentföldi szerzeteseszmény és az órigenista válság. 9. A létra (Klimakosz Szent János) magyarázata. 10. Szent Maximosz hitvalló aszketikus-misztikus teológiája.

 

OTP2 – A halottakért szóló imádság jelentősége a keleti teológiában


Oktató: Dr. Kruppa Tamás

Cél: A halottakért végzett imádság helyének és jelentőségének bemutatása a purgatóriumról szóló vitában.

Tematika: 1. Az utolsó ítélet teológiai szempontja, különös tekintettel a keleti tradíció tartalmára. 2. A kiengesztelődés és tisztulás lehetőségei és határai a keleti hagyományban. 3. A keletiek felfogása a halál utáni létről. 4. A purgatóriumról szóló nyugati tanítással való szembenállás mélysége és hatóköre. 5. A keletiek esetlegesen nem örökké tartó pokolról szóló tanításának jelentősége. 6. A halottakért végzett ima magyarázata a keleti egyházban.

 

OTP3 – A nő szerepe a megváltásban, különös tekintettel az Istenszülőre


Oktató: Dr. Kruppa Tamás

Cél: A női lét hiteles keresztény antropológiájának bemutatása, különös tekintettel az Istenszülő Szűz Máriának az isteni megváltásban betöltött szerepére.

Tematika: 1. Az Ószövetség nagy nőalakjainak szótériológiai szerepe. 2. Az Újszövetség női szereplői, különös tekintettel Isten Anyjára. 3. Az asszonyok szerepe és státusza a múlt és a jelen egyházának életében és felépítésében. 4. Mária szerepe és részesedése a megváltás művében. 5. A női lét méltósága és aktív szerepvállalásának modern lehetőségei.

 

OTP4 – A megtestesülés értéke a keleti teológiában


Oktató: Dr. Kruppa Tamás

 

Cél: Az inkarnáció szótériológiai jelentőségének kutatása a keleti teológiában.

Tematika: 1. A megtestesülés előkészítése az Ószövetségben. 2. A megtestesülés kánoni újszövetségi szövegeinek patrisztikus exegézise. 3. A megtestesülés jelentőségének kifejeződése a liturgikus év ünnepi szövegeiben. 4. A szenvedés és a pokolraszállás, mint Krisztus alászállásának és önkiüresítésének legmélyebb pontjai. 5. A feltámadás, mint a megtestesülés igazi jelentőségének és dicsőségének végső kinyilvánítása.

 

OTP5 – A Triódion és a Pentekosztárion, mint a katekumenátus kateketikai és lelkipásztori vezérmotívuma


Oktató: Dr. Obbágy László

 

Tematika: 1. A katekumenátus története. 2. A katekumenátus a II. Vatikáni Zsinat utáni egyházi dokumentumokban. 3. A katekumenátus újbóli bevezetésének nehézségei. 4. A Triódion kezdetét megelőző vasárnapok. 5. A Triódion felépítése. 6. A Triódion szövegei a katekumenátus szempontjai alapján. 7. A Pentekosztárion szövegei a müsztagogikus katekézis szempontjai alapján.

 

OTP6 – Az Ószövetségi Szentírás liturgikus katekézise


Oktató: Dr. Obbágy László

 

Tematika: 1. Az Ószövetség az egyházban él. 2. „íme, bételjesült…” – Az alkonyati zsolozsma szövegeinek ószövetségi katekézise. 3. „…mert örökkévaló az ő irgalmassága…” – A reggeli zsolozsma ószövetségi katekézise. 4. „Örvendezzetek az Úrnak minden föld…” – A Szent liturgia ószövetségi katekézise. 5. „…amint megáldottad Ábrahámot és Sárát…” – A szentségi katekézis ószövetségi vonatkozásai. 6. „Ha a te törvényed nem lett volna elmélkedésem…” – A szentelmények katekézisének ószövetségi vonatkozásai. 7. „…és fölsóhajtok, mint Jónás…” – Egyéb szertartásaink ószövetségi katekézise.

 

OTP7 – Alexandriai Kelemen, mint az ideális katekéta mintája


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

 

Tematika: 1. Kelemen korának Alexandriája és a mai magyar valóság. 2. Az inkulturáció. 3. A Biblia és a keresztény irodalom ismerete. 4. Kelemen imaélete. 5. Egyházszeretet, egyházkritika, egyházhűség. 6. Erkölcsi kérdések. 7. A katekumenek iránti személyes szeretet. 8. Kelemen és a fiatalok. 9. Kelemen kateketikai felfogása és a II. Vatikáni Zsinat utáni katekézis jellemzői.

 

OTP8 – Filozófia és krisztológia


Oktató: Dr. Vincze Krisztián

 

A kurzus filozófiai és a teológiai témák és gondolatok kölcsönhatásait elemzi. Közelebbről a krisztológia és a modern filozófia egymásra hatását vizsgálja, keresve a filozófiai és a teológiai hermeneutikai szemlélet elmélyítésének lehetőségét.

Tematika: 1. A klasszikus filozófia és az idealizmus. Filozófiai krisztológia? A krisztológiai probléma. Pascal érzékeny szívű Istene. A János-prológus és a filozófusok: Hegel, Schleiermacher, Fichte, Schelling. 2. Ateista humanizmus és a keresztény gondolkodás. Kierkegaard, Nietzsche, Szolovjov, Dosztojevszkij, Blondel. 3. Hitetlenség és hit a XX. században: Heidegger, Bergyajev, S. Weil, G. Marcel.

 

OTP9 – A katekizmus és a keleti atyák erkölcsteológiai szempontból


Oktató: Dr. Soltész János

A kurzus a katolikus egyház tanításának alapjaihoz felhasznált keleti teológiai gondolatokra, és azok fontosságára mutat rá, mint közös kincsre.

Tematika: 1. Az ikonarcúság. 2. A szabadság. 3. Bűn, rossz, szenvedés. 4. A szív szerepe. 5. Metanoia. 6. Krisztus követése, a kereszt jelentősége. Aszkézis, misztika. 8. Imádság. 9. Egyesülés Istennel.

 

OTP10 – Kinyilatkoztatás és források. Isten-közlés és ismeret


Oktató: Dr. Seszták István

 

A kurzus célja a keresztény teológia és teológiai megszólalás lehetőségének, mint Isten ajándékának és az ember részéről történő befogadásának a lehetősége. Analízisünk irányvonala elsődlegesen történeti-teológiai, mely segít az „Istenről szóló beszéd” fejlődésének és alakulásának helyes átgondolásában.

Tematika: 1. A keresztény gondolkodás születése az Újszövetség fényében. 2. Az egyházatyák és az „igaz” teológia születése. 3. A középkor teológiai látásmódja. 4. Teológia és modernitás. 5. Az újskolasztika és a megújult teológia első lépései. 6. Korunk teológiai beszéde és feladatai.

 

OTP11 – Khalkedón utáni krisztológiák


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

 

A kurzus célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az idevonatkozó szövegek, dokumentumok segítségével a Kalkedón utáni krisztológia fejlődésének alapvető jellemzőit.

Tematika: 1. Bevezetés. 2. Az V. századi krisztológiai megközelítések. 3. Khalkedóni és monofizita megközelítések. 4. Órigenista krízis a VI. században. 5. Az V. Egyetemes Zsinat krisztológiai megközelítése. 6. Megváltás, aszketizmus és átistenülés. 7. Hitvalló Maximosz szóteriológiája. 8. Damaszkuszi Szent János szintézise, a II. Niceai Egyetemes Zsinat. 9. Krisztológia a késő bizánci gondolkodásban. 10. Összegzés.

 

OTP12 – A XX. századi ortodox teológia


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a XX. századi ortodox teológia fő képviselőinek kérdésfeltevéseivel és sajátos teológiai szempontjaival.

Tematika: Bevezető. 1. 20. századi teológiai megközelítések az orosz ortodox teológiában: a. Szolovjov; b. Florenszkij; c. Bergyajev, d. Bulgakov. 2. Párizstól New Yorkig: a. Florovszkij; b. Schmemann; c. Lossky; d. Meyendorff. 3. a. Staniloae; b. Ziziulas c. Nellas. Összefoglalás.

 

OTP3 – Az orosz emigráns teológia története és törekvései


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

A kurzus folyamán a hallgatók az emigráns teológia történeti hátterével, kialakulásával, jelentős alakjaival ismerkednek meg. A kurzus feladata még az idevonatkozó sajátos teológiai szövegek elemzése.

Tematika: 1. Történeti bevezető. 2. Az orosz ortodox teológia „nyugati fogsága” és annak következménye. 3. Az orosz teológia újjászületésének kontúrjai. 4. Útkeresések orosz földön. 5. A Szent Szergiusz Intézet Párizsban. 6. Florovszkij és a neopatrisztika. 7. Út a szófiológia felé. 8. Az emigráns teológia az Egyesült Államokban. 9. Az emigráns teológia hatása és érdeme. 10. Összefoglalás.

 

OTP14 – A filozófia patrisztikus és bizánci alapjai


Oktató: Dr. Vincze Krisztián

A kurzus a kereszténység első korszakában a különböző történelmi-kulturális korszakok eltérő gondolkodásmódját elemzi. Ennek segítségével jobban megérthetjük és értékelhetjük a keresztény gondolkodás állandóan szintézisre törekvő erőfeszítését.

Tematika: 1. A bizánci filozófia forrásai: hellenizmus, zsidóság és az evangéliumi örömhír. A görög filozófia a kereszténység első századaiban. Az apologéták. Az alexandriai irodalom. Az újplatonizmus. 2. A prebizánci korszak: a pogányság hanyatlása (313-529). 3. A protobizánci korszak: a kereszténység győzelme (529-711). 4. Képtisztelet és képrombolás: az igaz hit győzelme (711-843).

 

OTP15 – A keresztény aszkézis etikája Keleten


Oktató: Dr. Soltész János

A kurzus célja, hogy az Újszövetségből kiindulva, az első századok keresztény életvitelével kapcsolatos alapvető fogalmakat bemutassa.

Tematika: 1. Az ember feladata, hogy megvalósítsa önmagát. 2. Tökéletesség és Krisztus-követés az Újszövetségben. 3. Aszketikus utak a II. században. 4. A szüzesség és a tisztaság korai értelmezése. 5. Az enkratizmus. 6. Aszkézis és tökéletesség Alexandriában. 7. A keresztény tökéletesség és Órigenész. 8. Az életszentség és a szerzetesi szabályok.

 

OTP16 – A keleti vallások etikája és a kereszténység


Oktató: Dr. Soltész János

A kurzus elsősorban a nagy világvallások és a Biblia kialakulásának hátterében élő népek etikai gondolatait tárgyalja.

Tematika: 1. Mezopotámia, Szíria és Irán vallásainak etikája. 2. Az egyiptomi halotti kultusz és etikája. 3. A hinduizmus etikája. 4. A buddhista aszketika. 5. Kína és a Távol-Kelet etikai gondolatai. 6. A görög etikai gondolkodás fejlődése. 7. A hellenizmus rendszereinek etikája. 8. A gnoszticizmus etikája. 9. Etika az iszlámban. 10. A kereszténység és más etikák.

 

Az egyháztörténelmi-liturgikus   szekcióban

 

OSL1 – A bizánci egyház története


A 2019/2020-as tanévben nem kerül meghirdetésre.

A kurzus során a hallgatók bepillantást nyerhetnek a bizánci egyház történetének fontosabb szakaszaiba. A korszakok részletes elemzése által pedig elsajátíthatják annak lényegi szempontjait.

Tematika: 1. Az egyetemes Római Birodalom (395-717). 2. A hellén Római Birodalom (717-1057). a) A szervezés időszaka (717-944). b) A terjeszkedés (945-1057). 3. Hanyatlás és bukás (1057-1204). 4. Bizánc haláltusája és halála. a) Az utolsó újjászületés és kudarca (1204-1389). b) Végső küzdelem (1389-1453).

 

OSL2 – Képtisztelet és képrombolás


Oktató: Dr. Janka György

Tematika: I. A képrombolás első szakasza (726-787). 1. Teológiai érvek a képkultusz ellen. 2. A képrombolás elindítása. 3. III. Leó (717-741) uralkodása. 4. V. Konstantin (741-775): az ikonoklazmus fokozódása. 5. A hiereiai zsinat (754): a képrombolás teológiája. 6. A képek védelmezői. 7. Konstantinápolyi Germanosz pátriárka (715-730). 8. A szerzetesek álláspontja: Ciprusi Georgiosz. 9. Damaszkuszi Szent János (675-749). 10. A VII. Egyetemes, II. nikaiai zsinat 787. 11. A képtisztelők győzelme. – II. A képrombolás második szakasza (815-843). 1. A második periódus előzményei, a generációváltás. 2. V. Leó (813-820) újra indítja a képrombolást. 3. II. Mihály (820-829) politikája. 4. I. Teofil (829-842) uralkodása. 5. Teodóra császárné és az igazhitűség diadala (843).

 

OSL3 – Az uniók története Közép-Európában


Oktató: Dr. Janka György

Tematika: 1. Az egyházszakadások és következményeik. 2. A II. Lyoni Zsinat (1274). 3. A firenzei unió (1439), majd ennek felbomlása. 4. A katolikus misszió előretörése a Trienti Zsinat után. 5. Részleges uniók a Habsburg Monarchiában. 6. A breszti unió (1596). 7. A márcsai unió (1611). 8. Az ungvári unió (1646), majd a munkácsi és máramarosi részek csatlakozása. 9. Unió Erdélyben (1698-1700). 10. Uniós folyamat a nagyváradi püspökség területén. 11. Az egyesült keletiek további sorsa a XVIII. században.

 

OSL4 – Habsburg uralkodók és görögkatolikusok a XVIII. században


Oktató: Dr. Janka György

Tematika: 1. I. Lipót (1657-1705) egyházpolitikája. 2. I. József (1705-1711) egyházpolitikája. 3. III. Károly (1711-1740) egyházpolitikája. 4. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása. 1) A barokk katolicizmus. 2) A „tereziánus jozefinizmus”. 3) Új római katolikus egyházmegyék létesítése. 4) A munkácsi egyházmegye felállítása. 5) A nagyváradi görögkatolikus egyházmegye felállítása. 6) A kőrösi egyházmegye felállítása. 7) A magyarországi görögkatolikus püspökök bécsi kongresszusa. 5. II. József (1780-1790) és a görögkatolikusok. 6. II. Lipót (1790-1792) egyházpolitikája.

 

OSL5 – A magyarországi  görögkatolikusok története (19-20. század)


Oktató: Dr. Janka György

Tematika: I. 1. A kőrösi egyházmegye története. 2. A fogarasi egyházmegye, majd gyulafehérvár-fogarasi érsekség története. 3. A nagyváradi egyházmegye története. 4. A lugosi egyházmegye. 5. A szamosújvári egyházmegye. 6. A munkácsi egyházmegye. 7. Az eperjesi egyházmegye felállítása és története. 8. A hajdúdorogi mozgalom. 9. A hajdúdorogi külhelynökség története. – II. 1. A hajdúdorogi egyházmegye felállítása. 2. A papnevelés. 3. A szerzetesség. 4. Egyesületek és kulturális élet. 5. A liturgia. 6. Miklósy István megyéspüspök (1913-1937). 7. Dudás Miklós megyéspüspök (1939-1972). 8. Timkó Imre megyéspüspök (1975-1988). 9. Keresztes Szilárd megyéspüspök (1988-2008). 10. Az egyházmegye hitélete napjainkban. 11. A Miskolci Apostoli Exarchátus története.

 

OSL6 – Görögkatolikusok a kommunista diktatúrákban


Oktató: Dr. Janka György 

Tematika: 1. A görögkatolikusok helyzete Lengyelországban. 2. A görögkatolikus egyház sorsa Csehszlovákiában. 3. A görögkatolikus egyház üldözése a Szovjetunióban. 1) Ukrajnában. 2) Kárpátalján. 4. A görögkatolikus egyház elnyomása Romániában. 5. A görögkatolikusok élete a Magyar Népköztársaságban. 6. Görögkatolikus hitvallók és vértanúk. 7. A II. János Pál pápa által boldoggá avatottak.

 

OSL7 – Bizánci művészet: Mozaik, falkép, ikon- és könyvfestészet


Oktató: Dr. Puskás Bernadett

Tematika: 1. Kora bizánci művészet (395-726): Az antikvitás öröksége, a Közel-Kelet hatása. A szemléletmód és a stílusnyelv formálódása. A képrombolás előtti időszak emlékei. Az ikonográfiai típusok formálódása. 2. A képrombolás kora (726-843) és közép bizánci művészet (843- 1204): Az ikon teológiája. A bizánci esztétika kérdései. A bizánci templom intérieurjének képi rendszere. A Makedón-„protoreneszánsz”. A Komnénosz-korszak. A monumentális műfajok. Az ikonfestészet első virágkora. A miniatúra. 3. A „latin császárság” művészete (1204-1261) és a késő bizánci művészet (1261-1453): A Paleologosz-„reneszánsz”. A bizánci művészet kisugárzása. Helyi központok.  Az  ikonosztázion képi programjának alakulása.

 

OSL8 – Ikonfestészet és könyvgrafika a Kárpát-vidéken a 15-18. században


Oktató: Dr. Puskás Bernadett

 

Metabizánci, illetve posztbizánci művészet az Északkelet-Kárpátok vidékén: Kutatástörténet, terminológia. A kárpát-vidéki iskola és a nemzeti iskolák kérdése. A középkori ikonfestészet, könyvfestészet irányzatai. Ikonfestészeti központok, műhelyek, mesterek a 15-16. században. Ikonográfiai kérdések. A korai ikonosztázion-szerkezet és változásai. A munkácsi püspökség középkori ikon- és könyvfestészete, 15-16. század. Ikonfestészet, grafika a 17. században. Műhelyek, mesterkérdések. Az ikonosztázion-szerkezet változásai a 17-18. században. Az antimenzion mint grafikai műfaj és a munkácsi püspökök antimenzionjai. A tradíció és a modernség kérdése a 18. század ikonfestészetében. Ikonográfiai és stiláris vonatkozások. A könyvgrafika. A munkácsi püspökség területén működő műhelyek, mesterek. Kitekintés a 19. század művészetének problematikájára.

 

OSL 9 – Keresztes hadjáratok


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

A keresztes hadjáratok történetének áttekintése és az egyház történetére gyakorolt hatásuk vizsgálata mellett a kurzus betekintést kínál azok historiográfiájába is.

Tematika: 1. A keresztes hadjáratok historiográfiája. 2. A kereszténység szent helyei a Szentföldön. 3. A keresztes hadjáratok ideológiai háttere. 3. A keresztes hadjáratok története: 1099-1291. 5. Magyar részvétel a keresztes hadjáratokban. 6. Az eretnekségek elleni keresztes hadjáratok. 7. A török birodalom ellen hirdetett keresztes hadjáratok. 8. A keresztes hadjáratok mérlege.

 

OSL10 –  Propaganda Kongregáció és a magyarországi görögkatolikus egyház


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

A történelmi Magyarország területén létrejött görögkatolikus egyházak szentszéki felügyeletét a Keleti Kongregáció felállításáig a Hitterjesztés Szent Kongregációja (Propaganda Fide) látta el. A kurzus célja a kongregáció történetének áttekintése, feladatainak és joghatóságának tanulmányozása, valamint a magyarországi görögkatolikusokkal kapcsolatos döntéseinek vizsgálata.

Tematika: 1. A Propaganda Kongregáció alapítása, szerkezete és programja. 2. A kongregáció és a missziók világa. 3. A kongregáció és a keleti egyházak. 4. A Propaganda és a magyarországi görögkatolikus egyház.

 

OSL11 – A magyarországi görögkatolikusok története a 17-18. században


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

A kurzus áttekintést nyújt a történelmi Magyarország területén létrejött görögkatolikus egyházak történetéről az ungvári uniótól (1646) a görögkatolikus püspökök bécsi értekezletéig (1772).

Tematika: 1. Az ungvári unió (1646). 2. Az unió megszilárdulása a 17. század második felében 3. A gyulafehérvári unió (1700). 4. Az egyházi intézményrendszer átalakítása a 18. században. 5. A görögkatolikus püspökök bécsi értekezlete 1772-ben. 6. A görögkatolikus egyházak belső fejlődése a 18. században.

 

OSL12 – A magyar katolikus egyház története az újkorban


Oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

A kurzus célja, hogy tömör és vázlatos összefoglalást nyújtson a magyar katolikus egyház történetéről a Tridenti Zsinattól a II. világháborúig.

Tematika: 1. A Trentói Zsinat és annak magyarországi recepciója. 2. Katolikus megújulás és ellenreformáció a 17. században. 3. Az egyházi intézményrendszer újjászervezése és a katolicizmus virágkora a 18. században. 4. A jozefinizmus és a liberalizmus. 5. A kiegyezéstől az első világháborúig. 6. A katolikus egyház Magyarországon a két világháború között.

 

OSL13 – A keleti liturgiák


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A kurzus azt kívánja bemutatni a hallgatóknak, milyen változatos az egyházak gazdagsága a maguk liturgiája révén. Ki akarja emelni, hogy léteznek más liturgiák is a keleti egyházban, melyek őrzik az örökségüket. Éppen ezt az örökséget törekszik elemezni a különböző keleti katolikus és nem katolikus egyházakban.

Tematika: 1. A kopt liturgia. 2. Az örmény liturgia. 3. Az etióp liturgia. 4. A káld liturgia. 5. A malabár liturgia. 6. A malankár liturgia. 7. A maronita liturgia. 8. A szír liturgia. 9. A bizánci liturgia.

 

OSL14 –  A keleti atyák tanítása az imádságról


Oktató: Dr. Ivancsó István

A kurzus alapvető ismereteket kíván nyújtani a keleti lelkiség egy sajátos területéről, az imádságról. Rendszerbe foglalja az atyák tanítását az imádságról, mégpedig a tanításuk alapján a klasszikus patrisztikus korszakban.

 

OSL15 – Ünnepek és népszokások a görögkatolikusságban


Oktató: Dr. Ivancsó István

Az opcionális kurzus egy szemeszterben meg akarja ismertetni a görögkatolikus ünnepek és népszokások között fennálló kapcsolatot. A kutatás aláhúzza azt a tényt, hogy a híveink mennyire vallásosak, miközben az egyházzal élik meg a hitüket.

 

OSL16 – A „pócsi Mária” szertartásai


Oktató: Dr. Ivancsó István

 

A kurzus célja, hogy bemutassa azokat a szertartásokat, imádságokat, énekeket, melyek a számunkra oly kedves kegyhely sajátosságai, s melyek a pócsi Máriát köszöntik.

 

OSL17 – A pünkösdöt követő vasárnapok néhány kiválasztott evangéliumi szakaszának exegézise


Oktató: Gánicz Endre

A kurzus a szinoptikus evangéliumokból és János evangéliumából származó néhány szakasz alapos exegézisét akarja nyújtani. Ahol lehetséges, a párhuzamos részek vizsgálatára is sor kerül a szövegmagyarázat különböző módszereivel.

 


OSL18 – A hétköznapok és hétköznapi ünnepek kiválasztott evangéliumi szakaszainak exegézise


Oktató: Gánicz Endre

 

A kurzusnak az az elsődleges célja, hogy a hétköznapok és hétköznapi ünnepek néhány evangéliumi szakaszának exegézisét nyújtsa, amelynek segítségével jobban meg lehet érteni annak jelentőségét. Az eredeti, görög nyelv használata segítséget nyújt a szöveg jobb megértésében.

 

OSL19 – A keleti egyházak liturgikus és szentségi joga


Oktató: Dr. Szabó Péter

 

Tematika: I. Liturgikus jog: 1. Alapfogalmak. 2. A liturgikus jogalkotás fejlődésének rövid történeti áttekintése. 3. A jogalkotás területe és az arra illetékes hatóságok. 4. A magyar görögkatolikus egyház liturgikus joga. 5. A szokásjog értéke a liturgikus jog terén. 6. A keleti egyházak liturgikus fegyelmének reformjára vonatkozó jogszabályok. 7. Aktuális kérdések a liturgikus fegyelem témaköréből. II. A szentségek joga: 1. A szentségek jogi arculata; 2. Általános normák és illetékes hatóságok a szentségi fegyelem terén. 3. A szentségi fegyelem rövid áttekintése, különös tekintettel a konstantinápolyi tradíció sajátos vonásaira. 4. A keresztény beavatás szentségei (válogatott kérdések): a) A „közös jog” szabályai (CCEO). b) A magyar görögkatolikus egyház részleges szabályai. c) A kérdés jogrendközi aspektusai (latin és akatolikus viszonylatban). 5. A bűnbánat szentsége: a) A „közös jog” szabályai (CCEO). b) A magyar görögkatolikus egyház részleges szabályai. c) A kérdés jogrendközi aspektusai (latin és akatolikus viszonylatban). 6. Az egyházi rend szentsége: a) A „közös jog” szabályai (ccEo). b) A magyar görögkatolikus egyház részleges szabályai. c) A kérdés jogrendközi aspektusai (latin és akatolikus viszonylatban). 7. Rövid összehasonlító házasságjogi excursus. 8. A szentségek és az egyház küldetése - a szentségek és a kánoni büntetőjog. 9. Szentségjogi kazuisztika.

 

OSL20 – Keleti közösségek a katolikus egyház alkotmányjogi szerkezetében


 Oktató: Dr. Szabó Péter

 

Tematika: I. „Keleti közösségek”: 1. Alapfogalmak (keleti közösség, sajátjogú egyház, rítus és tradíció). 2. A keleti közösségek katolikus egyházba történő reintegrációjának folyamata (ekkleziológiai-jogi kérdések): a) Az első évezred modelljei. b) Az uniós zsinatok és a Trentói Zsinat kora. c) A XIII. Leó-féle fordulat. d) A II. Vatikánum egyháztana (LG, CD, OE). A Keleti Kódex ekkleziológiai látásmódjának lényegi jellemzői. 2. A keleti egyházak integrációja a katolikus egyházba: 1. A communio Ecclesiarum modell, s annak zsinat utáni elmélyítése. 2. A „kommúnió” mint a keleti közösségek katolikus egyházba történő integrációjának eszköze (teológiai aspektusok). 3. Az Apostoli Szentszék és a keleti közösségek: a) Az Apostoli Szentszék mint lényegi szerkezeti elem és annak funkciója az egyház (communio Ecclesiarum) javára: a) Általános szempontok. b) A római kúria központi hatóságai és a keleti egyházak. c) Az Apostoli Szentszék és a keleti egyházak közötti jogi kapcsolatok, különös tekintettel a sajátjogú autonómia különböző fokaira. 4. A sajátjogú egyházak közötti „horizontális” kapcsolatok. 3. Ökumenikus távlatok: lehetőségek és azok belső-doktrínális határai. Összegzés: A „katolikus” jelző kánonjogi szemszögű jelentése a keleti egyházak elnevezésében.

 

Keleti nyelvek 

 

LIO1 – Liturgikus és bizánci görög nyelv


Oktató: Dr. Orosz Atanáz

LIO2 – Arab nyelv


Oktató: Dr. Fodor György

LIO3 – Szír nyelv


Oktató: Dr. Fodor György

LIO4 – Egyházi szláv nyelv


Oktató: Dr. Bohács Béla

 

A licenciátusi szakdolgozat


 

A licenciátusi szakdolgozatot a „szakszeminárium” keretében kell kidolgozni. Ez a második ciklus eredményességének elsődleges mutatója. A licenciátusi szakdolgozatnak nem feltétlenül kell saját, új eredménnyel hozzájárulnia a teológiai kutatáshoz. Bizonyítania kell azonban, hogy a hallgató képes egy keleti teológiai témát feldolgozni, ismeri a helyes módszertant és a vonatkozó szakirodalmat, elsajátította a kritikai olvasás gyakorlatát, képes magát szabatosan és következetesen kifejezni. A licenciátusi szakdolgozat ezenfelül a tudományos kutatásra való valódi képességet is bizonyítja, különösen a munka módszertana (a módszer megértése, az alkalmazásában mutatott következetesség, a precíz fogalmazás) szempontjából. A licenciátusi szakdolgozatot azon tanár irányítása alatt kell kidolgozni, aki a „szakszemináriumot” vezette. A licenciátusi szakdolgozat szövegének legalább 50 oldal terjedelműnek kell lennie, a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék nélkül. A munkának eszerint egy színvonalas tudományos folyóiratcikk terjedelmével kell rendelkeznie.

 

A licenciátusi záróvizsga


 

A záróvizsgán a hallgatónak bizonyítania kell, hogy elsajátította az adott specializációs iránynak megfelelő, megbízható tudományos képzettséget (vö. Sapientia christiana; ordinationes 53. cikkely). Csak az jelentkezhet erre a záróvizsgára, aki letette a második ciklus összes vizsgáját, s elnyerte a licenciátusi szakdolgozat jóváhagyását. A második ciklus záróvizsgával végződik, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli záróvizsgára a hallgatónak minimum 2 óra áll rendelkezésre. A szakdolgozatot vezető tanár 2 témát jelöl ki. Az írásbeli vizsga napján a rektor az egyiket kijelöli a hallgató számára. A szóbeli záróvizsgára a specializációknak megfelelően 15 témakör kerül kijelölésre (a 18 engedélyezettből), melyeket legalább egy hónappal a vizsga előtt ismertetnek a hallgatókkal. A záróvizsgára történő felkészülés a jelöltnek alkalmat nyújt arra, hogy összegző teológiai látásmódot alakítson ki, ezzel bizonyítva az oktatásra való alkalmasságát is. A szóbeli záróvizsga témáit a specializáció tanárai jelölik ki, a PIo dékánjának vagy rektorának jóváhagyásával, s ezeket a egy hónappal a vizsga előtt adják meg a jelölteknek. A szóbeli záróvizsga 45 percig tart, minimálisan három tanár közreműködésével. (Gyakorlatilag három tanár kérdez 10-10 percig, ill. a témavezető-kérdező 15 percig. Külön kérdező esetén vagy a dogmatikával vagy a történelemmel kapcsolatos kérdezővel oszlik meg az idő 7+8 perc arányban.) A záróvizsga júniusban tehető le, melyre május 15-ig kell írásban jelentkezni.

 

Linkajánló


Kapcsolat


H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.
+36 42 597-600