Előadások

OHFI1101-1102  – Filozófiatörténet I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós 

 

A filozófiai oktatás általános célja, hogy a hallgatókban felébressze a magukkal hozott köznapi és az iskolákban elsajátított szaktudományos létértelmezésen túl az egész eredetére, mibenlétére és céljára vonatkozó rendszeres, tudományos színvonalú kérdezés igényét. A filozófiai gondolkodás történetének tanulmányozása egy differenciáltabb problématudat kialakítását segíti, és a személyes kérdezés, mérlegelés és válaszkeresés készségének fejlesztésére szolgál.

Tematika: I. a) A Szókratész előtti görög bölcselet, b) A szofisták és a szkepticizmus, c) A klasszikus görög filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész, d) Hellenista filozófiai rendszerek: sztoicizmus, epikureizmus, szinkretizmus, újplatonizmus e) Az első keresztény bölcselők, a patrisztika századai, f) A skolasztika fejlődése, az egyetemes fogalmak vitája, arab és zsidó bölcselet, a skolasztika virágkora: Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, Duns Scotus, g) A nominalizmus és a misztika. II. a) A reneszánsz bölcselete, b) René Descartes (1596-1630) racionalizmusa, c) G. W. Leibniz (1646-1716) filozófiája, d) Az empirizmus D. Hume (1711-1776) filozófiájában, e) A felvilágosodás eszmevilága, f) Immanuel Kant (1724-1804) filozófiája I-II, g) Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) filozófiája I-II, h) Soren Kirkegaard (1813-1855) filozófiája, i) Ludwig Feuerbach ateista antropológiája, j) A történelmi és a dialektikus materializmus, k) Friedrich Nietzsche nihilizmusa, l) K. Jaspers egzisztencializmusa, m) Martin Heidegger egzisztencializmusa, n) A transzcendentális módszer és a transzcendentális filozófiai rendszerek, o) A perszonalizmus.

 

OHFI1103 – Nevelésfilozófia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A hittanár szak részét képező, alapozó jellegű kurzus során a résztvevők átfogó képet kaphatnak a neveléstudományok rendszeréről, a pedagógiának tudományként való értelmezéséről, a kapcsolódó alapfogalmak jelentéséről és használatáról. A tantárgy keretében a vizsgálódás középpontjába kerülnek a különböző neveléskoncepciók, a nevelésre alkalmazható metaforák, a nevelés folyamatának állomásai és szereplői, a nevelés céljai, illetve a nevelést szükségessé tevő különböző okok is. Jelen kurzus keretében kerül sor bizonyos alapvető nevelésetikai kérdések felvetésére, valamint a nevelés fogalmának értelmezésében kulcsszerepet játszó perszonalizáció és szocializáció jelentéstartalmának feltárására is. A tantárgy során szerzett alapozó ismeretek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy más kurzusok keretein belül a nevelés sajátosan keresztény értelmezésének különböző szempontjait elmélyítsék.

 

OHFI1104  – Filozófiai antropológia


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián

Levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János

 

Az ember számára az egyik legfontosabb, legjelentősebb probléma maga az emberi nem, annak természete és világban betöltött helye. A kurzus bemutatja az alapvető emberi karaktereket: az ember mint, személy és individuum, test-lélek, a személy transzcendens törekvései, az emberi cselekvések, mint szeretet, akarat, megismerés; az ember, mint a társadalom tagja, a halhatatlanság kérdése, valamint az emberi testiség. Mindenekelőtt hangsúlyt nyer az ember lényegi egysége akkor is, ha különböző fizikai és pszichikai aktusokat gyakorol. A test-lélek problémakörben jelentős szerzők koncepciója kerül áttekintésre, úgy, mint Platón, Arisztotelész, kereszténység, Descartes, materiális és spirituális monizmusok elméletei.

 

OHFI1105 – Patrisztikus filozófia


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós

 

A kurzus első előadásain ismertetjük azokat a legfontosabb filozófiai irányzatokat, amelyek bár időrendben nagyrészt megelőzik a kereszténységet, mégis hatást gyakoroltak az ókeresztény filozófia kibontakozására. A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a keresztény filozófia és a keresztény teológia legfontosabb fogalmaival és azoknak eszmetörténeti hátterével.

 

OHNT2201-2202 – Nevelésteológia I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A hittanár szak részét képező kurzus során, más hasonló jellegű tantárgyaktól eltérően, a résztvevők  ezúttal a teológia nézőpontjából vizsgálhatják a keresztény nevelés kérdéskörét. A teológiai tárgyak rendszerében a nevelésteológia a gyakorlati teológia (pasztorálteológia) keretein belül helyezhető el, szorosan együttműködve más diszciplínákkal, különös tekintettel a szentírástudományra, valamint az alapvető hittanra, illetve erkölcsteológiára. A nevelésteológia egyik fő vizsgálódási területét a nevelés kérdésére vonatkozó szentírási helyek teológiai (tehát nem elsősorban leíró, illetve történeti jellegű) értelmezése jelenti, mind az Ó-, mind az Újszövetség témához kapcsolódó szöveghelyeinek vonatkozásában. Az elemzés másik fókuszpontját pedig az egyháznak a nevelésre vonatkozó, a hivatalos dokumentumokban megnyilvánuló meglátásainak megismerése jelenti. Amíg a 20. századot megelőzően a hivatalos egyházi megnyilatkozások többnyire egy-egy konkrét kérdés kapcsán térnek ki a keresztény nevelés kérdésére, addig a 20. században jelentősen megnőtt a témával közvetlen és átfogó módon foglalkozó dokumentumok száma. A sort a teljes egészében a keresztény nevelés kérdéskörének szentelt Divini Illius Magistri enciklika elemzése nyitja, de a kurzus során kitérünk a Gravissimum educationis zsinati deklarációra, valamint II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa neveléssel kapcsolatos meglátásaira, illetve a Nevelésügyi Kongregációnak vonatkozó dokumentumaira. Mindezen források vizsgálata során a nevelésre irányuló, feltűnően sokrétű teológiai reflexió körvonalai rajzolódnak ki.

 

OHNT 2203-2204 – Keresztény neveléstörténet I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A hittanár szak részét képező kurzus során a résztvevők a keresztény nevelés kérdéskörét történeti dimenzióban tekintik át. A kurzus célja, hogy átfogó képet alkosson a keresztény nevelés 2000 éves hagyománytörténetéről, felvázolja azokat a fejlődési íveket, amelyek a keresztény szellemiségű pedagógia első képviselőitől napjainkig vezetnek. A vizsgálódás az Ó-és Újszövetség korának nevelési hagyományrendszerétől indul, de figyelembe veszi a közel-keleti és a görög-római nevelési hagyományok legfontosabb elemeit, mint a keresztény nevelés-felfogás kialakulását meghatározó tényezőket. Ezt követi a patrisztikus korszak kiemelkedő szerzőinek nevelésfelfogására irányuló elemzés, illetve a keresztény nevelés középkori intézményesülésének vizsgálata, azaz annak a folyamatnak a bemutatása, hogy a kereszténység első évszázadait jellemző, klasszikus kultúra és a bibliai alapokon álló nevelésfelfogás közötti ellentmondásos viszonyból a középkorra miként fejlődött ki az oktatás-nevelés minden szegmensét meghatározó, markánsan keresztény intézményrendszer. A kurzus további részének fő célkitűzése a reneszánsznak, a felvilágosodásnak és a modern kornak a keresztény nevelés szempontjából meghatározó folyamatainak és személyiségeinek bemutatása, különös tekintettel a téma szempontjából meghatározó rendalapítók tevékenységére. A kurzus során az európai perspektíva mellett hangsúlyosan megjelennek a keresztény nevelés magyarországi történetének meghatározó személyiségei és szempontjai is.

 

OHNT2205  – Keresztény neveléstörténet szeminárium


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A hittanár szak részét képező szeminárium során a résztvevők a keresztény neveléstörténet legjelentősebb személyiségeire, azok munkásságára vonatkozó ismereteiket bővíthetik. A szeminárium lehetőséget biztosít a kapcsolódó kurzus során megismert folyamatok és szereplők mélyebb tanulmányozására. A résztvevők egyénileg dolgozzák fel a választott, a keresztény neveléstörténet szempontjából jelentős szerzők életművét, munkájukat kiselőadás és szemináriumi dolgozat formájában mutatják be. Az egyéni vizsgálódás során lehetőség nyílik a vizsgált szerzőkhöz kötődő forrásmunkák tanulmányozására és bemutatására. A vizsgált személyiségek között szerepelnek a keresztény nevelés kezdeteit meghatározó egyházatyák, a középkor kiemelkedő alakjai, illetve az oktatás-nevelésben kulcsszerepet vállaló szerzetesrendek alapítói.

 

OHNT2206 – A keresztény nevelés alapjai


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A hittanár szak részét képező kurzus során a résztvevők a neveléstudomány nézőpontjából keresik a keresztény pedagógia/keresztény nevelés sajátosságait, lehetőségeit, jellemzőit. A kiindulópontot a különböző nevelésfelfogások, illetve az ezek mögött szükségszerűen meghúzódó emberképek feltárása, illetve összehasonlító elemzése jelenti. Ennek keretében kerül sor a bibliai emberkép, illetve az ebből fakadó keresztény nevelésfelfogás körvonalazására. A vizsgálódás másik irányvonala az érték fogalmának neveléstudományi értelmezéséből indul ki, áttekinti az erkölcsi értékeknek a társadalomban betöltött szerepét, a különböző filozófiai, vallási és pedagógiai érték-felfogásokat, valamint érték és nevelés összekapcsolódásának lehetőségeit. Mindezek mellett a kurzus figyelmet szentel a szekularizáció jelenségének és a posztmodern társadalom különböző jellemzőinek, illetve ezeknek a keresztény nevelésre gyakorolt hatásainak, az ebből fakadó nehézségeknek és feladatoknak.

 

OHFU1401-1404  – Fundamentális teológia I-IV.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Seszták István

 

I. Vallás: A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az alapvető hittani ismeretekkel, s ezek által megalapozza teológiai tanulmányaikat, elsősorban a dogmatika tantárgy megértését segítve ezzel elő. 

Tematika: a) Vallás, vallásosság: a vallás fogalma, vallásbölcselet, valláspszichológia, keresztény vallási jelenségek a vallásfenomenológia tükrében, b) A vallástörténet főbb vonásai, a világvallások, c) A vallás teológiája, kereszténység és a nem keresztény vallások kapcsolata. 

II. Kinyilatkoztatás:  A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az alapvető hittani ismereteket, s ezek által megalapozza teológiai tanulmányaikat, elsősorban a dogmatika tantárgy megértését elősegítve ezzel. 

Tematika: a) A kinyilatkoztatás és a hit: A kinyilatkoztatás fogalma, lehetősége, ténye a Szentírásban és a teológia történetében, b) Tulajdonságai, a Szentírás, a szenthagyomány, a dogma, a dogmafejlődés, a hit.

III. Krisztológia: A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megértesse, mennyiben jelenti a krisztológiai vizsgálódás a teológiai gondolkodás középpontját. A félév célja, hogy mindenkit elvezessen a hitvallás megfogalmazására, miszerint: Jézus, Krisztus, az Isten Fia. 

Tematika: A Krisztus-esemény vizsgálata: hermeneutikai kérdése, az Isten Országa kifejezés vizsgálata (a jézusi igehirdetés központi fogalma), az első hitvallás megfogalmazásához alapul szolgáló gondolatok vizsgálatok. A történeti Jézus kérdése. 

 IV. Egyháztan: A félév során a tantárgy célja, hogy a hallgatókban tudatosítsa a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházképét és egyházfogalmát. 

Tematika: a. Az egyház krisztusi eredete, b. Az egyház alapítása, c. Teológiatörténet folyamán kialakult egyházképek, d. A II. Vatikáni Zsinat megújult egyházszemlélete, e. Az egyház mint „communio”, f. Az egyház alapfunkciói és alaptulajdonságai. 

 

OHB1201-1202 – Ószövetségi bevezetés I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre

 

  1. Az ószövetségi bevezetés célja, hogy a hallgatókat bevezesse a z Ószövetség könyveinek keletkezéstörténetébe. Izrael történetének, valamint a Pentateuchus, a korai próféták és a Kr .e. VIII. századi próféták könyvei teológiai tanításának a bemutatására is ekkor kerül sor.

Tematika: a) Általános bevezető, b) Izrael története a Kr. e. 2. évezred második felétől, c) A pentateuchus-kritika története, d) A Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok és a Második Törvénykönyv azaz a TÓRA bemutatása, e) Józsue, Bírák, Sámuel 1. és 2. könyve, Királyok 1 és 2. könyve, f) Ámosz, Ozeás, Mikeás, Izaiás próféta könyve.

  1. A második szemeszterben az ószövetségi bevezetés témája magába foglalja a Kr.e. VII. századi prófétáktól kezdve a prófétai könyveket és a héber kánon harmadik csoportját, a “ketubim”-ot. ugyanakkor a deuterokanonikus könyvek sajátosságainak vizsgálatára is sor kerül.

Deutero-Izaiás, c) Aggeus, Zakariás, Trito-Izaiás, Malakeus, Zakariás, Joel és Jónás könyve, d) Zsoltárok, Jób, Példabeszédek, Rút, Énekek éneke, Prédikátor, Siralmak, Eszter, Dániel, Ezdrás, Nehemiás, Krónikák 1. és 2. könyve, e) Báruk, Jeremiás levele, Tóbiás, Judit, 1-2 Makkabeus, Bölcsesség, Sirák, Eszter és Dániel könyve.

 

OHB1203-1204  – Újszövetségi bevezetés I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre

 

Az újszövetségi bevezetés az Újszövetségi Szentírás könyvei létrejöttének idejét, helyét, körülményeit tárgyalja, figyelmet szentelve az egyes könyvek tartalmára, sajátos mondanivalójára. 

Tematika: a) A jeruzsálemi ősegyház és Palesztina története Jeruzsálem pusztulásáig, b) 1-2. Tesszalonikieknek írt levél, c) Kolosszeieknek írt levél, d) Efezusiaknak írt levél, e) Filemonnak írt levél, f) Filippieknek írt levél, g) 1-2. Korintusiaknak írt levél, h) Galatáknak írt levél, i) Rómaiaknak írt levél, j) Timóteusnak írt levél, k) Titusznak írt levél. 

A 2. félév célja Jézus Krisztus életének, tanításának bemutatása, az evangéliumok megismertetése és a szinoptikus kérdés értelmezése. A Katolikus levelek az I. század második felének jobb megismerését teszik lehetővé. 

Tematika: a) Jézus élete (időpont és környezet), b) Jézus tanítása, c) Az emberek válasza Jézus tanítására, d) Szinoptikus evangéliumok (Máté, Márk, Lukács), e) Az Apostolok Cselekedetei, f) A Katolikus levelek (János 3 levele, Péter 2 levele, Júdás és Jakab levele), g) János evangéliuma, h) Zsidóknak írt levél, i) Jelenések könyve

 

OHE1301 – Egyháztörténelem I-II.


Nappali tagozaton oktató: Dr. Janka György

Levelező tagozaton oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

A tantárgy célja, hogy az adott korra vonatkozóan megismertesse a hallgatókkal az egyház történetét, legfontosabb eseményeit. Felhívja a hallgatók figyelmét a liturgia alakulására, a bűnbánati és fegyelmi élet változásaira. 

Tematika: I. Az egyház keletkezésének történeti kerete: hellenizmus, romanitás, zsidóság, Jézus Krisztus és az egyház, az ősegyház kora, terjedés, szervezet, Apologéták és működésük, Az első századok eretnekségei, Az egyházszervezet továbbfejlődése, Nagy Konstantin egyházpolitikája, Az arianizmus, a niceai zsinat, a szentháromságtani viták, a konstantinápolyi zsinat, A IV. század görög és latin egyházatyái és teológiájuk, Nesztoriosz és az efezusi zsinat, a monofizitizmus és a khalkedoni dogma, az „újkhalkedoni korszak”, Pelagius és Ágoston, A kereszténység elterjedése egész Európában, Egyházi állam és a „Sacrum Imperium Romanun”, Képrombolás és a keleti egyházszakadás, Magyarság és kereszténység, Szerzetesség és a cluny-i reform, VII. Gergely és reformmozgalma, az invesztitúra-harc, Magyar egyház az Árpád-házi királyok alatt, Keresztes hadjáratok, Missziós tevékenység, egyházkormányzat, középkori szerzetesség, eretnekség, inkvizíció, egyházi tudományosság, misztika, kultúra, Avignon-i fogság, a nagy nyugati szakadás, a konstanzi zsinat, a Basel-Ferrara-Firenzei zsinat és az unió, Reneszánsz pápák, a magyar egyház a vegyesházi királyok alatt. 

II. A lutheri reformáció okai, története és megerősödése, A kálvinizmus elterjedése Európában és Magyarországon, A Trienti Zsinat, a katolikus megújulás megvalósítása, pápái, szerzetessége, A katolikus restauráció Magyarországon, a barokk lelkiség, liturgia és teológia, Hitterjesztés az újkorban, a harmincéves háború korának pápái, A pápaság és az egyházi élet a feudális abszolutizmus korában, a protestantizmus és az ortodoxia a korszakban, Gallikanizmus és janzenizmus, a felvilágosodás, a jezsuita rend eltörlése, A magyar katolikus egyház története 1711- 1780, A katolikus egyház a nagy francia forradalom és Napóleon uralma alatt, XII. Leó, VIII. Piusz, XVI. Gergely, IX. Piusz pápasága, Az I. Vatikáni Zsinat és XIII. Leó és X. Piusz pápasága, A katolikus egyház Európa államaiban 1914-ig, A magyar katolikus egyház története 1790- 1914 között, Az egyház belső élete, megszentelő tevékenysége és teológiája 1914-ig, Az ortodoxia, a protestáns egyházak, és a szekták sorsa 1914-ig, A két világháború korának pápái, Ortodoxia, protestantizmus és ökumenizmus a XX. században, A katolikus egyház belső élete és a teológia irányai a XX. században, A magyar katolikus egyház története 1914-2000 között, XXIII. János, VI. Pál, II. János Pál pápasága, a II. Vatikáni Zsinat, A hajdúdorogi egyházmegye története. 

 

OHE1303-1304 – Magyarországi egyháztörténelem I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Véghseő Tamás

 

Tematika: Első szemeszter: I. A vándorlástól az Árpád-kori kolostorok pusztulásáig: 1. A keleti kereszténység hatása a honfoglalás előtt és alatt; 2. A bizánci hittérítés; 3. Szent István egyházpolitikája, a két rítus együttélése; 4. Bizánci szertartású kolostorok és ezek hanyatlása. II. Az uniók kora: 1. Új kolostori központok; 2. A délszláv unió; 3. A gyulafehérvári unió; 4. Unió Bihar vármegyében; 5. Rítusvikariátusok Nagyváradon és Munkácson. 

Második szemeszter: I. A magyarországi görögkatolikus egyházmegyék kánoni felállítása és története: 1. A munkácsi egyházmegye; 2. A körösi egyházmegye; 3. A fogarasi egyházmegye, majd érsekség; 4. A nagyváradi egyházmegye; 5. A lugosi és a szamosújvári egyházmegye; 6. Az eperjesi egyházmegye; 7. A püspökök bécsi szinódusa. II. A görögkatolikus magyarság mozgalmai és a hajdúdorogi egyházmegye története. III. A Miskolci Apostoli Kormányzóság története. IV. A Magyar Görögkatolikus Egyház napjainkban. 

 

OHG9901-9902 – Kateketika I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László

 

I. A kateketika alapjainak megismertetése.

Tematika: a) A kateketika alapfogalmai, b) A katekétaképz(őd)és súlypontjai, c) A Szentírás kateketikai struktúrái, d) A katekézis története, e) A katekézis mai irányvonalai, f) A katekézis résztvevői: - Milyen utat építhet a család a hit felé? - A katekéta személyisége, - A katekézis és a hit fejlődése kisgyermekkortól a felnőtté válásig, - Felnőttek katekézise, g) Hittankönyveink.

II. A katekézis feladatainak megismertetése.

Tematika: a) A katekézis katekumenális jellege, b) A hitoktatás gyakorlati kérdései: - Alapelvek a hitoktatás anyagának elrendezésében, - Tanterv, tanmenet, óravázlat, - A hitoktatás módszertana, c) A katekézis egyes feladatai: - A hitoktatás nyelve, a vallási fogalmak megalapozása, - A katekézis, - Az imádságra nevelés, - A biblikus hitoktatás, - Felkészítés a szentségek vételére,- Liturgia és katekézis,- Erkölcsi nevelés, - Az egyháztörténelem tanítása, - Ökumenizmus és katekézis.

 

OHG9903 – Gyakorlati teológia szeminárium


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tóthné Kolocsán Ildikó

 

A 2. féléves szeminárium feladata, hogy az elméletben megtanult kateketikai ismereteket a hallgatók megpróbálják a gyakorlatban is látni, megtapasztalni. A hallgatók különböző korosztályoknál hospitálnak.

 

OHG9904-9905 – Speciális kateketika I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László

 

A speciális kateketika a katekézis sajátságos területeit és témáit tekinti át, ezekhez ad elméleti megalapozást és gyakorlati segítséget.

A katekézis sajátos helyszínei között tárgyalja az egyházi (kiemelten az átvett) oktatási-nevelési intézményekben, illetve a periférián lévő iskolákban zajló, a tanodákban végzett pedagógiai munkához kötődő katekézis formáit, esélyeit és lehetőségeit; szól a nagyvárosi katekézis specialitásairól; beszél a hittanos találkozók, gyermekbúcsúk, hittanversenyek rendezésének sajátos feladatairól, valamint a táborszervezés fontosságáról és praxisáról.

A katekézis speciális témái között részletes tárgyalásra kerülnek a különböző korosztályok, illetve a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok katekézisének sajátosságai; megjelenik a katekézis és a közösségépítés viszonya, a katekézis és a média kapcsolata; szóba kerül a fogyatékkal élők (mozgássérültek, vakok és gyengénlátók, siketek, értelmi fogyatékosok) katekézise. Hangsúlyos téma az evangelizáció és a katekézis kapcsolata.

 

OHG9906-9907 – Speciális kateketika szeminárium I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László

 

A speciális kateketika témaköreit meghívott, az adott témában jártas, ismert szakemberek bontják ki a hallgatók számára. Emellett az adott szemeszter tematikájához kötődő tanulmányi kirándulás is színesíti a félév programját.

 

OHP1501-1502 – Ókeresztény irodalom és dogmatörténet I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az ókeresztény írókat, műveiket és az ókeresztény irodalmat. 

Tematika: a. A patrológia fogalma, felosztása, b. Hellenizmus, rómaiság, zsidóság, őskereszténység, c. Gnoszticizmus, Szentírás és az Egyházi Tanítóhivatal, d. Római Szent Kelemen és Antióchiai Szent Ignác, e. Didakhé; Barnabás levél és a Hermász Pásztora, f. Pszeudoepigrafák, apokrifek, g. Szent Jusztinosz és Szent Iréneusz, h. Ókeresztény teológiai iskolák; Alexandriai Kelemen, i. Órigenész. 

A 2. félév célja, hogy a hallgatókkal megismertesse az ókeresztény írókat, műveiket és az ókeresztény irodalmat. 

Tematika: a. Tertulliánusz, b. Cesareai Euszébiosz és az ókori történetírás, c. Szerzetesség kialakulása és teológiai irodalma, d. Arianizmus és Szent Athanáz, e. A kappadókiai atyák, f. Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Tarzoszi Diodorosz és Mopszvesztai Theodorosz, g. Aranyszájú Szent János, Küroszi Theodorétosz, h. Szent Ambrus, Szent Hilárius, i. Szent Jeromos és Szent Ágoston.

 

OHG9908-9909 – A hitoktatójelölt személyiségfejlesztése I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Polgári Bence

 

A hittanár szak részét képező kurzus során a résztvevők lehetőséget kapnak a pedagógus lehetséges személyiségjegyeinek feltérképezésére, a pedagógus hivatás gyakorlásához szükséges tulajdonságok, készségek, képességek felismerésére, előmozdítására. A személyiségjegyek, szükséges adottságok elkülönítésében kiemelt jelentőséget kap, hogy esetünkben a pedagógus konkrétan hittanárként jelenik meg. A kurzus során a pedagógus személyiségével kapcsolatos közös gondolkodás nem csupán a pedagógia és a pszichológia meglátásaira épít, hanem forrásként tekint a különböző művészeti ágak alkotásaiban körvonalazódó pedagógus-képre. A kurzus során a résztvevők egyéni, illetve csoportmunka keretében az említett forrásokra támaszkodva kapnak képet a pedagógus-személyiség összetettségéről, feladatában rejlő nehézségekről, kihívásokról és lehetőségekről. Ezen szembesülés pedig minden résztvevő számára lehetőséget biztosít a személyiségfejlődés feladatainak felismerésére, a fejlődés, érlelődés előmozdítására.

 

OHL1901 –  Görögkatolikus ének


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gebri József

 

A görögkatolikus Szent Liturgia legáltalánosabb dallamainak ismerete. Tematika: A görögkatolikus liturgiából: - állandó részek, - feltámadási tropárok, - feltámadási kontákok, - szentírási (ún. apostoli) szakaszok sajátosan görögkatolikus hagyományoknak megfelelő éneklése, - Pápai himnuszok, - Mária-énekek, - Karácsonyi énekek, - Énekek az Oltáriszentségről.

 

OHL1902 – Római katolikus ének


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tirpák Ferenc

 

A római katolikus szentmise legáltalánosabb dallamainak ismerete.

Tematika: – A szentmise rendje és állandó énekei, – Kyrie, Sanctus (más ordináriumokból is), – Responzóriumok, – Pápai himnuszok, – Mária-énekek, – Karácsonyi énekek, – Énekek az Oltáriszentségről.

 

OHG9910-OHG9911 – Anyanyelvi kultúra I-II.


Oktató: Riczuné Vadász Csilla

 

Az anyanyelvi kultúra elnevezésű tantárgy magában foglalja az anyanyelvi (gyakorlati kommunikációs, beszédtechnikai, retorikai, helyesírási) készségek fejlesztését és a nyelvi attitűdöt alakító, értelmező ismereteket. Az óra keretében igyekszünk játékos formában elsajátítani ezeket az ismereteket, olyan játékos nyelvi feladatlapok és feladatok segítségével, melyek a későbbiek folyamán feladattípusként akár a hitoktatásban is használhatóak.

 

OHG9912 – Romológiai alapismeretek


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Nagy Andrea

 

A család- és gyermekvédelmi képzésben részt vevő hallgatók romológiai ismereteinek bővítése, a szakemberek felkészítése a legnagyobb létszámú hazai kisebbséggel való sikeres együttműködésre. 

Tematika: 1. A cigányság eredete, rövid története, megjelenésük Európában és hazánkban. 2. A magyarországi roma/cigány népesség (lélekszám, összetétel; csoportok, rétegek, földrajzi elhelyezkedés, főbb jellemzők). 3–4. A hazai cigányság jelenlegi oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi helyzete (okok és következmények). 5. A roma/cigány családok összetétele, működése, főbb vonásai a szegényrétegtől a polgári, értelmiségi rétegig. 6. A cigányság szokásai, hagyományai – gyermekvárás, születés, keresztelő, halál, gyász, temetkezés, pomána. 7. Etnikus kultúra és szegénykultúra a 21. század elején a cigányság körében. 8. A roma/cigány gyermekek családon belüli szocializációja a különböző csoportokban, rétegekben, a többségi társadalom elvárásai, az eltérő szocializáció következményei. 

 

OHG9913 – Szociális és gyermekvédelmi alapismeretek


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Morvai Anikó és Lőw Gábor

 

A tanácsadói munkához szükséges alapszintű jogi ismeretek nyújtása, valamint átfogó ismeretek adása a gyermeki jogok törvényi szabályozása és érvényesítése területén. A gyermekeket, a gyermekes családokat segítő – jogszabályokra épülő – gyermekjóléti/gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó ismeretek közvetítése. A hallgatók megismertetése a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszer felépítésével, működésével, az egyes intézménytípusok sajátosságaival és az intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadók által ellátható feladatokkal.

Tematika: 1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény – Célok, alapelvek; A gyermeki jogok védelme (irodalom: a jogszabályok vonatkozó rendelkezései). 2. Az ellátórendszer felépítése; A jelzőrendszer szerepe; Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgálat, (irodalom: a jogszabályok vonatkozó rendelkezései). 3. Biztos Kezdet gyermekházak; Gyermekek napközbeni ellátása; Gyermekek átmeneti gondozása (irodalom: a jogszabályok vonatkozó rendelkezései). 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény – Gyermekvédelmi szakellátás: nevelőszülői ellátás, gyermekotthoni ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgálat (irodalom: a jogszabályok vonatkozó rendelkezései). 5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény – A gyámügyi igazgatás, gyámhatósági hatáskörök; A gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményrendszer felépítése. Az intézmények ellátási köre, fenntartói feladatok. Intézményfinanszírozás. Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadói végzettséggel ellátható feladatkörök az alapellátásban és a szakellátásban. Gyermekjóléti szolgálat, átmeneti gondozás. Otthont nyújtó ellátást biztosító intézmények, gyermekotthon, lakásotthon. Csoportgazdálkodás. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. Gyermeki jogok a szakellátásban. A nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos feladatok.

 

OHD1601-1606 – Dogmatika I-IV.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Lukács Imre

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára felvesse a mai emberek kérdéseit, elsősorban az istenkérdést, azokra válaszokat keresve, valamint, hogy a hallgatókkal megismertesse a teremtéshit irodalmi kifejezésmódjait és annak dogmatörténeti fejlődését.

Tematika:

I. Istentan és teremtéstan :a) Az Ószövetség népe és Istene, Jahve, b) Izrael népének sokszínű istentapasztalata, c) Az ószövetségi istenhit szisztematikus távlatban, d) A Jézus korabeli zsidóság törekvései az istenhittel kapcsolatban, e) A teológia és a krisztológia újszövetségi összekapcsolódása, f) Az istentan dogmatörténeti szempontjai és szisztematikus reflexiója, g) A zsidó-keresztény teremtéshit irodalmi kifejezésmódjai, h) A teremtés és a megváltás Jézus tanításában, i) Alapvető megjegyzések a bibliai teremtéstanhoz, j) A bibliai teremtéstan központi tartalmai , k) A teremtéstan dogmatörténeti fejlődése az ókorban és a középkorban, l) Az újkor világképe, m) Isten teremtő tevékenysége, n) Az ember, a világ és annak beteljesedése. 

II. Szentháromságtan: a) Szentháromságtani megközelítések, b) A szentháromság kinyilatkoztatásának ószövetségi előtörténete, c) A Szentháromság kinyilatkoztatása az Újszövetségben, d) A Szentháromságtan dogmatörténeti szempontjai, e) A szentháromságtani terminológia kialakulása, fejlődése, f) A kappadókiai atyák és a Nyugat pszichológiai szentháromságtana, g) A Szentháromságtan hermeneutikája, h) Isten hármas egysége önközlésének ökonómiájában, i) Az üdvtörténeti és az immanens Szentháromság, j) A három isteni személy lényegi egysége, mint a vonatkozások valósága, k) A szentháromsági eredések és a személyi sajátosságok, belső eredések, üdvtörténeti küldések, l) A hármas-egy Isten titka és a hit élete.

III. Kegyelemtan, eszkatológia: a) A kegyelemtan megközelítése, ószövetségi alapjai, b) Jézus Krisztus: isten megszemélyesült kegyelme, c) A kegyelemtan dogmatörténeti fejlődése a keresztény ó- és középkorban, d) A Trentói Zsinat és napjaink kegyelemtana, e) A szentháromságos Isten önközlésének kegyelmi jellege, f) A kegyelem közlése és megvalósulása, g) Az eszkatológia megközelítése, bibliai alapjai, h) A végidő-várás változásának fejlődése a különböző korokban, i) A hermeneutikai szempontok az eszkatológiában, j) Az egyetemes remény a Bibliában, k) A halottak föltámadása Jézus Krisztus tanításában, l) Az egyetemes remény és ítélet, valamint a feltámadás dogmatörténeti fejlődése, m) A halál szisztematikus értelmezése, n) Föltámadás, ítélet, tisztulás, beteljesedés. 

IV. Krisztológia: a) Az Ószövetség várakozása az üdvösségre, b) A názáreti Jézus földi története és halálos sorsa, c) Az Újszövetség tanúságtétele a feltámadásról, Újszövetségi krisztológiák, d) krisztológiai típusok a Nikaia előtti időben, e) a Nikaiai Zsinat döntése Canterbury Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás krisztológiája f) Újkori és XX. századi krisztológiák, g) A krisztológia szisztematikus tárgyalása – Mai értelmezési kísérletek. 

 

OHP1503-1506 – Dogmatörténet I-IV.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós

 

I. Istentan és teremtéstan

A tantárgy célja, hogy a dogmatikai, patrisztikai, egyháztörténeti tanulmányok befejeztével magasabb szinten áttekintse a keresztény hit hitvallásokba, dogmákba, definíciókba öntésének folyamatát, részben kronológiai, részben tematikai szempontból. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy hitükről „észszerű hódolattal” számot adhassanak munkájuk, életük során.

Tematika: 1. Az ókori keresztény teológusok párbeszéde koruk bölcseletével; 2. Az istenlátás a Bibliában és az első görög atyáknál (Lossky) 3. Az apofatikus és a katafatikus teológia Lossky: A keleti egyház misztikus teológiája című munkáján keresztül; 4. A dogmatika antinómiája; 5. Canterbury Szent Anzelm ontológiai érve; 6. Aquinói Tamás és a reformáció istentana; 7. Újkori fordulat az emberi szubjektum felé és ennek következményei; 8. Az I. Vatikáni Zsinat; 9. A XX. század istentana és a II. Vatikáni Zsinat.

II. Szentháromságtan

A tantárgy célja, hogy az egész dogmatikának, sőt a teológiai tudománynak „szíve-közepét”, a szorosabb értelemben vett „theo-logiát”, az egyháznak a hármas-egy Istenről szóló hitét áttekintse, és így megalapozza a dogmatikát és a többi teológiai tárgyat.

Tematika: 1. A szentháromságos keresztségi hit és a hívő reflexió a  Nikaiai Zsinat előtt; 2. A szentháromságtani fogalmak rögzítése; 3. A Nyugat pszichológiai szentháromságtana 4. Szentviktori Richárd és a ferences iskola; 5. A szentháromságtan krízise és próbálkozások az újrafogalmazásra; 6. Bizánci szentháromságtani kérdések; 7 A Fiú és a Szentlélek közötti reláció egyes szempontjai Keleten.

III. Eszkatológia

A tantárgy célja: A hallgatókat elvezetni az eszkatológia alapigazságainak elsajátítására, felismerésére. Szemhatárát kitágítani a kozmikus üdvösségtörténet egészére, részletesen bemutatva annak végpontját: a világ és az ember eszkatologikus beteljesedésének, a halál utáni életnek keresztény távlatait. 

Tematika: 1. A végidővárás változása az egyházban; Kiliazmus; 2. Civitas Dei és Civitas terrena; 3. A haladás és evolúció megjelenése az eszkatológiában; 4. Egyetemes remény: ősegyházi hitvallások; 5. Az apokatasztázisz-tan kibontakozása; 6. Szent Ágoston: Massa damnata; Középkori és újkori eszkatológiai szempontok; 7. Feltámadás, halhatatlanság és közbülső állapot; Apostoli atyáktól Órigenészig; 8. A tisztítótűz-tan fejlődése; 9. Az újkor eszkatológiája; 10. A XX. századi eszkatológiai megközelítések; 11. A bizánci eszkatológia.

IV. Krisztológia

A tantárgy célja: A hallgatókat elvezetni hitünk központi tartalmának, a krisztológia alapigazságainak elsajátítására, felismerésére. A különböző szóteriológiai modellek alkalmazása korunk emberével való párbeszédében. 

Tematika: 1. Krisztológiai típusok; Krisztus istenségét és emberségét elvitató krisztológiák; 2. A latin-nyugati krisztológia kezdetei; 3. Az arianizmus; 4. Az első Egyetemes Zsinat döntései; 5. A Nikaiai Zsinatot követő viták és a Konstantinápolyi Zsinat; 6. Apollinarisz krisztológiája; 7. Az antióchiai és az alexandriai krisztológiák; 8. Eutükhész monofizitizmusa és a Khalkedóni Zsinat; 9. A Khalkedóni Zsinat befogadása és a II. Konstantinápolyi Zsinat; 10. Monotheletizmus, monoenergizmus; 11. Canterbury Szent Anzelm satisfactio elmélete; 12. Aquinói Szent Tamás krisztológiája; 13. A reformáció és az újkor jézusképe; 14. A bizánci krisztológia sajátos szempontjai; 15. XX. századi krisztológiai törekvések.

 

OHM1701-1703 – Morálteológia I-III.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János

 

I.Alapfogalmak

A tantárgy célja a morálteológia kialakulásának, fejlődésének tárgyalása, valamint a hallgatókkal megismertetni a morálteológiai alapfogalmakat, a krisztusi, egyházi és társadalmi törvények életünkre gyakorolt hatását. A tárgyalás kiemelt figyelemmel építi be a keleti teológia, az egyházatyák és a Keleti Kódex mérvadó szempontjait. 

Tematika: a) Az erkölcsteológia története, kialakulása, fogalma, módszere, érvelési módja, b) Istenképiség, keresztény hivatás és az emberi élet célja, c) Az erkölcsi cselekvés szubjektív tényezői, minősítése, d) Az erkölcsi törvény fogalma, a természetes erkölcsi törvény; A Tóra és Krisztus törvénye, egyházi és társadalmi törvények, e) A Tízparancsolat, alapkövetelmények, f) A lelkiismeret fogalma, értelmezése, felosztása, a bizonytalan lelkiismeret, morális szisztémák, g) A bűn fogalma, fajai forrásai és következménye, h) A megtérés és a megbocsátás.

II. Erények

A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a keresztény erényeket, s azok bibliai-teológiai értelmezését és életünkben elfoglalt helyét. Figyelembe veszi a tárgyalás a keleti egyházatyák véleményét, a keleti teológia szempontjait.

Tematika: a) A keresztény emberkép, b) Erkölcsi kulcsfogalmak, c) Tízparancsolat, alapkövetelmények, d) A keresztény hit fogalma, bibliai-teológiai értelmezése, e) A keresztény hit megvédése, megvallása, terjesztése f) A hit ellen irányuló bűnök, g) A keresztény remény értelmezése bibliai-teológiai szempontból, a remény elleni bűnök, h) A keresztény szeretet antropológiai, bibliai és teológiai értelmezése, dilemmái és megnyilvánulása a családban és az emberi közösségben, i) Bűnök a szeretet erénye ellen, j) Az erkölcsi erények.

III. Vallásosság

A vallásosság témaköre annak elméletét és gyakorlatát mutatja be, különös tekintettel a Keleti Kódex és a Liturgikus Instrukció tanításainak felhasználására. 

Tematika: 1. A keresztény vallásosság fogalma, a „szent” filozófiai, bibliai megvilágítása, teológiai elemzése 2. A vallásos személyiség főbb jellemvonásai 3. Az áldozatbemutatás fogalma, a keresztény kultusz csúcsa: az Eucharisztia 4. A kultikus ünneplés teológiai alapja és gyakorlati megvalósítása 5. Az imádság fogalma, fajtái, problémái 6. A vallásosság különleges megnyilvánulásai: a fogadalom és az eskü 7. A vallásossággal kapcsolatos bűnök: hamis kultusz, bálványimádás, babona, spiritizmus, káromkodás, átkozódás, szentségtörés, simonia.

 

OHJ1801-1802 – Egyházjog I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Horváth Tamás

 

Az Egyházi Törvénykönyv (CIC és CCEO) megismerése. A tantárgy célja a kánonok tanulmányozásán keresztül megismertetni a hallgatókkal az egyház kormányzati hatalmával kapcsolatos előírásokat. A két szemeszter feladata a jogi ismeretek előkészítése és keretbe helyezése, a gyakorlati jogalkalmazásra való felkészítés. 

Tematika: a) Az Egyházi Törvénykönyv szerkezete, felépítése, a kodifikáció története. b) Általános szabályok, a törvény fogalma, kötelező ereje, a jogszokás. c) Isten népe – világiak és klerikusok. d) Az egyház hierarchikus felépítése, a római pápa, a püspökök testülete, a püspökök szinódusa, a bíborosok, a Római Kúria, a megyéspüspök, a részegyházak. 

A 2. félévben az Egyházi Törvénykönyv alapján megismertetni a hallgatókkal a katolikus egyház szentségeivel kapcsolatos előírásokat, valamint a téma jogtörténeti fejlődését. A két törvénykönyv vizsgálatán keresztül az interrituális és interekkleziális kérdések vizsgálata. 

Tematika: a) Az egyház megszentelő feladata (szentésgjog), b) Communicatio in sacris, c) Keresztség, bérmálás, Eucharisztia, bűnbánat, betegek kenete, szent rend, d) Házasságjogi fogalmak, a házassági jogképesség, az érvénytelenítő akadályok, a házasság formája, a házasság érvényesítése. 

 

OHL1903 – Görögkatolikus liturgikus ismeretek


Nappali és levelező tagozaton oktató: Nyirán János

 

A tantárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a görögkatolikus egyház istentiszteletébe. Az alapfogalmakat és témákat analitikusan tárgyalja.

Tematika: a) Szertartás és szertartástan, b) A rítusok, a bizánci rítus sajátosságai, c) Az istentiszteleti helyek, d) A liturgikus ruhák, e) Liturgikus edények és eszközök, f) A liturgikus könyvek, g) Az istentiszteleti jelek, h) Fontosabb és leggyakoribb imáink, i) A mindennapi istentiszteletek, j) A Szent Liturgia, annak három része, részletes szimbolikájuk, k) Az egyházi év, l) A szentségek, m) A szentelmények.

 

OHL1904 – Római katolikus liturgikus ismeretek


Nappali és levelező tagozaton oktató: Bákonyi János

 

A tantárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a római katolikus egyház istentiszteletébe. Az alapfogalmakat és témákat analitikusan tárgyalja.

Tematika: a) Szertartás és szertartástan, b) A rítusok, c) Istentiszteleti helyek, d) Liturgikus ruhák, edények és eszközök, e) Liturgikus könyvek, f) Istentiszteleti jelek, g) Fontosabb és leggyakoribb imáink, h) Mindennapi istentiszteletek, i) A mise, annak részei és részletes szimbolikája, j) Egyházi év, szentségek, szentelmények.

 

OHG9914 – Szociológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Papp Tibor

 

A szociológia segítséget ad az ember számára, hogy azt a társadalmat, amelyben él, jobban megértse. Így például magyarázatot találjon a társadalomban található kulturális különbségek okaira vagy a társadalom életét irányító politikai döntésekre. Mivel pedig az ember a társadalomban él, ezért a társadalom ismerete lehetővé teszi számára, hogy önmagát is jobban megismerje, ezzel a szociológia gyakorlati jelentősége egyre nagyobb manapság.

Tematika: Az oktatás folyamán a következő tartalmak kerülnek előtérbe: a szociológia mint tudomány; a szociológia tárgya, módszere, alapvető szemlélete, emberképe; a szociológia története; a szociológia módszertana; a szegénység, mint világméretű probléma; társadalmi szerkezet és rétegződés; életkörülmények városon és falun; társadalmi mobilitás; nyitott és zárt társadalom; migráció; népesedés; az egészségügyi ellátás helyzete; kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek; a kisebbségekkel, etnikai csoportokkal kapcsolatos kérdések; a család, mint a társadalom alapsejtje; az oktatás és a nevelés különös jelentősége a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozásában; a gazdasági élet; a munkanélküliség; az állam és a politika szerepe életünkben; az életmód; a fogyasztói társadalom; kultúra, értékek, életminőség; deviáns viselkedés; a vallás szerepe a társadalomban; szekularizáció, fundamentalizmus; társadalmi változások, gazdasági fejlődés, rendszerváltozás; demokrácia.

 

OHD1605 – Ökumenizmus


Nappali és levelező tagozaton oktató: Kovács Csaba

 

A tantárgy általános bevezetést nyújt az ökumenikus mozgalomba mind történelmi, mind pedig teológiai szempontból. Fontos, hogy a hallgatók minél alaposabban megismerjék az ökumenikus párbeszéd résztvevőit. Vizsgáljuk a katolikus–protestáns párbeszéd történetét, a protestáns egyházak történetét és teológiáját, de főiskolánk görögkatolikus mivoltát szem előtt tartva nagy hangsúlyt fektetünk a keleti egyházakkal folytatott ökumenikus párbeszéd történetének és eredményeinek megismertetésére. A tantárgy az ökumenikus mozgalom történetének alapvető ismeretét nyújtja egészen napjainkig. A keleti egyházak és ökumenikus törekvéseik megismerése a többi teológiai, filozófiai és történeti tantárgy anyagára épül. Célunk, hogy a hallgató az ökumenikus mozgalmat a katolikus egyház alapelvei szerint vizsgálja és értékelje. Bemutatjuk az ökumenikus jellegű lelkiségi mozgalmakat és különböző egységmodelleket is. 

 

OHD1606-1607 – Keleti egyháztan


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Dobos András

A keleti hagyomány által kidolgozott egyházkép beépítése a II. Vatikáni Zsinat utáni katolikus egyházképbe. A hallgatók keleti rítusú örökségének elmélyítése a keleti teológia időtálló értékei alapján, ennek révén a párbeszédre való készség erősítése az ortodoxia iránt. A keleti egyháztan liturgikus és patrisztikus hagyománya, különös tekintettel Antiochiai Szent Ignác, Római Szent Kelemen, valamint Nagy Szent Atanáz és a kappadókiaiak egyházképére, az ortodox és katolikus ekkléziológiai kutatás modern eredményei. A tantárgy a pasztorációs gyakorlat közvetlen előkészítését jelenti. Tematika: A keleti egyház egyháztani hagyománya: a szentháromságtani, az eucharisztikus-, a koinónia-egyháztan, az ehhez kapcsolódó teológiai kérdések: szentháromságtan, kegyelemtan, a keresztség és egyházi rend szentségének keleti szemlélete, a liturgiamagyarázatok egyházképe, Sz. Homjakov és a szlavofilek egyháztana, a helyi egyház teológiája Joannisz Ziziúlasz ortodox metropolitánál, egyháztani következtetések.

 

OHD1607-1608 – Szentségtan I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Dobos András

 

A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson a hallgatóknak a szentségek ünneplésének és teológiájának történelmi fejlődéséről, a tanítóhivatali megnyilatkozásokról, az aktuális kérdésekről, valamint a jelenlegi gyakorlatról. A „müsztérion” illetve a „sacramentum” fogalmak alapvető tisztázása után betekintést nyújt az atyák szimbolizmusra épülő teológiájába, bemutatja azt a teológiai gondolkodásban beállt fordulatot, mely az első évezred fordulóján ment végbe nyugaton, majd a skolasztika szentségtanát, a reformátorok kritikáját, a Tridenti Zsinatnak erre adott válaszát és az újkor hajnalán a keleti egyházban lezajló változásokat. A XIX. században megindult liturgikus, biblikus és patrisztikus mozgalmak, illetve az azokkal egy időben megszülető orosz emigráns teológia érintőleges tárgyalása a II. Vatikáni Zsinat tanításának és reformjának vizsgálatát készíti elő. A történelmi áttekintést a „klasszikus” (skolasztikus) szentségi teológia főbb fogalmainak vizsgálata követi. Az egyes szentségek elemző vizsgálatát metodológia alapvetések előzik meg. Az egyes szentségek tárgyalása a következő szempontok alapján történik: antropológiai háttér, szentírási alapok, liturgia- és dogmatörténeti fejlődés. Különös hangsúly esik a liturgikus ünneplés megismerésére, a „legem credendi lex statuit supplicandi” elv alapján. Végül minden fejezetet a nyitott kérdések és aktuális problémák ismertetése, valamint a liturgikus praxisra vonatkozó javaslat zár. A hallgatók aktív részvételét audiovizuális eszközök segítik. 

 

OHG9915 – Pasztorálpszichológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Lipcsák Tamás

 

A cél felkészíteni a hallgatókat arra, hogy képesek legyenek a közösség tagjainak lelki gondozására, a közösség problémáinak kezelésére, ismerjék a közösség fejlesztésének módszereit. Szerezzenek jártasságot az idősek és betegek gondozásában, valamint a gyászmunkában is. E célok elérése érdekében összhangba kell hozni a pszichológia releváns, tudományos ismeretanyagát a hallgatók gyakorlati tapasztalataival.

Tematika: a) A pasztorálpszichológia módszerei, b) A pszichés hatás fogalma és eszközei, c) Direkt és indirekt kommunikáció, d) A segítő beszélgetés lélektana, e) Lelkigondozás.

 

OHE1305 – Művészettörténet


Oktató: Dr. Jankáné Prof. Dr. habil Puskás Bernadett

 

A kurzus olyan művészettörténeti áttekintést kíván adni, amely különösen is illeszkedik a teológus hallgatók képzésébe. A szakrális művészet kialakulásának, fő feladatainak bemutatása után két hangsúlyos témát jár körül, a bizánci egyházi művészet kérdéseit, valamint a posztbizánci művészet köréből elsősorban a kárpáti régió művészetét. A tematika történeti periódusok szerint és egyúttal művészeti ágakra bontva tárgyalja az egyes időszakok legfőbb művészeti feladatait. A szakrális épületek, enteriőrjeik, ikonosztázok kiválasztott példáin keresztül egyaránt foglalkozunk formai-stiláris és tartalmi-ikonográfiai kérdésekkel. Röviden kitérünk a műemlékvédelem és a kortárs művészet kérdéseire. 

 

OHG9916 –Közigazgatástan


Oktató: Kepics Mihály

 

A tantárgy oktatása során a hallgatók  betekintést nyernek a hitoktatással kapcsolatos törvényi rendelkezésekbe, gazdasági ügyekbe, valamint gyakorlati és elméleti felkészítésben részesülnek a Bellarmin-rendszerről.

 

OHA2101-2102 – Metodológiai alapszeminárium I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Ivancsó István

 

A kurzus segítséget kíván nyújtani a tudományos ismeretszerzés és ismeretközlés (különös tekintettel a teológiai tudományágakra) technikájának elsajátításához. A hallgatók megismerkednek az egyes teológiai tudományágak alapvető könyvészetével (lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok), az egyéni kutatómunka hagyományos (könyvtári bibliográfiai kutatás) és legújabb (internetalapú adatbázisok kezelése) módszereivel, valamint a dolgozatkészítés technikájával. A hallgatók elméleti oktatása mellett fontos szerepet kapnak a módszertani gyakorlatok. A hallgatók minden egyes szemináriumi előadásra a szaktanár által kijelölt témában bibliográfiai kutatást és anyaggyűjtést végeznek.

Tematika: 1. A tudományos ismeretek lelőhelyei a. általános könyvészeti ismeretek, könyvfajták, b. periodikák, c. elektronikus adatbázisok használata: CD-Rom és internet; 2. A hatékony tanulás és tudományos ismeretszerzés módszertana, 3. A számítógép használata a teológiai tanulmányok során, 4. A teológiai diszciplínák rendszere; 5. Általános teológiai szakirodalom ismertetése: lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák; 6. Bevezetés az egyes teológiai diszciplínák szakirodalmába I. filozófia, fundamentális teológia, egyháztörténelem; II. dogmatika, szentírástudomány, erkölcsteológia. 

 

OHM1704-1705 – Morálteológiai kérdések szemináriuma I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János

 

Az élettel kapcsolatos felelősség teológiai értékelése és gyakorlati szempontjainak megvilágítása a kurzus célja, különös tekintettel a Keleti Kódex, a keleti atyák és teológusok tanításainak felhasználására. 

Tematika: 1. Az igazságosság erénye, a tulajdon problémája, a tulajdon megsértése és jóvátétele 2. A személyi kibontakozás és az aszkézis 3. Egészség, betegség, halál 4. Az élettel kapcsolatos felelősség: gyilkosság, öngyilkosság, háború, önvédelem, euthanázia, halálbüntetés 5. A nemiség erkölcsi problémái, a keresztény házasság értelmezése 6. A házasság termékenysége, családtervezés, abortusz, sterilizáció, mesterséges megtermékenyítés, béranyaság 7. A házasság a keleti teológia szemléletében 8. A nemiség és a házasság tévútjai. 

 

OHFI1106 – Filozófiai kérdések szemináriuma


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós

 

A filozófia tudománya az élet hétköznapi valóságára körültekintő módon reflektál. Olyan tudomány, melynek kérdésfelvetései az emberi lét hétköznapjaiból származnak. A szakszeminárium a hallgatóknak lehetőséget nyújt arra, hogy bölcseleti úton vizsgálják meg az anyagi és a szellemi világ, továbbá a test és a lélek kapcsolatát. Platón írásaival kezdve újragondoljuk a barátság, az állam és a társadalom fogalmait. Korunk kihívásaiból kiindulva különösen nagy hangsúlyt fektetünk a hely, az otthon és a népvándorlás témaköreinek a kivesézésére. Az előadások szövegértelmezésekre támaszkodnak, ezért a hallgatók munkája az előre kiosztott szemelvények otthoni feldolgozásával kezdődik. Ennek köszönhetően az átelmélkedett bölcseleti szövegek gondolatai új kérdésfelvetésekhez vezetik a szeminárium tagjait, így az együtt töltött idő értékes eszmecserékre biztosít alkalmat. Számonkérés: egy önálló előadás bemutatása, és az előadás írott változatának a benyújtása.

 

OHFI1107 – Teológiai kérdések szemináriuma


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás

 

A teológiai kérdések szemináriumát olyan képzéseink hallgatói számára hirdetjük meg, akik még tanulmányaik kezdetén állnak, és csak később találkoznak majd a szisztematikus teológia részletes kifejtésével. Célunk olyan teológiai kérdések vizsgálata, amelyek napi aktualitással bírnak, és a hallgatóinkat is jogosan foglalkoztatják. Úgymint: 

–   A világ keletkezésének és fennállásának teológiai kérdései

– Isten létére és mivoltára vonatkozó kérdések

– A Názáreti Jézus személyére és mibenlétére vonatkozó alapvető kérdések

– A szellemi léttapasztalatok teológiai értékelése: Isten Szent Lelkére, szellemi természetű létezőkre és az emberi lélekre vonatkoztatva

– Az Isten jelenlétének és tevékenységének megtapasztalására vonatkozó alapvető keresztény tudás kutatása

– Halál és halandóság, menny és pokol, tisztaság és tisztátalanság jelentése a keresztény gondolkodásban

– Az egyéni boldogság és a boldogító közösség elérésének hiteles útjai hitünk szerint. Egység és háromság az Istenben, Egyén és közösség az egyházban.

A szaktanár minden alkalomra ad egy-egy témafelvető tanulmányt, amiből a hallgatóknak hétről hétre egyoldalas recenziót kell készítenie, és valamelyik kiválasztott témából ezek közül vagy egyéni egyeztetés szerint félévente egy kiselőadást kell tartania. A félév értékelése a recenziók és az órai munka értékelésének eredményeiből tevődik össze. Kötelező minimum, a rendszeres jelenlét az órákon, a recenziók 2/3-ának leadása legkésőbb a tanulmányi idő végéig, és egy 30 perces, saját kutatáson is alapuló, értékelhető kiselőadás megtartása a szemeszter során.

 

OHG9917 – Illemtan


Oktató: Polgári Bence

 

A hittanár szak részét képező kurzus során a résztvevők az általános illemtan legfontosabb szabályait tekintik át, a köszönési formáktól és a bemutatkozástól az étkezés szabályaiig, az illő öltözködéstől a kommunikációs eszközök helyes használatáig. Az etikett általános szabályaival való megismerkedés sajátos nézőpontját a hittanári hivatásra való készület adja, hiszen egyrészt  a jövőbeli hittanár személyiségének fontos elemét jelenti az általános viselkedési normák tudatos követése, másrészt a pedagógusként való munkálkodás a szoros értelemben vett hitoktatás feladatain túlmenően a viselkedési szabályok, helyes magatartásformák közvetítését is jelenti. A fent említett szabályok és normák megismerésének és elsajátításának fő célja az, hogy a jövendőbeli hittanárok magatartása ne akadálya, hanem előmozdítója legyen a gyermekek egyházhoz való közeledésének, akik ezáltal a hithez szorosan kötődő szempontok mellett általános emberi normákkal is gazdagodhatnak.

 

OHG9918 – Lelki tanácsadás


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás

 

A kommunikáció keresztény formáinak szakmai megalapozása. 

Tematika: 1) Fogalom tisztázás: lelkivezetés vagy segítő beszélgetés. 2) A kommunikáció nehézségei a vezető és a vezetett oldaláról. 3) Belső irányulások, megmozdulások megkülönböztetése. 4) Alapvető emberi szükségletek megszerzése, ellenőrzése. 5) A lelki élet kezdetei és elmélyülése. 6) A lelkivezetési kapcsolat jellemzői és feltételei. 7) A helyes lelkivezetői beállítottság jellemzői. 8) Az első beszélgetés feladatai és vázlatterve. 9) A lelkivezető felkészülése, képzése. 10) A lelkivezetés ajánlott területei. 11) A lelkivezető belső jelzése. 12) A kétoldalú titoktarás jelentősége. 13) Az önazonosság megalapozása és elmélyítése. 14) Bevezetés az imaéletbe, akadályok, támpontok. 15) A helytelen kérdések és válaszok típushibái. 16) A kihívások elé állítás szerepe a lelkivezetésben. 17) A vezetett ellenállásának okai, felismerése, kezelése. 18) Az imaélet fejlesztésének eszközei, a valós ima jellemzői és integrálása. 19) A személyesen irányított lelkigyakorlatok szerepe, jelentősége. 20) A szív érzékenységének fokozását segítő gyakorlatok. 

 

OHG9919 – Média és nevelés


Oktató: Gál Edina

 

A hittanár szak részét képező kurzus során a résztvevők a média és nevelés sokrétű kapcsolatának feltérképezésére kapnak lehetőséget. A tantárgy egyik fókuszpontját a tudatos médiahasználatra való nevelés kérdésköre jelenti. Emellett szintén hangsúlyosan jelenik meg a médiának a nevelésre, illetve a nevelés szereplőire gyakorolt hatásának vizsgálata. Ebben az összefüggésben a médiára, annak különböző csatornáira, mint a nevelés szereplőjére tekintünk, hatásait ennek fényében vizsgáljuk. A tantárgy témái között találjuk a média hatására kifejlődő újfajta tanulási modelleket, a tanulás új „színtereit” és a közösségi médiának a személyiségre gyakorolt hatásait. A kurzus során, a hittanár-képzés sajátos jellegének megfelelően előtérbe kerül a kérdés, hogy a média-használat következményei és lehetőségei milyen módon befolyásolják a katekézis valóságát, milyen feladatokat jelölnek ki a hitoktatásban szerepet vállalók számára.

 

OHG9920 – Közösségi médiahasználat


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gál Edina

 

A félév során a hallgatók megismerkednek a helyes internetezési szokásokkal. Ismertetést kapnak az internetezés gyerekeket érintő veszélyeiről. Interaktív formában, egymást segítve mélyítik el az órák alatt az elméletben szerzett hasznos ismereteket.

 

OHG9921 – Kommunikáció


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A hallgatók ismerjék meg a kommunikáció fogalmát, a kommunikációval kapcsolatos kutatások történetét, a kommunikáció dimenzióit és folyamatát, valamint az azokat befolyásoló tényezőket. Tanulmányozzák a kommunikáció elméletét, a szociális viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit, az érintkezésre való beállítódás, a kommunikatív attitűd lényegét. Nyerjenek betekintést az emberi kapcsolatok fejlődésébe, a kommunikáció zavarainak problémáiba. 

Tematika: A kommunikáció alapjai, a kommunikáció, mint tudomány, kommunikációs modellek, a nyelv, mint a kommunikáció egyik formája, a társadalmi kommunikáció, a közlésfolyamat elemei, a kommunikációs befolyásolás tényezői, csoportos kommunikáció, verbális és nonverbális kommunikáció, szervezeti és kultúraközi kommunikáció, tömegkommunikáció, közéleti kommunikáció, gazdasági kommunikáció. 

 

Szigorlat I-II.

 

OHG9922-9923 Szakmódszertan I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

Professzionális felkészítés a katekézis gyakorlati feladataira a didaktikai alapvetés elsajátítása és az egzisztenciális elkötelezettség tudatosítása által. 

I.félévi tematika: Didaktika a) Didaktikai alapvetés és rövid történet, b) Ismeretelméleti alapigazságok és didaktikai alapelvek, c) Didaktikai alapfogalmak, d) Az oktatás folyamata; óraszerkezet, e) A tanítás alapja: a tanterv, f) Felkészülés I. Csoportalakítás, anyagkiválasztás, tanmenet, g) Felkészülés II. Óravázlat, óratervezet, h) Óratípusok (tanító, gyakorló, rendszerező, tudásellenőrző, ünnepi). 

II. félévi tematika: Metodika a) Szóbeli ismeretközlési módszerek, b) Beszélgetés, megbeszélés, c) A belső szemléltetés, dramitázálás, d) A müncheni módszer, e) Aktív módszerek, f) Az élményszerűség módszerei, g) Szemléltetés, h) Az öt pont módszer, i) Változatosságot biztosító technikák, j) A rajzos módszer, k) Ének a hittanórán, l) A hitoktatás nyelve. 

 

Szakmai zárószigorlat

 

Összefoglaló vizsga, mely alapján bebizonyítja a hallgató, hogy elsajátította a tanári felkészítés elméleti ismereteit, a kompetenciákban megerősödött.

 

TKO1001 – A szakmai identitás fejlesztése


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tomka Magdolna nővér

 

A hallgató rendelkezzen megfelelő önismerettel, legyen képes a saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre; előítélet- és sztereotípiamentes szemléletre. Demokratikus érték-elkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve legyen kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, legyen nyitott mások véleményének a megismerésére és tiszteletben tartására. Legyen képes tanulókkal, szülőkkel, az iskolai közösségekkel való hatékony együttműködésre és kommunikációra, tudjon a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni. Legyen képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és azokat szakszerűen kezelni. Rendelkezzen a neveléshez szükséges empátiával, toleranciával, megfelelő asszertivitással.

Tematika: Önismeret, önismereti tudatosság, az énkép személyiségformáló szerepe, szerepelvárások és önismeret. Önértékelés, emberi szükségletek, motivációk, védekezési manőverek. A saját kommunikáció fő jellegzetességeinek tudatosítása, a különböző kommunikációs stratégiák előnyei és hátrányai. A közvetlen emberi kommunikáció jellemzői, kongruens és inkongruens közlés, komplex jelzések felismerése. A kultúrák és szubkultúrák közötti kommunikációs különbségek felismerése, a velük kapcsolatos előítéletek tudatosítása. Kétséges helyzetek kezelése. Az emberismereti érzékenység kialakítása. Empátia, tolerancia, asszertivitás fejlesztése.

 

TKO1002  – Az ember fejlődése


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A tantárgy elsajátításának célja, hogy a hallgató ismerje meg a személyiség fejlődésének általános kérdéseit és törvényszerűségeit. Ismerje meg továbbá az emberi személyiség pszichikus fejlődésének jellegzetességeit és a személyiségfejlődés fontosabb elméleteit - Freud, Piaget, Erickson. Kapjon képet a kognitív és pszichés fejlődésről, a megismerő folyamatokról és az egyes életkorok fejlődési jellegzetességeiről.

Tematika: A fejlődéslélektan központi kérdései: folyamatosság, gének és környezet, egyéni különbségek. A pszichikus fejlődés általános kérdései, a fejlődés szakaszelméletei: Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete, Erickson pszichoszociális fejlődéselmélete és Piaget kognitív fejlődéselmélete. Az életkorok pszichológiája: a születés előtti életidő, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor, serdülőkor. Az értelmi, érzelmi és akarati fejlődés jellegzetességei az egyes életkorokban. Az erkölcsi fejlődés jellemzői.

 

TKO1103 – Tanítás-tanulás 1. – A tanítás mestersége


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a napjainkban érvényesülő és az iskolai tanítást és tanulást befolyásoló oktatáspolitikai és pedagógiai elveket, nézetrendszereket. Törekedjen saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására! Jelentős önállósággal rendelkezzen szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézeteinek képviseletében, indoklásában!

Tematika: A tanításhoz kötődő filozófiák (történeti áttekintés). A tanítás, mint kognitív folyamatok előidézése, fejlesztése, a tanítás, mint megértés (hermeneutika), a tanítás, mint konstruktív folyamatok motiválása és fejlesztése. A tanár tervező tevékenysége. A tudás kialakításának, változtatásának folyamata, oktatási folyamat, oktatási stratégiák. A tanár értékelő szerepe. A pedagógus „saját” tanterve, a tanári önreflexió szerepe. A pedagógusok módszertani kultúrája (kutatások tükrében). Általános tanítási képességek (kutatások tükrében). Jellegzetes tanári „filozófiák”. A reflektív tanár, az innovatív tanár.

 

TKO1108 – Tanítás-tanulás 2. – A pedagógiai tervezés és értékelés


Nappali és levelező tagozaton oktató: Czövek Éva

 

A hallgatók ismerjék meg a magyar közoktatás rendszerének működését meghatározó jogi kereteket, a rendszer-, intézmény- és osztályszintű tartalmi szabályozás eszközeit. Az iskolai tudás kialakulásának, változtatásának törvényszerűségeit megértve, hozzáértéssel tervezzék a tanári munka különböző dokumentumait. A pedagógiai mérés, értékelés teljes körű rendszerét megismerve, szakszerűen képesek legyenek alkalmazni a nevelési, oktatási folyamatban a tanár kompetenciájába tartozó mérési, értékelési módszereket. A hallgatók legyenek képesek a pedagógiai tervezést és értékelést tágabb kontextusban, az európai dimenziók figyelembe vételével megérteni és integrálni saját tudásukba. Világosan lássák a tervezési és értékelési szintek jelentőségét, alkalmazzák szabályait, reálisan mérjék fel következményeit, hatásait.

Tematika: Alapfogalmak értelmezése: közoktatás, a közoktatás rendszere, iskolarendszer, iskolaszerkezet. Az iskolarendszer alapelvei, a fejlődést meghatározó tényezők. A közoktatási rendszerek eltérő fejlődési modelljei Európában. A közoktatási rendszerekben zajló változások. A közoktatási rendszer szabályozási mechanizmusa (bemeneti és kimeneti szabályozás). A tartalmi szabályozás jogi keretei: törvények, NAT, kerettanterv. Az intézményszintű tartalmi szabályozás: intézményi pedagógiai program, helyi tanterv. Osztályszintű tartalmi szabályozás: tanmenet, tematikus tervezés, óravázlat. Rendszerszintű (makro-, mezo- és mikroszintű) mérés, értékelés. Külső és belső értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése, a nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A feladatlap-készítés elvei és gyakorlata, a szóbeli tanári értékelés "pedagógiája". A pedagógiai mérés és értékelés hatása az oktatás hatékonyságára. Az eredményes iskola. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei.

 

TKO1109 – Tanítás-tanulás 3. – Differenciált tanulásszervezés


Nappali és levelező tagozaton oktató: Czövek Éva

 

Olyan korszerű tanulásszervezési szemlélet megalapozása, illetve erősítése, továbbá olyan oktatáselméleti műveltség közvetítése és a meglévő pedagógiai ismeretek integrálása, melynek birtokában a hallgató képessé válik a tanítási-tanulási folyamat hatékony és differenciált szervezésére, eredményes irányítására a legmegfelelőbb szervezeti formák megválasztásán és alkalmazásán, a tanulók tanulási sajátosságait figyelembe vevő tanítási-tanulási módszereken keresztül. Betekintést nyer a hátrányos helyzetből, a szegénységből, a kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggésekbe, a hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai eljárásokba, megismerkedik a tanulásszervezés és irányítás speciális eseteivel, mint a távoktatás és a multimédiás tanulásszervezés. Legyen nyitott a személyiségfejlesztés változatos formáinak, módszereinek elsajátítására, alkalmazására. Legyen képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Tanári működése során folyamatosan legyen tekintettel a tanuló, a tanulócsoportok sajátosságaira (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

Tematika: A pedagógiai differenciálás értelmezése, történeti beágyazottsága, megvalósításának irányzatai (adaptív oktatás), színterei, szervezési módjai és munkaformái. Az iskolai kudarc, lemorzsolódás nemzetközi kitekintésben. Esélylehetőség és megoldásmódjai (“második esély iskolái”). A differenciálás iskolai és tanórai formái. Motiváció és önszabályozó tanulás. Személyre szabott tanulási módok. Az IKT alkalmazási lehetőségei a differenciált tanulásszervezésben. A differenciált tanulásszervezés korszerű eljárásai a nemzetközi és a magyar gyakorlatban.

 

TKO1105 – Változó iskola – változó társadalom


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A hallgatók a tantárgy során megismerik az iskolát és iskoláztatást történeti kontextusban, a mindenkori társadalmak és iskolák működésének bonyolult összefüggésrendszerét. Betekintést nyernek a működést meghatározó jogszabályi környezetbe, valamint megismerkednek az új évezred európai és magyar iskoláinak hagyományőrző és innovatív elemeivel.

Tematika: Az iskola, mint pedagógiai intézmény és társadalmi szervezet, céljai, funkciói. Pedagógiai céltételezés és determinánsai, értékek a nevelésben. Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok kapcsolatrendszere, konfliktusaik, konfliktuskezelésük és megoldásaik, az önreflexió jelentősége a különböző pályaszakaszokon. A tanári szerep dimenziói, szerepek és szerepkonfliktusok. Az iskola és a társadalom kölcsönhatása, mely során előtérbe kerül a hallgatók kritikai, elemző képességének, szociális kompetenciáinak, kommunikációs készségeinek fejlesztése, elsősorban az együttműködésen alapuló aktív tanulási formák segítségével. Ez segíti a hallgatókat abban, hogy képesek legyenek tapasztalataikat reflektív módon elemezni és értékelni. A tantárgy érzékenyíteni igyekszik a hallgatókat az iskoláskorúak körében tapasztalható hátrányos szocio-ökonómiai-kulturális státuszból eredő nehézségekre, ezáltal képesek lesznek felismerni az előítéletességen és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és azokat szakszerűen kezelni az iskolában és iskolán kívül.

 

TKO1004 – Pedagógiai szociálpszichológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A tanárjelölt szerezze meg azokat a pedagógiai, pszichológiai és szociálpszichológiai ismereteket, melyeket az iskolai nevelőmunkában hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A tanárjelölt legyen képes a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására.

Tematika: A pedagógiai pszichológia és a szociálpszichológia tárgya, a tudomány rendszere. A szocializáció színterei. A tanári szerep dimenziói, társadalmi szerepelvárások. A pedagógus személyi hatásának elemzése: a pedagógus, mint magatartási modell, nevelési stílus, nevelői attitűd, tanári hatalom. Az iskolai osztály szociálpszichológiai jellemzői. Az iskolai osztály megismerésének módszere, szociometria. Tanulás, tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai megközelítése, motiválása, a pedagógiai elvárás hatása a teljesítményre. A tanulói teljesítmény értékelésének pszichológiai kérdései. Az átlagtól eltérő tanulói személyiségfejlődés.

 

TKO1007 – Tanulói személyiség megismerése


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A hallgató ismerje meg azokat a pszichológiai mechanizmusokat, melyek a hétköznapi személyészlelésben jelen vannak. Legyen képes ezeket a gyakorlatban felismerni, és ezek negatív hatásai ellen tenni. Ismerje meg a tudományos megismerésnek a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható eljárásait, tegyen szert azok megfelelő szintű alkalmazására. Ismerkedjen meg olyan vizsgálati eljárásokkal, melyek lehetővé teszik a tanulók megismerését, egy összetett tanulói személyiségkép kialakításával differenciált fejlesztésüket.

Tematika : A tanulói személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A személyiségvizsgáló módszerek általános megfontolásai, az analitikus és fenomenológiai vizsgálati módszerek, a konzisztencia paradoxon. A vizsgálati eljárásokkal kapott adatok matematikai statisztikai feldolgozása: átlag, relatív gyakoriság, szórás, statisztikai próbák. A kísérleti és korrelációs módszer. A mentális képességek mérése. A tesztek jellemzői: megbízhatóság, érvényesség, az eljárások egységessége. Az intellektuális képességeket mérő tesztek. A tesztek előrejelző szerepe. Az introspekció, a közvetlen megfigyelés és a laboratóriumi megfigyelés. A kérdőíves eljárások, az esettanulmányok.

 

TKO1006  – Személyiség és egészségpszichológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tomka Magdolna nővér

 

Szerezzenek a hallgatók alapvető tájékozottságot a személyiséglélektan és egészségpszichológia kutatási eredményeiben, s azok felhasználhatóságáról társas tapasztalataik értelmezésében és a gyermeki személyiség differenciált formálásában. Az egészség, betegség és különböző működési zavarok etiológiai korrelátumainak megismerése járuljon hozzá a tanárjelöltek szemléletének formálásához, alapozza meg az egészséges életmódra neveléshez szükséges tanári kompetenciák kialakulását.

Tematika: A humanisztikus és pozitív pszichológia személyiségképe. A személyiség egészséges működésének feltételei: énhatékonyság, személyes kontrollképesség, a pszichológiai immunrendszer. Az egészségpszichológia szemléletmódja, helye a nevelési folyamatban. Az egészségpszichológia alapfogalmai. Egészségpszichológiai modellek. Egészségmagatartás – betegségmagatartás. Az egészséglélektan bio-pszicho-szociális modellje. A pszichológiai és fizikai igénybevétel hatása: a stressz és a stresszválaszok változatai. Személyiség és coping. A szubklinikus depresszió, szubjektív jóllét és egészségmagatartás összefüggései. A serdülőkori egészségmagatartás alakulása, modelljei.

 

TKO1010 – Iskolai konfliktusok megoldása


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A tantárgy elsajátításának célja, hogy a hallgató ismerje meg az iskolai konfliktusok jellemző típusait és sajátosságait, az iskolai konfliktusok kialakulásának lehetséges okait. A tantárgy elsajátításának célja a tanárjelöltek képességét fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek felismerésében, elemzésében, tudatos kezelésében. Továbbá ismerjenek meg konstruktív konfliktusmegoldási módokat, sajátítsák el a konfliktushelyzetek szakszerű kommunikálását. A cél mindezek megismerésével a tolerancia és a szociális készségek fejlesztése.

Tematika: Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, az iskolai konfliktusok csoportosítása. Az iskolai konfliktusok okai. Konfliktuskezelési stratégiák. A konfliktusok értelmezése, elemzésének módszerei, a konfliktusok előjelei. Konfliktus-térkép készítése. A konfliktusok értelmezése tranzakcionalista felfogásban. Esetelemzések, megoldási és megelőzési lehetőségek kidolgozása.

 

TKO1111  – A multikulturális nevelés gyakorlata


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr.Inántsy-Pap Ágnes

 

A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az iskola világában tudatosan kezelik az értékek sokféleségét, nyitottak mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására. Képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek a tanulók önismeretét, empátiás készségeit, és kapcsolatteremtő készségeit fejlesztik. A kurzus célja továbbá a multikulturális szemlélet formálása, a csoportközi, az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértése, az előítélet és az etnocentrizmus csökkentése. Megismerteti a hallgatókat a társadalmi kirekesztődés ellen irányuló pedagógiai lehetőségek elméletével és gyakorlati mintáival, elfogadtatja a sztereotípia - és előítéletmentes nevelési gyakorlat szükségességét. Részletes betekintést nyújt a multikulturalizmus eszmei és gyakorlati formájáról, valamint az interkulturális nevelés tervezési és módszertani lehetőségeiről. Megismerteti a hallgatókkal a kultúrák közötti hídépítő technikák iskolai és egyéb más társadalmi intézményi gyakorlatát.

Tematika: Az iskoláink heterogén társadalmi-kulturális környezete, mint a multikulturális nevelés gyakorlatának alapfeltétele. A kulturális kölcsönhatás európai dimenziói: a multikulturalizmus fogalma és értelmezési keretei. A gyermeket befolyásoló szociokulturális környezet megismerése. A multikulturalizmus iskolai gyakorlata, az interkulturális nevelés. Az interkulturális nevelés tananyag tervezési, értékelési és módszertani sajátosságai. A cigány tanulók nevelésének multikulturális tartalma, hátránykezelés és az esélyteremtés lehetőségei a kulturális identitás erősítésén keresztül. A kultúrák közötti hídépítő technikák az esélyteremtő iskolák gyakorlatában. A kultúraérzékeny gyermekbarát iskola jellemzői. A média szerepe a multikulturális társadalom megjelenítésében. Kisebbségi kultúrák Magyarországon, társadalmi konfliktusok, interkulturális kapcsolatok lokális kutatása.

 

TKO1012 – A gyermek szociális és életviteli kompetenciáinak fejlesztése


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A szociális és életviteli kompetenciák körében olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azt a képességet és tudást, mely segítségével képesek a tanulók szociális és életviteli képességének fejlesztésére.

Tematika:

– az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás;

– a világgal szembeni pozitív beállítódás és a demokrácia tisztelete;

– a tolerancia, az empátia;

– az értelmes kockázatok vállalásának bátorsága;  

– a reális énkép kialakításának képessége;

– a frusztráció elviselése;

– a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége,

– a szabályok és vágyak összehangolásának képessége;

– cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményező képesség, az akaraterő és a kitartás;

– a másság elfogadása;

– a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség kialakítása

– a konfliktustűrő, konfliktuskezelő és megoldó képesség kialakítása.

 

HITO9001 – Iskolai tanítási gyakorlat 1.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tóthné Kolocsán Ildikó

 

Az iskolai tanítási gyakorlat a képzéssel párhuzamosan, (gyakorló)iskolában vezetőpedagógus (vezető tanár, szakvezető) irányításával végzett csoportos pedagógiai és önálló tanítási gyakorlat a tanulók nevelésével, oktatásával és az adott tanárszakhoz tartozó szaktárgyakkal kapcsolatos tanári munka szakos órákon, osztályfőnöki órán, nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése, önálló foglalkozás és tanóra tartása. 

A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei:

– a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése,

– a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

– a pedagógiai folyamat tervezése,

– a tanulás támogatása, szervezése és irányítása,

– a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése,

– a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás,

– az autonómia és a felelősségvállalás.

Az iskolai tanítási gyakorlat első részében a hallgató megfigyeli a gyakorlóiskolában zajló tevékenységeket. Felkészülés – látogatás – elemzés hármasa jellemzi a munkáját, ennek mentén sajátítja el az ismereteket, mindkét szakja területén. A tanítás szakórán és foglalkozások vezetése (tehetségfejlesztés, hátránykompenzáció) a félév második részében vagy az iskolai tanítási gyakorlat 2. keretében történik. 

 

HITO9002  – Iskolai tanítási gyakorlat 2.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tóthné Kolocsán Ildikó

 

Az iskolai tanítási gyakorlat a képzéssel párhuzamosan, (gyakorló)iskolában vezetőpedagógus (vezető tanár, szakvezető) irányításával végzett csoportos pedagógiai és önálló tanítási gyakorlat a tanulók nevelésével, oktatásával és az adott tanárszakhoz tartozó szaktárgyakkal kapcsolatos tanári munka szakos órákon, osztályfőnöki órán, nem szakos órákon történő megfigyelése, elemzése, önálló foglalkozás és  tanóra tartása.

A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei:

– a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése,

– a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

– a pedagógiai folyamat tervezése,

– a tanulás támogatása, szervezése és irányítása,

– a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése,

– a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás,

– az autonómia és a felelősségvállalás.

Az iskolai tanítási gyakorlat második részében a hallgató végzi a gyakorlóiskolában zajló tevékenységeket. A felkészülés – tanítás/foglalkozás vezetése – elemzés hármasa jellemzi munkáját, ennek mentén sajátítja el az ismereteket, mindkét szakja területén. A vezetőpedagógus irányításával az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos tanítási gyakorlat legalább 15 óra.

 

TKO1113 – A tanári mesterség IKT alapjai


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A hallgatók legyenek képesek az info-kommunikációs technológiát alkalmazni az oktatásban. Szerezzenek jártasságot a nevelés- és oktatásügyi információk világában, tanulják meg a számottevő elektronikus és nyomtatott források elérhetőségét, szerkesztésük alapelveit, felhasználhatóságuk területeit. Sajátítsák el az oktatásban használható taneszközök alkalmazási lehetőségeit, kiválasztás szempontjait, pedagógiai célrendszerét. Szerezzenek jártasságot az információhordozó rendszerek tervezésében, használatában.

Tematika: Az oktatástechnika fejlődése. Hagyományos és elektronikus információforrások. A szakirodalmi tájékozódás legkorszerűbb formái. Az információ hatékony alkalmazása. A médiatechnika alkalmazása az oktatásban. Információhordozók, eszközök, megjelenítők. A számítógép felhasználása az oktatásban. Pedagógiai programcsomag. Egy és több felhasználós CD-romok. CD-romok a tanórán. Informatikai módszerek az oktatásban. Információtechnikai eszközök hatékony alkalmazása. A PowerPoint program. Iskolai médiatár. A tanítás –tanulás IKT módszereinek alkalmazása, kooperatív, kollaboratív módszerek. Az oktatásban használható digitális tananyagok, taneszközök és a velük összefüggésben lévő módszerek oktatási alkalmazása, a taneszközök által kínált lehetőségek, a taneszköz-kiválasztás szempontjai. Az IKT alkalmazása az oktató- nevelőmunkában. A képességek fejlesztésének lehetőségei digitális pedagógiai eszközökkel. A tervezett célnak megfelelő taneszköz, információhordozó kiválasztása, készítése és felhasználása.

 

TKO1115 –  Valláspedagógia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Verdes Miklós

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a valláspedagógia kialakulásának történetét, jelenkori útkeresését, és felkészüljenek arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák mind a hagyományos, mind az új módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. A hallgató fejlesztendő kompetenciái: Ismerje a katekézis és a valláspedagógia történetét, mai útkereséseit pluralista, multikulturális korunkban. Képes legyen a gyermekeket és a fiatalokat rávezetni a hit útjára, illetve megerősíteni őket hitükben, keresztény életvezetésükben, integrálni tudja őket az egyházi közösségbe. Elkötelezett legyen abban, hogy szűkebb és tágabb környezete – felnőttek és diákok egyaránt – a kiengesztelődés és az egymás kölcsönös megértésére törekvés szellemében éljen. 

Tematika: 1. A valláspedagógia főbb definíciói, alapelvei; elmélete és gyakorlata. 2. A valláspedagógia fő szereplői. Katekézis és valláspedagógia. 3. A valláspedagógia pluralista világunkban. Humanista etika és keresztény erkölcs viszonya, tanítása az iskolában. 4. A Biblia felhasználása a valláspedagógiában. A hitre nevelés és a hitigazságok ismertetése az interaktív hitoktatásban. Követelmény: Az egyes órákon kiosztott szövegek.

 

TKO1116  – Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek hitoktatása 1.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Oláh Gabriella

 

A hallgatók szerezzenek ismereteket a kiemelt figyelmet igénylő tanulók jellemző sajátosságairól, és sajátítsanak el hatékony ismereteket a velük szemben alkalmazható különleges bánásmódról. A hallgatók legyenek képesek a hitoktatás módszertani gyakorlatát összehangolni a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális szükségleteivel. Ismerjék meg a tanórai és a tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket, segítő intézményeket.

Tematika: 1. Kik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek? Definíció, egyéb elnevezések, jogszabályi háttér, csoportosítás, 2. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek; 3. A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek; 4. A hiperaktív gyermekek; 5. Az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek; 6. A kiemelten tehetséges gyermekek; 7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók;  8. A pedagógiai szakszolgálat felépítése, működési jellemzői, szakszolgálati feladatok; 9. A járási- és megyei szakértői bizottságok működése; 10. A gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus és egyéb szakemberek feladatai; 11.  Ellátási, fejlesztési- és terápiás lehetőségek, szolgáltató intézmények; 12.  Mit tehet az iskola és a pedagógus? Az inklúzió és integráció feltételei, 13.  Egyéni fejlesztési szükségletek, javaslatok, fejlesztési tervek.

 

TKO1117 – Az SNI-s gyermekek nevelése


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A hallgatók ismerkedjenek meg a sajátos nevelési igény fogalmával, ennek típusaival. A megszerzett tudás birtokában legyenek képesek felismerni és biztosítani a sajátos, egyéni szükségleteket az iskolában és az iskolán kívüli nevelési színtereken. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a nevelési tanácsadóban és egyéb, sajátos nevelési igényű gyerekek képzését felvállaló intézményben folyó speciális munkával.

 

TKO1118 – Iskolai mentálhigiéné


Nappali és levelező tagozaton oktató: Tomka Magdolna nővér

 

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a lelki egészségvédelem lépcsőit, a mentális egészség kritériumait. A tantárgy keretein belül megismerkednek a mentálhigiéné történetével, alapfogalmaival, a mentálhigiénés modellek, a szorongás és a félelem alaptípusai Riemann alapján, a stressz és az életesemények kapcsolata.

 

TKO1119 – Esetmegbeszélés


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr.Inántsy-Pap Ágnes

 

A pedagógiai helyzetek helyes értelmezésében és megoldásában való jártasság fejlődése, az önreflexió képességének fejlődése.  

Tantárgyi program:

Eredményesen megoldott és megoldatlan vagy sikertelenül megoldott pedagógiai esetek különböző területekről: értékelési helyzet, nevelő-nevelt, gyerek-gyerek, szülő-nevelő közötti konfliktusok. A pedagógusszerep: szerepbizonytalanságok, szerepfeszültségek. Pedagógiai helyzetek projíciált megoldása és/vagy sajátélményű esetek csoportos megbeszélése a foglalkozásokon, ahol a csoport tagjai és a csoportvezető lényegében a szupervízor szerepét töltik be, elősegítve ilyen módon az eset differenciált, elmélyült értelmezését. 

 

TKO1120-1121 – Tanterv és módszerelmélet 1-2.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Czövek Éva

 

A tantárgy képzési célja a hallgatók legyenek felkészültek az iskolai nevelés-oktatás szakaszaiban és a köznevelési rendszer különböző intézményeiben a Nemzeti Alaptanterven alapuló kerettantervek alkalmazására (helyi tanterv, pedagógiai program, tanmenet, projektterv, óravázlat) a saját szakterületi felkészültségüknek (hittanár-nevelőtanár) megfelelő szakrendszerű oktatásban és az intézményi pedagógiai munkában, megszerzett tudásuk, gyakorlatuk alapján az iskolai pedagógiai fejlesztésekben való alkotó részvételre. 

Továbbá legyenek képesek a megszerzett elméleti ismeretek – az önálló, hatékony tanulás kialakítása, pedagógiai módszerek, eljárások, munkaformák, - alkalmazására a tanulók megismerése, fejlesztése, tanórai és tanórán kívüli munkájuk irányítása során.

Tematika:

1. félév – A nemzeti alaptantervtől az óravázlatig

A hatályos Nemzeti Alaptanterv megismerése, értelmezése, a pedagógiai kultúrában alapvető fogalmak, szakzsargon lesajátítása, önálló értelmezése. A NAT felülvizsgálatának aktuális eredményei.

A köznevelés rendszerét meghatározó további jogszabályok megismerése, fellelhetőségük és értelmezésük képességének fejlesztése.

A pedagógiai program (nevelési terv) és a helyi tanterv műfajának megismerése, a NAT-tal való egymásra épülés feltárása, konkrét intézményi dokumentumok tanulmányozása.

A kerettanterv és a helyi tanterv fogalmának értelmezése, műveltségterület és tantárgy, kulcskompetenciák és kompetenciamérés összefüggéseinek megismerése.

Tanmenet, projektterv, óravázlat helye és szerepe az intézményi munkában.

Az országos kompetenciamérés rendszerének megismerése, eredményeinek feldolgozása és intézményi értelmezése.

2. félév

A hallgatók ismerjék meg a gyakorlatban alkalmazott és megfigyelt a tanulási folyamat alapjait és hátterét meghatározó stratégiák, módszerek, eljárások elméletét.

Az oktatási folyamat - az önszabályozó oktatási folyamat kialakítása, motivációs és kognitív stratégiák, metakogníció.

Az oktatás stratégiái és módszerei – célközpontú és szabályozáselméleti stratégiák, a leginkább alkalmazott módszerek megismerése.

Tanulásszervezés.

Az oktatás szervezeti keretei és formái. 

Az oktatás szervezési módjai.

 

TKO1122 – Tanári reflexió


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Inántsy-Pap Ágnes

 

A reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé tenni a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segíteni a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében.

A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, a megvalósítás és az utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A gyakorlat során a hallgató elemzi és értékeli, hogy a főiskolán elsajátított elméleti tudását hogyan tudta alkalmazni a gyakorlatban. Melyek azok a területek, ahol megerősítette előzetes tudását? Melyek azok, ahol hiányosságokat vagy ellentmondást tapasztalt az elméletben tanultak és a gyakorlatban tapasztaltak között? Milyen módot talált az ellentmondás feloldására?

 

TKO1114 – Közösségi pedagógiai gyakorlat


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A képzéssel párhuzamos közösségi gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék a tanulók elsősorban szabadidős tevékenységének szervezési, vezetési, programkészítési feladatait. E közben képessé válnak tanulói csoportok, közösségek hatékony fejlesztésére.

Tematika: A hallgatók szünidőben vagy a szorgalmi időszak alatt is teljesíthető közösségi gyakorlata, mely sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzést tesz lehetővé az általános iskolai korosztállyal végzett tanórán és iskolán kívüli szabadidős tevékenységek, programok (iskolai napközis táborok, bentlakásos táborok, vándortábor, erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, szakkörök érdeklődési/hobbi körök, játék- és sportfoglalkozások, vetélkedők, projekt/témahetek) szervezési, vezetési, programkészítési, közösségépítési területeken. A hallgató ezáltal bizonyítja, hogy képes tanulói csoportok, közösségek számára szabadidős tevékenységek, projektek tervezésére, szervezésére, vezetésére. A gyakorlat során szerzett tapasztalatait portfólióban dokumentálja.

 

TKO1124 – Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenység 1.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

Az összefüggő gyakorlat célja – a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő –, a szakképzettségi elemekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett. Cél az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése.

A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei:

– a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése,

– a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

– a pedagógiai folyamat tervezése,

– a tanulás támogatása, szervezése és irányítása,

– a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése,

– a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás,

 – az autonómia és a felelősségvállalás.

Tematika:

Az oktatási rendszer, az iskola, mint intézmény, és mint szervezet működése a gyakorlatban, támogató rendszereinek megismerése, a NAT, kerettanterv, köznevelési törvény, helyi tantervek és egyéb dokumentumok. Felkészülés a tanításra, óraelemzések, hospitálások.

Tanítás szakórán, foglalkozások vezetése. Tehetségfejlesztő gyakorlat. Hátránykompenzáló gyakorlat. Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken: osztályfőnöki foglalkozás, iskolapszichológus, logopédus, pályaválasztási szakember (nevelési tanácsadó) munkájának megismerése, szociometriai vizsgálat, iskolasegítő alapítvány…

 

TKO1125 – Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenység 2.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

Az összefüggő gyakorlat célja – a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő –, a szakképzettségi elemekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek megszerzése, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett. Cél az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése.

A kialakítandó kompetenciák legfontosabb területei:

– a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése,

– a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

– a pedagógiai folyamat tervezése,

– a tanulás támogatása, szervezése és irányítása,

– a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése,

– a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás,

– az autonómia és a felelősségvállalás.

Tematika: Az oktatási rendszer, az iskola, mint intézmény, és mint szervezet működése a gyakorlatban, támogató rendszereinek megismerése, a NAT, kerettanterv, köznevelési törvény, helyi tantervek és egyéb dokumentumok. Felkészülés a tanításra, óraelemzések, hospitálások. Tanítás szakórán, foglalkozások vezetése. Tehetségfejlesztő gyakorlat. Hátránykompenzáló gyakorlat. Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken: osztályfőnöki foglalkozás, iskolapszichológus, logopédus, pályaválasztási szakember (nevelési tanácsadó) munkájának megismerése…

 

TKO1126 – Szaktárgy tanításán kívüli oktatási-nevelési tevékenység 1.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

TKO1127 – Szaktárgy tanításán kívüli oktatási-nevelési tevékenység 2.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

TKO1128 – Az iskola mint támogató szerv rendszereinek megismerése 1.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

TKO1129 – Az iskola mint támogató szerv rendszereinek megismerése 2.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

TKO1130 – Portfólió szeminárium


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A képzés során megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok integrálása. Egy, a képzés tartalmával és a szak speciális követelményeivel összhangban álló, kutatást prezentáló és/vagy szakirodalomra támaszkodó, a Dolgozatírási szabályzat által meghatározott formai követelményekhez igazodó tanulmány kidolgozása a konzulens szakmai és módszertani támogatása és ellenőrzése mellett. A gyakorlat teljesítése az abszolutórium megszerzésének feltétele.

 

TKO1131 – Tantárgy-pedagógia követő szeminárium 1.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A tárgy célja a közvetlenül az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek átadása. A kialakítandó kompetenciák között elsősorban szerepel az, hogy a szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra legyen képes a hallgató.

Tematika: A különböző tudásterületek közötti összefüggések mélyebb megismerése. Egyéni tanítási problémák ismertetése, csoportos megvitatása. Óramodellek módszertani elemzése. Az összefüggő iskolai gyakorlaton szerzett tapasztalatok feldolgozása.

 

TKO1132 – Tantárgy-pedagógia követő szeminárium 2.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A pszichológiai követő szeminárium célja, hogy a hallgató önreflektív képességét és kritikai érzékét fejlessze. A hallgató képes legyen reflektív módon véleményezni saját tanítási gyakorlatát – tanórai munkáját. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők neveléssel és a tanítással kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére, azok tudatosítására, hozzájárul továbbá a pedagógus személyiségének - szakmai arculatának formálódásához.

Tematika: A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is szerveződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák, esetleges konfliktusok csoportos megbeszélése elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak és szakmai önismeretének fejlődését. Az esetek megbeszélése és elemzése nyomán szembesülhetnek azzal, hogy mások is hasonló problémákkal küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve az, hogy ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, segíti, hogy jobban rálássanak önmagukra, és megértsék viselkedésük lehetséges okait, továbbá csökkenti a  bizonytalanság, feszültség érzését.

 

TKO1133 – Esetmegbeszélő gyakorlat


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Inántsy-Pap Ágnes

 

Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, segíti, hogy jobban rálássanak önmagukra, és megértsék viselkedésük lehetséges okait, továbbá csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését.

 

TKO1135 – Portfólió


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Schmercz István

 

A portfólió célja, hogy bizonyítsa, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.

A hallgató kompetenciáinak fejlődését dokumentálja az alábbi fő területeken:

– a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése,

– a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

– a pedagógiai folyamat tervezése,

– a tanulás támogatása, szervezése és irányítása,

– a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése,

– a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás,

– az autonómia és a felelősségvállalás.

Tematika: A portfólió készítéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása: önreflexió a gyakorlatban, a tanítás és a pedagógiai folyamatok eredményességének értékelése, a portfólió helye és szerepe a tanárképzés rendszerében. A portfólió írására való felkészítés (részben) a követő szemináriumokon történik.

 

Linkajánló


Kapcsolat


H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.
+36 42 597-600