Előadások


MATFI 1101 – Logika


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


A kurzus kiindulópontja Arisztotelész formális logikája: tartalmazza a fogalmak, ítéletek és következtetések természetének tanulmányozását és a bizonyítások elemzését. A hallgatók megismerik a szillogizmus különböző formáit, a különbséget indukció és dedukció között. Kant filozófiáján keresztül bemutatjuk az analitikus, szintetikus, a priori és a posteriori ítéletek különbségét. A modern logika érdekessége, hogy az általános formalizálásra, a matematizálásra törekszik, és logikai kalkulusokat használ a matematikai szabályok alapzatára épülve. A kurzus keretein felvetünk nyelvfilozófiai problémaköröket, és azokat vázlatosan be is mutatjuk. A félév során sor kerül az egy- és többértelműség, a szavak analógiája; a szavak jelentése, referenciája és jelölése elemzésére.


MATFI 1102 – Ismeretelmélet


Oktató: Dr. Vincze Krisztián


Az ismeretelmélet célja, hogy bemutassa az emberi megismerés természetét, struktúráját és különböző módjait, szintjeit. Az ember mint vizsgáló alany áll szemben a világgal és annak részleteivel, s vizsgálódása közben észreveszi, hogy megismerő képességének megvannak a határai, ugyanakkor olyan alapjai is, melyeket reflexió alá kell vetni. Mindenekelőtt a racionalizmus és az empirizmus kerülnek a kurzus idején vizsgálat alá. Az észlelet, érzés, képzelet, percepció, a priori, intellektus és absztrakció fogalmainak elemzése és kutatása Hume, Locke, Kant és Szent Tamás filozófiáján keresztül valósul meg. Az ismeretelméleti kérdéseket azonban antik formájukban is ismerni kell, így a hallgatók megismerik Platón és Arisztotelész ismeretelméleti filozófiáját is, benne a vonal- és barlanghasonlatot. Mindezeken felül a XX. századi filozófiai történések is részét alkotják a kurzusnak, magában foglalva Husserl és követőinek fenomenológiáját. Végezetül a misztikus megismerés módját is felidézzük Hitvalló Maximosz és Clairvaux-i Szent Bernát nyomán.


MATFI 1103 – Lételmélet (metafizika)


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


A metafizika kurzus Arisztotelész filozófiájával kezdődik, az ő hülémorfizmusával, a kategóriák bemutatásával, majd pedig transzcendentálék ismertetésével folytatódik. A hallgatóknak ismerniük kell olyan fogalmakat, mint lényeg, akcidens, első és második anyag, aktus-potencia, lét-lényeg, forma-anyag összefüggése. Szintén fontos metafizikai problémakör az idő és a tér természete, amikor is megkülönböztetjük a képzetes, fizikai, matematikai és észlelt teret. Kant szerint a tér és az idő az emberi értelem a priori tulajdonságai; Newton és Leibniz nyomán beszélünk az abszolút és relatív térről, végül Arisztotelész és Szent Ágoston tanítását egészítjük ki az újkori és legújabb kori szerzők említésével (mint pl. McTaggart). Fontos része a kurzusnak a különböző ontológiai szintek és kvalitásaik bemutatása, a növényi, állati és emberi pszichofizikai szintek és az emberi értelem elkülönítése Max Scheler nyomán.


MATFI 1104 – Kozmológiai Antropológia


Oktató: Dr. Vincze Krisztián


A tantárgy kiindulópontja a különböző ontológiai szintek áttekintése és az élet eredetével foglalkozó elméletek filozófiai reflexiója. Az evolúciós elméletek közül nemcsak Darwiné kerül elemzésre, hanem Lamarck és de Vries elképzelései is. Fontos célunk, hogy a hallgatók az összes pro és kontra érvet ismerjék az evolúcióval kapcsolatosan. A kurzus második része a hit és evolúció kapcsolatára keresi a választ, s így bibliai fogalmakat is elemez, mint a teremtés, élet, isteni transzcendencia. A hallgatók e dolgok ismeretében felfedezik, hogy nincs ellentmondás teremtés és evolúció, hit és tudomány között. P. T. de Chardin és Joseph Ratzinger írásai lényegileg tartoznak a kurzus anyagához.


MATFI 1105 – Filozófiai istentan (Teodícea)


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


Mindenekelőtt a klasszikus istenérvek kerülnek a kurzuson bemutatásra. A kiindulásipont Isten megismerhetősége, valamint az emellett és ez ellen felhozott (pro és kontra) érvek tanulmányozása. Az analógia, az analógiás beszéd természetének ismerete nagyon fontos, hiszen ez a közege az Istenről szóló beszédeknek. Ezt követően bemutatásra kerül az apofatikus és katafatikus teológia, amikor Isten attribútumait próbáljuk jegyezni. Fontos témaköre még a teodíceának a kinyilatkoztatás és a természetes teológia közti különbségek ismertetése, a panteizmus, az immanencia, a transzcendencia fogalmainak és az ezekhez kötődő istenképeknek a vizsgálata. A kurzus zárórésze az ateizmussal foglalkozik, és annak különböző válfajait elemzi. Bemutatásra kerülnek a különböző filozófiai ateizmusok és azok esetleges cáfolata is.


MATFI 1106 – Etika


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


Az etika eredetét olyan lényegi jelenségekből nyeri, mint az erkölcsi ítéletek, az emberi felelősség, a lelkiismeret(-furdalás), a megbánás és a kötelesség. Ezeken a hétköznapi jelenségeken keresztül nyeri el az ember erkölcsi tapasztalatait. Platón, Arisztotelész, a sztoicizmus és a kereszténység közegében tanulmányozzuk, hogy mit is jelent az erény, a bűn, a jó, a rossz, a szenvedélyek. A modern gondolkodók közül Kant kap hangsúlyt, kategórikus imperatívuszának fogalma, a boldogság és az erényes élet közötti összefüggés. A kereszténység továbbá felmutatja a sarkalatos erényeket, a teológiai erényeket és az erkölcsi ismeret fontosságát. Az ember a társadalomban úgy tapasztalja meg önmagát, mint akinek jogai és kötelességei vannak, ezekben mutatkozik meg emberi méltósága. Az egyik cél az, hogy az ember egyensúlyt találjon szabadság és társadalmiság között, megismertetjük az individualizmus és a totalitarizmus veszélyeit, a közjó és a személyes jó közti kapcsolatot, valamint kiemeljük a szubszidiaritás és szolidaritás jelentőségét. A kurzus bioetikai problémák bevezető szintű ismertetésével zárul.


MATFI 1107-1110 – Filozófiatörténet I-IV.


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


Filozófiatörténetet négy szemeszteren keresztül tanulnak a hallgatók, így ismerik meg az ókori, középkori, újkori és végül legújabb kori filozófiát. A legfontosabb szerzők és filozófiai irányzatok a következők: hinduizmus, buddhizmus, Konfúciusz, taoizmus. A preszokratikusok, a szofisták, Szókratész. Platón, Arisztotelész, a sztoa, Epikurosz, újplatonizmus. Patrisztika, Szent Ágoston, J. S. Eriugena, Szent Anzelm, P. Abelardus Bacone, Bonaventura, Albertus Magnus, Szent Tamás. J. Scotus, Eckhart, Clairvaux-i Bernát. G. Bruno, a reformáció, F. Bacone, Kepler, Galilei. Descartes, Spinoza, Leibniz, Hobbes, Locke, Berkeley, Hume, Pascal, Voltaire, Rousseau. Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Schleiermacher. Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, pozitivizmus, Marx, Dilthey. Husserl, Merleau-Ponty, Scheler, Jaspers, Sartre, Camus, Marcel. Heidegger, Blondel, Whitehead, Wittgenstein, Hartmann.


MATFI 1112 – Filozófiai antropológia


Nappali tagozaton oktató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


Az ember számára az egyik legfontosabb, legjelentősebb probléma maga az emberi nem, annak természete és a világban betöltött helye. A kurzus bemutatja az alapvető emberi karaktereket: az ember mint személy és individuum, test-lélek, a személy transzcendens törekvései, az emberi cselekvések, mint szeretet, akarat és megismerés; az ember mint a társadalom tagja, a halhatatlanság kérdése, valamint az emberi testiség. Mindenekelőtt hangsúlyt nyer az ember lényegi egysége akkor is, ha különböző fizikai és pszichikai aktusokat gyakorol. A test-lélek problémakörben jelentős szerzők koncepciója kerül áttekintésre, úgy, mint Platón, Arisztotelész, kereszténység, Descartes, materiális és spirituális monizmusok elméletei.


MATFI 1113 – Patrisztikus filozófiatörténet


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A kurzus első előadásain ismertetjük azokat a legfontosabb filozófiai irányzatokat, amelyek bár időrendben nagyrészt megelőzik a kereszténységet, mégis hatást gyakoroltak az ókeresztény filozófia kibontakozására (Platón, Arisztotelész, sztoicizmus, középső platonizmus, újplatonizmus). A továbbiakban Alexandriai Philó munkásságára összpontosítunk, amelyet összevetünk a platonista irányzatokkal, majd az alexandriai keresztény gondolkodók tanításával. Miután tisztáztuk a keresztény filozófia kulcsfogalmait, a következő ókeresztény gondolkodók írásait vesszük részletesen szemügyre: Jusztinosz hitvalló, Antióchiai Theophilosz, Alexandriai Kelemen, Órigenész, Nagy Szent Bazil, Naziánzi Gergely, Nüsszai Gergely, Ágoston, Maximosz hitvalló, Areopagita Dénes és Palamasz Gergely. A legfontosabb témáink közzé a következők tartoznak: istentan, logosztan, Szentháromság, teremtéstan, kozmológia, antropológia és etika. Az előadások folyamán a fent említett gondolkodók műveiből szemelvényeket olvasunk és magyarázzuk azokat. A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerkedjen a keresztény filozófia és a keresztény teológia legfontosabb fogalmaival és azoknak eszmetörténeti hátterével.


MATB 1201 – Ószövetségi bevezetés I.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


Az első szemeszterben a tantárgy célja az, hogy a hallgatókat bevezesse az Ószövetség könyveinek keletkezéstörténetébe. Izrael történetének, valamint a Pentateuchus, a korai próféták és a Kr.e. VIII. századi próféták könyveinek teológiai tanításának a bemutatására is ekkor kerül sor.


MATB 1202 – Ószövetségi bevezetés II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


A második szemeszter témája magában foglalja a Kr.e. VII. századi prófétáktól kezdve a prófétai könyveket és a héber kánon harmadik csoportját, a “ketubim”-ot. Ugyanakkor a deuterokanonikus könyvek sajátosságainak vizsgálatára is sor kerül.


MATB 1203 – Újszövetségi bevezetés I.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


Ebben a szemeszterben Szent Pál élete és munkássága kerül bemutatásra. A corpus paulinum tanulmányozása révén megismerhetjük a levelek keletkezésének történeti hátterét, illetve azt a tanítást, amellyel a nemzetek apostola a missziós útjai során felmerülő kérdéseket megoldotta, és az örömhírt hirdette.


MATB 1204 – Újszövetségi bevezetés II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


A kurzus célja, hogy általános bevezetést nyújtson az Újszövetségi Szentíráshoz, kiemelve elsőként a kinyilatkoztatás közlésformáit, majd az újszövetségi könyvek teológiai tanítását. Tanulmányozzuk az evangéliumok, az Apostolok Cselekedetei, a katolikus levelek, a Zsidókhoz írt levél és a Jelenések könyvének szövegeit, szerkezetét és kialakulását.


MATB 1205-1206 – Ószövetségi exegézis I-II.


Nappali tagozaton oktató: Dr. Fodor György
Levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


A bibliai őstörténethez kapcsolódó általános bevezetőt (a Ter 1-11 műfaja, szerkezete, keletkezése) követően annak részletes magyarázatára kerül sor. Ezzel kapcsolatban bemutatást nyernek az ókori Kelet irodalmának a világ és az ember teremtését tárgyaló alkotásai is.

Tematika: A bibliai szövegek magyarázatát a pátriarkai történetek rövid ismertetése vezeti be (a pátriarkai történetek műfaja, eredete és keletkezése, a pátriarkák történetiségének kérdése). Az exegézis keretében különböző műfajú szövegegységek (Ter 14; 15; 18,1-15; 21,1-8; 22) magyarázatára kerül sor a héber szöveg alapján, amelyekből a hallgatók megérthetik a pátriarkai történetek műfaját és természetét a Genezis könyvében. Azok a bibliai szakaszok kerülnek elemzésre, amelyek az ószövetségi üdvösségközvetítők három fő tartományához tartoznak: királyi Messiás (Iz 7,1-17; 9,1-6;11,1-9; Mik 5,1-5; Zak 9,9-10), Jahve szenvedő szolgája (Iz 42,1-4.5-9; 52,13-53,12), Emberfia (Dán 7). A szövegek exegézise mellett a hallgatók megismerhetik az ószövetségi üdvösségvárás kérdését a mai biblikus kutatásban, egyúttal kitekintést kapnak arra nézve, hogy az Újszövetség miként alkalmazza ezeket a szövegeket Jézus személyére és üdvözítő művére.


MATB 1207-1208 – Újszövetségi exegézis I-II.


Nappali tagozaton oktató: Dr. Fodor György
Levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


A tudományos exegézis módszereinek megismerése és gyakorlása a kiválasztott evangéliumi szövegek és a párhuzamos helyek feldolgozása során (elemzési szintek: szövegkritika, nyelvi elemzés, háttér-információk, irodalmi forma, szerkesztés, az eredeti esemény vagy szöveg, az ősegyház tanítása, Márk tanítása, Máté tanítása, Lukács tanítása, János tanítása, jelenkori értelmezés.

A tárgyalt fejezetek: Az örömhír kezdete, Keresztelő János fellépése, Jézus megkeresztelkedése, Jézus megkísértése, Jézus fellépése. Tematika: Elemzendő görög szövegek: Mk 1, 1-13, Mt 1,1-17; 3, 1-17, Lk 1, 1-4, 3, 1-22, Jn 1,1-34; Mk 1,1-12, Mt4,1-22, Lk 4, 1-30; Jn 2,1-12. A bibliai szövegek megközelítése és válaszkeresés az emberi élet jelentős momentumaiból kiindulva, a közösségi bibliaolvasás módszerei. Tárgyalt szentírási egységek: (találkozások Jézussal) Zakeus története, Jézus Simon házában, Jézus Názáretben (Mk), Jézus és a gazdag, az emmauszi tanítványok; (Jézus példabeszédei) a szántóföldbe rejtett kincs, a tékozló fiú története, a konkoly és a búza, az irgalmas szamaritánus története; (Jézus csodái) a siketnéma meggyógyítása, a naimi özvegy, a megszállott fiú meggyógyítása, a vihar lecsendesítése. Elemzendő szövegek: Mt 10, 25-37; 13,24-33.44; Mk 4,35-41; 6,1-6; 7,31-37;9,14-29; 10,17-22; Lk7,11-17.36-50;15,11-32; 19,1-10; 24, 13-35.


MATB 1210 – Perikópa


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy fő témája a bizánci egyházi év liturgikus olvasmányai és azoknak teológiai magyarázata. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a nagyböjti és karácsonyi böjti időszakban előírt biblikus olvasmányok tárgyalására. A Szentírás, az ókeresztény irodalom és a liturgikus szövegek egységét mutatjuk be, mint egy összeforrt háromszöget, amelyre a bizánci lelkiség épül. Az ókeresztény gyökerek feltárásának bemutatásához a következő szerzők műveit elemezzük: Szárdeszi Melitón, Barnabás levél, Alexandriai Kelemen, Órigenész, Nagy Szent Bazil, Naziánzi Gergely, Nüsszai Gergely, Aranyszájú Szent János.


MATB 1211-1212 – Latin nyelv I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Mészárosné Goda Katalin


A jelzős főnevek ragozása, alapvető határozók képzése, elöljárószavak, névmásragozás, aktív és passzív igeragozás, körülírt igeragozás, alapvető szókincs elsajátítása. Igenevek és igeneves szerkezetek: melléknévi igenevek, ablativus absolutus, gerundivumos szerkezet, főnévi igenevek, accusativus és nominativus cum infinitivo, mellé- és alárendelő összetett mondatok, consecutio temporum szabályai, feltételes mondatok, alapvető teológiai szókincs elsajátítása.


MATB 1213-1214 – Biblikus görög nyelv I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Mészárosné Goda Katalin


A kurzus célja az Újszövetségi Szentírás exegézisének előkészítése az eredeti görög nyelv alapjainak elsajátításával. Az első félév anyaga magába foglalja azokat az alapvető nyelvtani pontokat (főnév- és melléknévképzéseket, igeragozásokat) és szókincset, amely lehetővé teszi a második félévben néhány – nyelvtanilag könnyebb – evangéliumi szakasz (János és Márk evangéliuma) olvasását szótár segítségével.

 

MATB 1215-1216 – Héber nyelv I-II.


Oktató: Gánicz Endre


I. A kurzus fő célkitűzése, hogy a biblikus héber nyelv alapjainak elsajátításával felkészítsen az Ószövetségi Szentírás exegézisére. Bemutatásra kerülnek az alapvető nyelvtani pontok és egy alapszókincs, amelyek lehetővé teszik néhány könnyebb szöveg megértését.
II. Az ószövetségi héber nyelv elsajátított alapjainak gyakorlatba való átültetésére kerül sor Ter 1-4 és Iz 7 nyelvtani pontjainak vizsgálatával és szótár segítségével történő lefordításával.


MATE 1301 – Egyháztörténelem: Ókor


Nappali tagozaton oktató: Dr. Janka György
Levelező tagozaton oktató: Dr. Véghseő Tamás


Tematika: I. Az egyház története alapításától állami elismeréséig, 313- ig. 1. Az egyház keletkezésének történeti kerete: hellenizmus, romanitás, zsidóság, 2. Jézus Krisztus és az egyház, az ősegyház kora, terjedése, szervezete, 3. Keresztényellenes perek, üldözések, 4. Apologéták és működésük, 5. Az első századok eretnekségei, 6. A gnózis és az antignosztikus polémia, 7. Az egyház istentiszteleti élete és megszentelő tevékenysége, 8. Bűnbánati fegyelem és erkölcsi élet, 9. Az egyházszervezet továbbfejlődése, 10. A kereszténység végleges győzelme és ennek következményei, II. Az egyház története 313-tól 692-ig. 1. Nagy Konstantin egyházpolitikája, 2. Az arianizmus, - a niceai zsinat (325), 3. Szentháromságtani viták – a konstantinápolyi zsinat (381), 4. A IV. század görög és latin egyházatyái és teológiájuk, 5. Viszályok, vallási, társadalmi viták a IV-V. században, 6. Nesztoriosz és az efezusi zsinat (431), 7. Monofizitizmus és a khalkedoni dogma (451), 8. Az „újkhalkedoni korszak”, 9. Pelagius és Ágoston, 10. Istentiszteleti élet, megszentelő tevékenység, bűnbánati fegyelem a IV-VII. században, 11. Szerzetesség az ókorban, 12. Missziós tevékenység a germánok, frankok, britek között, 13. Az iszlám kialakulása és terjedése.


MATE 1302 – Egyháztörténelem: Középkor


Nappali tagozaton oktató: Dr. Janka György
Levelező tagozaton oktató: Dr. Véghseő Tamás


Tematika: I. Korai középkor (692-1073). 1. A kereszténység elterjedése egész Európában, 2. Egyházi állam és a „Sacrum Imperium Romanun” 3. „Saeculum obscurum”, 4. Képrombolás és a keleti egyházszakadás, 5. Magyarság és kereszténység, 6. Egyházi tudományok és művelődés, 7. Liturgikus élet, egyházfegyelem, valláserkölcsi élet, 8. Szerzetesség és a cluny-i reform, II. Virágzó középkor (1073-1303). 1. VII. Gergely és reformmozgalma, az invesztitúra-harc, 2. A pápaság küzdelmei a Staufiakkal, 3. III. Ince theokratikus pápasága, 4. Magyar egyház az Árpád-házi királyok alatt, 5. Keresztes hadjáratok, 6. Missziós tevékenység, egyházkormányzat, középkori szerzetesség, 7. Eretnekség, inkvizíció, egyházi tudományosság, misztika, kultúra, 8. Liturgikus élet, megszentelő tevékenység, egyházfegyelem, valláserkölcsi élet, III. Kései középkor (1303-1517). 1. Avignon-i fogság, a nagy nyugati szakadás, 2. A konstanzi zsinat, 3. Basel-Ferrrara-Firenzei zsinat és az unió, 4. Reneszánsz pápák, 5. A magyar egyház a vegyesházi királyok alatt, 6. Tudományos és irodalmi tevékenység, 7. A kései középkor liturgikus élete, bűnbánati fegyelme és valláserkölcsi élete.

 
MATE 1303 – Egyháztörténelem: Újkor


Nappali tagozaton oktató: Dr. Janka György
Levelező tagozaton oktató: Dr. Véghseő Tamás


Tematika: I. A reformáció története: 1. Luther fellépése és tanai, 2. Zwingli, 3. Kálvin, 4. Hitújítás Angliában, 5. A reformáció elterjedése Európában és Magyarországon , II. A katolikus megújulás története: 1. A Trienti Zsinat, 2. A tridentinum megvalósítása: a.) reformpápák és főpapok, b.) barokk szentek és szerzetesrendek, 3. A katolikus megújulás teológiai tudománya és lelkisége, 4. Az újkori hitterjesztés története. III. A kereszténység a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában. 1. A pápaság és az egyház helyzete, 2. A gallikanizmus, 3. Janzenizmus, 4. Febronianizmus, 5. A katolikus egyház Magyarországon 1648-1780 között.


MATE 1304 – Egyháztörténelem: Legújabb kor


Nappali tagozaton oktató: Dr. Janka György
Levelező tagozaton oktató: Dr. Véghseő Tamás


Tematika: I. Az egyház az iparosodás korában: 1. A francia forradalom és az egyház, 2. A katolikus restauráció, 3. A liberalizmus és hatásai, 4. IX. Piusz pápasága (1846-78), 5. A pápaság 1878 és 1922 között, II. Az egyház a jelenkorban: 1. A két világháború korának pápái, 2. A legújabb kori egyház Európában és Magyarországon, 3. A katolikus egyház a szocialista világrendszerben, 4. A II. Vatikáni Zsinat, 5. Boldog XXIII. János, VI. Pál és Szent II. János Pál pápasága, 6. Az egyház napjainkban.


MATE 1306 – Művészettörténet


Oktató: Dr. Jankáné Prof. Dr. habil Puskás Bernadett


A kurzus olyan művészettörténeti áttekintést kíván adni, amely különösen is illeszkedik a teológus hallgatók képzésébe. A szakrális művészet kialakulásának, fő feladatainak bemutatása után két hangsúlyos témát jár körül, a bizánci egyházi művészet kérdéseit, valamint a posztbizánci művészet köréből elsősorban a kárpáti régió művészetét. A tematika történeti periódusok szerint és egyúttal művészeti ágakra bontva tárgyalja az egyes időszakok legfőbb művészeti feladatait. A szakrális épületek, enteriőrjeik, ikonosztázok kiválasztott példáin keresztül egyaránt foglalkozunk formai-stiláris és tartalmi-ikonográfiai kérdésekkel. Röviden kitérünk a műemlékvédelem és a kortárs művészet kérdéseire.

Tematika: 1. Ókeresztény művészet. 2. Kora bizánci építészet és képzőművészet (395-726). A képrombolás kora (726-843). A bizánci templom alaptípusai. 3-4. Közép bizánci építészet és képzőművészet (843-1204). A szerzetesi építészet és hatása. Monumentális festészet, mozaikművészet. 5. A bizánci templom intérieurje. Az ikonosztázion. 6. Ikonográfiai típusok: Krisztus, a Szentháromság, az Istenszülő, a szentek, ünnepek ábrázolásai. 7. A késő bizánci művészet (1261-1453) és a posztbizánci művészet fő jellemzői. 8. A kárpáti régió, mint művészettörténeti fogalom. A helyi szakrális művészet kezdetei, kapcsolatai, megrendelői. 9. Középkori posztbizánci művészet a Kárpátok vidékén (15-16. század). A helyi szakrális építészet középkori példái: kő- és fatemplomok. 10. A bizánci templón hatása a helyi korai ikonosztázra. A késő középkori ikonfestészet stíluskapcsolatai és ikonográfiája. Példák az egykori Munkácsi püspökségből. 11. A kárpát-vidéki művészet ún. késő reneszánsz időszaka (17. század - 18. század első fele): építészet és falkép-festészet. 12. A négysoros ikonosztáz. Ikonfestészet a régióban. Fennmaradt ikonok Magyarországon. 13. A barokk a Kárpát-vidék művészetében (18. század második fele): Kő és fatemplomépítészet. Ikonográfiai újdonságok és új műfajok. Magyarországi emlékek. 14. Kitekintés a 19. század posztbizánci helyi művészetére.


MATFU 1401 – Fundamentális teológia: Vallás, vallásosság


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Seszták István


A kurzus elsődleges célja, hogy bevezesse a hallgatót a vallás és a vallásosság kérdésébe, igen különböző és szerteágazó szempontokat figyelembe véve. Ugyanakkor nem célunk a vallások bemutatása, hanem sokkal inkább annak a kérdésnek a megválaszolása, mit jelent egy teológus számára a vallás fogalma, ill. annak keresztény, teológiai megközelítése.

Tematika: 1. A vallás fogalma, teológiai megközelítése, 2. Rövid vallásfenomenológia, 3. Korunk vallásossága. Kihívások és az „idők jele”, 4. vallások általános bemutatása. Kapcsolatuk a kereszténységgel, 5. A vallások teológiai kérdése.


MATFU 1402 – Fundamentális teológia: Kinyilatkoztatás


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Seszták István


A kurzus a kereszténység sajátos valóságába enged betekinteni, különösen azzal, hogy a kinyilatkoztatás fogalmát elemzi. A kereszténység sajátos önazonosságát a kinyilatkoztató Isten Szavában és közeledésében találja meg. Erre válaszunk a hit! A kurzus e két fogalom helyes értelmezését keresi.

Tematika: 1. A kinyilatkoztatás fogalma, 2. Kinyilatkoztatás a Szentírásban, 3. A kinyilatkoztatás fogalmának teológia-történeti áttekintése, hangsúlyok és paradigmák, 4. A XX. század teológiája, 5. A kinyilatkoztatás teológiájának hangsúlyai, 6. A hit fogalma a Szentírásban, 7. A hit, mint Istennek adott válasz teológiája.


MATFU 1403 –Fundamentális teológia: Krisztológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Seszták István


A kurzus célja a történeti Jézus személyének, alakjának, üzenetének megértése, korunk fundamentális teológiájának aktuális szempontjai szerint.

Tematika: 1. A fundamentális krisztológia „története”, 2. Ki nekünk Jézus? 3. Üdvösségvárás az Ószövetségben, 4. Jézus az üdvösséghozó, az üzenet újdonsága, 5. Jézus alakjának egységes üzenete.


MATFU 1404 – Fundamentális teológia: Egyháztan


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Seszták István


A kurzus célja az egyház fogalmának teológiai elmélyítése.

Tematika: 1. Az egyház fogalma és az egyház kérdése a fundamentális teológiában, 2. Az egyházalapítás fogalmának aktualitása, 3. Jézus Krisztus és az egyház, 4. Az egyház képeinek alakulása, 5. A II. Vatikáni Zsinat és korunk ekkleziológiája, 6. Az egyháztan szisztematikus kérdései.


MATP 1501 – Patrológia I.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja az ókeresztény kori irodalom kezdeti korszakának bemutatása, ismerkedés a kezdeti korszak legfontosabb szerzőivel, műveikkel és azok műfajaival.

Tematika: 1. Bevezetés; A patrológia fogalma, felosztása, története; 2. Őskereszténység; gnoszticizmus; 3. Apostoli atyák; 4. Szent Polikárp, Didakhé; 5. Barnabás levél; Hermasz Pásztora; 6. Pszeudoepigrafák, Apokrif 7. A II. századi görög apologéták; Jusztinosz; 8. Szent Irenaeus; 9. Az alexandriai teológiai iskola kezdetei; Alexandriai Kelemen; 10. Órigenész;


MATP 1502 – Patrológia II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja az ókeresztény kori irodalom virágkorának és hanyatlásának bemutatása, ismerkedés a korszak legfontosabb szerzőivel, műveikkel és azok műfajaival.

Tematika: 1. Tertulliánusz; Konstantini fordulat; 2. A szerzetesség kialakulása és irodalma; C. Euszébiosz; 3. Szent Atanáz; 4. Szent Bazil; 5. Nazianzoszi Szent Gergely; 6. Nüsszai Szent Gergely; 7. Jeruzsálemi Szent Kürillosz; Mopszvesztai Theodorosz; 8. Aranyszájú Szent János; 9. Szent Ambrus; 10. Szent Jeromos; 11. Szent Ágoston; 12. Maximosz hitvalló, Damaszkuszi Szent János.


MATP 1503 – Dogmatörténet: Istentan


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja, hogy a dogmatikai, patrisztikai, egyháztörténeti tanulmányok befejeztével magasabb szinten áttekintse a keresztény hit hitvallásokba, dogmákba, definíciókba öntésének folyamatát, részben kronológiai, részben tematikai szempontból. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy hitükről „észszerű hódolattal” számot adhassanak munkájuk, életük során.

Tematika: 1. Az ókori keresztény teológusok párbeszéde koruk bölcseletével; 2. Az Istenlátás a Bibliában és az első görög atyáknál (Lossky) 3. Az apofatikus és a katafatikus teológia Lossky: A keleti egyház misztikus teológiája című munkán keresztül; 4. A dogmatika antinómiája; 5. Canterbury Szent Anzelm ontológiai érve; 6. Aquinói Tamás és a reformáció istentana; 7. Újkori fordulat az emberi szubjektum felé és ennek következményei; 8. Az I. Vatikáni Zsinat; 9. A XX. század istentana és a II. Vatikáni Zsinat.


MATP 1504 – Dogmatörténet: Szentháromságtan


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja, hogy az egész dogmatikának, sőt a teológiai tudománynak „szíve-közepét”, a szorosabb értelemben vett „theo-logiát”, az egyháznak a hármas-egy Istenről szóló hitét áttekintse, és így megalapozza a dogmatikát és a többi teológiai tárgyat.

Tematika: 1. A szentháromságos keresztségi hit és a hívő reflexió a Nikaiai Zsinat előtt; 2. A szentháromságtani fogalmak rögzítése; 3. A Nyugat pszichológiai Szentháromságtana 4. Szentviktori Richárd és a ferences iskola; 5. A Szentháromságtan krízise és próbálkozások az újrafogalmazásra; 6. Bizánci szentháromságtani kérdések; 7. A Fiú és a Szentlélek közötti reláció egyes szempontjai Keleten.


MATP 1505 – Dogmatörténet: Teremtéstan


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja a hallgatók szemhatárát kitágítani a kozmikus üdvösségtörténet egészére, részletesen bemutatva annak kezdőpontját, fejlődését és rámutatni beteljesedésére, valamint a világ és az ember teremtésének teológiáját elhelyezni korunk természettudományának és filozófiájának távlatában.

Tematika: 1. A kozmológia és az etika kapcsolata az ókorban; 2. Creatio ex nihilo és a teremtés-krisztológiák; 3. Az ősbűn és az áteredő bűn tanának kialakulása; 4. Az „eredendő halandóság” értelmezése a keleti egyházban; 5. Az újplatonikus kozmológia hatása, az arisztoteleszi metafizika recepciója; 6. Kételkedés a teremtés racionális értelmezésével szemben; 7. A reformáció teremtéstana; 8. Az újkori heliocentrikus világkép és a teremtéstan; 9. A keresztény teremtéstan és a fejlődéselmélet; 10. A II. Vatikáni Zsinat tanítása a teremtésről; 11. A teremtetlen energiákról szóló tan a keleti egyházban.


MATP 1506 – Dogmatörténet: Krisztológia, Szótériológia, Mariológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja: A hallgatókat elvezetni hitünk központi tartalmának, a krisztológia alapigazságainak elsajátítására, felismerésére. A különböző szóteriológiai modellek alkalmazása korunk emberével való párbeszédében.

Tematika: 1. Krisztológiai típusok; Krisztus istenségét és emberségét elvitató krisztológiák; 2. A latin-nyugati krisztológia kezdetei; 3. Az arianizmus; 4. Az első Egyetemes Zsinat döntései; 5. A Nikaiai Zsinatot követő viták és a Konstantinápolyi Zsinat; 6. Apollinarisz krisztológiája; 7. Az antióchiai és az alexandriai krisztológiák; 8. Eutükhész monofizitizmusa és a Khalkedóni Zsinat; 9. A Khalkedóni Zsinat befogadása és a II. Konstantinápolyi Zsinat; 10. Monotheletizmus, monoenergizmus; 11. Canterbury Szent Anzelm satisfactio elmélete; 12. Aquinói Szent Tamás krisztológiája; 13. A reformáció és az újkor Jézusképe; 14. A bizánci krisztológia sajátos szempontjai; 15. XX. századi krisztológiai törekvések.


MATP 1507 – Dogmatörténet: Kegyelemtan


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja a hallgatókat elvezetni a kegyelemtan alapigazságainak elsajátítására, felismerésére. Az emberi szabadság és isteni kegyelem viszonyának helyes értelmezése a korunk emberével való párbeszédében.

Tematika: 1. A kegyelemtan biblikus alapjai; 2; Pelágiusz és Ágoston vitája; 3. Az ókori egyház kegyelemtani döntései (Karthagó, Orange); 4. A középkor kegyelemtana; 5. Aquinói Szent Tamás ontológiai kegyelemtani nézete; 6. A tomista-skolasztikus kegyelemtan alapvető tételei és a ferences iskola; 7. A reformáció és Trentó; 8. A Trentói Zsinat tanító részeinek és kánonjainak elemzése; 9. A Trentói Zsinat utáni kegyelemtani fejlődés napjainkig; 10. A szabadság és kegyelem viszonya napjaink teológiai megközelítésében.


MATP 1508 – Dogmatörténet: Eszkatológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A tantárgy célja a hallgatókat elvezetni az eszkatológia alapigazságainak elsajátítására, felismerésére. Szemhatárát kitágítani a kozmikus üdvösségtörténet egészére, részletesen bemutatva annak végpontját, a világ és az ember eszkatologikus beteljesedésének, a halál utáni életnek keresztény távlatait.

Tematika: 1. A végidővárás változása az egyházban; Kiliazmus; 2. Civitas Dei és Civitas terrena; 3. A haladás és evolúció megjelenése az eszkatológiában; 4. Egyetemes remény: ősegyházi hitvallások; 5. Az apokatasztázisz-tan kibontakozása; 6. Szent Ágoston: Massa damnata; Középkori és újkori eszkatológiai szempontok; 7. Feltámadás, halhatatlanság és közbülső állapot; Apostoli atyáktól Órigenészig; 8. A tisztítótűz-tan fejlődése; 9. Az újkor eszkatológiája; 10. A XX. századi eszkatológiai megközelítések; 11. A bizánci eszkatológia.


MATD 1601 – Dogmatika: Prolegomena, az Isten misztériuma


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


Prolegomena: A dogmatika célja és programja — Módszertani kiinduló pont, A teológia felosztása, A teológia története — Az Istenről való beszéd nyelvi formái, lehetőségei és határai — A dogmatikus teológia önértelmezése — A teológia mai megközelítései Tematika: Az Isten misztériuma: A modern ember kérdései, előzetes hermeneutika — Bibliai alapok: Az ószövetség népe és istenük Jahve, Izrael hitvallása – Teológia a Názáreti Jézus nyomán: az Újszövetség tanítása, az ősegyház tanúságtétele — Korunk kérdései: Isten önkinyilatkoztatása, Isten mint titok – Isten és Jézus Krisztus-i kinyilatkoztatása, Isten megtapasztalhatósága, megismerhetősége, az Istenről való beszéd, az ateizmus, — Az egyház tanítása Isten megismerhetőségéről, lényegéről, tulajdonságairól, és az Isten életét feltáró dogmák, Isten és istenkeresés, hihetőség és érthetőség, Isten és a természetes teológia, az istentan jövője.


MATD 1602 – Dogmatika: A Szentháromság titka


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


A Szentháromságtan megközelítése: struktúrája, helye a teológiában, elhelyezkedése a dogmatikában — A Szentháromságtan bibliai alapjai: A Szentháromság kinyilatkoztatásának előkészítése az Ószövetségben, kinyilatkoztatása az Újszövetségben — Szentháromságtani modellek értelmezése, a görög és latin gondolkodás alapelvei — Szisztematikus reflexió: A vita jelenlegi állásáról — a szentháromságtan hermeneutikája – Vestigia Trinitatis – Isten hármas egysége önközlésének történetében — Oikonómiai és Immanens Szentháromság — Az önközlés: az isteni kapcsolatfelvétel háttere — A szentháromsági személyfogalom problematikája — A három isteni személy lényegi egysége, mint a vonatkozások valósága — A szentháromsági eredések és személyi sajátosságok — Az üdvtörténeti küldésekről — A hármas-egy Isten titka és a hit élete: Jézus Krisztus Istenének imádása, átalakulásunk Jézus Krisztusban, a Szentlélekben való élet


MATD 1603 – Dogmatika: Teremtéstan, Mariológia


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


Teremtéstan: A teremtésteológia kiindulópontja és elhelyezése; — Teremtés és üdvösség az Ószövetség írásaiban — Teremtés és megváltás Jézus tanításában és az újszövetségi írások szerint; — A bibliai teremtéstan központi tartalmai: Isten a Teremtő / A világ mint teremtés / Az ember mint teremtmény / Angyalok, démonok és az ördög / Nyomorúság és szabadulás; — A teremtéstan főbb elméleti kérdései: Az anyag eredetének kérdése / A Logosz szerepe a teremtésben / Isteni gondviselés és a creatio continua / Ősbűn és áteredő bűn; — Mai kérdések és az evolúciós világértelmezés; — Isten teremtő tevékenységét, az ember eredetét, mivoltát, és kegyelmi felemelését, valamint az eredeti bűnt, s az angyalok teremtését felemelését, bűnét és feladatát megvilágító dogmák
Mariológia: A mariológia helye és mai nehézségei — Mária, mint az Ószövetség női küldetéseinek beteljesítője: Új Éva stb., — Jézus anyja az Újszövetségben: a szinoptikusoknál / János evangéliumában / a Jelenések könyvének szemléletében — Mária szerepének megítélése az egyház történetében és önértelmezésében - a II. Vatikáni Zsinat — A Mária-dogmák szisztematikus értelmezésének hermeneutikai alapelvei — Mária mint theotokosz/aeiparthenosz/immaculata és assumpta;


MATD 1604 – Dogmatika: Krisztológia, Szótériológia


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


A krisztológia alapfogalmai és elhelyezése — Az ószövetségi várakozás az üdvösségre, mint az újszövetségi krisztológia és szótériológia háttere — A názáreti Jézus földi története, halálos sorsa és tanúságtétele saját magáról — Az újszövetségi tanúságtétel Jézus feltámadásáról — Az Újszövetség krisztológiájának keletkezése és kibontakozása — Jézus életének misztériumai, az egyház tanúságtétele — A krisztológia szisztematikus reflexiójának hermeneutikai irányelvei — Jézus Krisztus, mint valódi és igazi ember, egy új emberség kezdeményezője — Az egészen Istentől való ember – Isten, mint Jézus életének középpontja és forrása — Jézus szolidáris proegzisztenciája, mint Isten és az üdvösség közvetítője — Konfliktus, szenvedés és kereszthalál – Isten követének visszautasítása – az ő erre adott válasza; — A feltámadás és felmagasztalás értelmezése: Jézus célba érkezése Istenben és új jelenléte nálunk — Isten emberré lett önközlése és az életre vezető út – A Krisztus személyére vonatkozó, a megtestesülés következményeit bemutató és a megváltás művét értékelő dogmák.


MATD 1605 – Dogmatika: Kegyelemtan, Pneumatológia


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


Kegyelemtan: A kegyelemtan helye; Utak és akadályok – Isten irgalmának gazdagsága az Ószövetség tanúsága alapján – A szentháromságos Egyisten kegyelme, mint az üdvösség foglalata az emberben – A teológiai irányzatok mérlege – Isten kegyelmes felénk fordulása – A kegyelem közlése és megvalósulása
Pneumatológia: A Lélek megtapasztalásának és teológiájának helyzete; helye; a sokszínű nyelvhasználat és alaptapasztalat – Isten Lelke és Isten népe az Ószövetségben: A Ruah szóban tükröződő tapasztalat; Korai lélektapasztalatok; A fogság által közvetített lélektapasztalat; – A Lélek megtapasztalása és teológiája az Újszövetségben: A Lélek első megtapasztalásai; Krisztus és a keresztények pneumatikus léte Pálnál; Isten szolgája a Lélek erejében a szinoptikusoknál; A tanúk lelki ajándékai az Apostolok Cselekedeteiben; Az Igazság Lelke János evangéliumában – A pneumatológia mai feladatai – A Lélek helye és funkciója a Szentháromságban – Az új élet Lelke;


MATD 1606 – Dogmatika: Eszkatológia


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


A teremtett világ beteljesedése: Elhelyezés, problematika, fogalmak – Szentírási alapok: Ősi ígéretek; apokaliptika; Isten uralmának hirdetése; Parúziavárás; A parúzia és az ítélet összekapcsolása – A jelenkori vita: A világ pusztulása; evolóció; Egzisztenciális értelmezés; a remény teológiája; A politikai teológia; A felszabadítás teológiája; A történelem lehetséges öntranszcendenciája, Remény az esetleges pusztulás ellenében – Hermeneutikai szempontok: Az eszkatológikus kijelentések megalapozása; Az eszkatológia nyelvezete; Az eszkatológiai kifejezések hatótávolsága – Tartalmi kijelentések: A teremtés és az üdvtörténetek beteljesedése; A jelen a jövő horizontjában; remény és emberi közreműködés a beteljesedésben; a történelem maradandó nyitottsága. Az egyéni élet beteljesedése: Megközelítés, elhelyezés, mai problematika – Bibliai alapok: Életközpontúság; Seol-elképzelések; Maradandó közösség Istennel; A feltámadás hitének előképei; Az egyéni jövő reménye a kései Ószövetségben; Szkepszis és lemondás a prédikátornál; A halottak feltámadása a Jézus által hirdetett Isten Országában; Győzelem a halál felett Pál teológiájában; Örök élet már ma Jánosnál – Emlékeztető a hermeneutikai megfontolásokra – A halál értelmezése – A feltámadás jelentése – Létezik-e közbülső állapot a halál és a feltámadás között? – Az ítélet értelmezése – A tisztulás lehetőségének esélyei – A végérvényes bukás lehetősége – Beteljesedés.


MATD 1607/1-2 – Dogmatika: Szentségtan I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Dobos András


A kurzus célja, hogy átfogó képet nyújtson a hallgatóknak a szentségek ünneplésének és teológiájának történelmi fejlődéséről, a tanítóhivatali megnyilatkozásokról, az aktuális kérdésekről, valamint a jelenlegi gyakorlatról. A „müsztérion”, illetve a „sacramentum” fogalmak alapvető tisztázása után betekintést nyújt az atyák szimbolizmusra épülő teológiájába, bemutatja azt a teológiai gondolkodásban beállt fordulatot, mely az első évezred fordulóján ment végbe nyugaton, majd a skolasztika szentségtanát, a reformátorok kritikáját, a Tridenti Zsinatnak erre adott válaszát és az újkor hajnalán a keleti egyházban lezajló változásokat. A XIX. században megindult liturgikus, biblikus és patrisztikus mozgalmak, illetve az azokkal egy időben megszülető orosz emigráns teológia érintőleges tárgyalása a II. Vatikáni Zsinat tanításának és reformjának vizsgálatát készíti elő. A történelmi áttekintést a „klasszikus” (skolasztikus) szentségi teológia főbb fogalmainak vizsgálata követi. Az egyes szentségek elemző vizsgálatát metodológia alapvetések előzik meg. Az egyes szentségek tárgyalása a következő szempontok alapján történik: antropológiai háttér, szentírási alapok, liturgia- és dogmatörténeti fejlődés. Különös hangsúly esik a liturgikus ünneplés megismerésére, a „legem credendi lex statuit supplicandi” elv alapján. Végül minden fejezetet a nyitott kérdések és aktuális problémák ismertetése, valamint a liturgikus praxisra vonatkozó javaslat zár. A hallgatók aktív részvételét audiovizuális eszközök segítik.


MATD 1609 – Ökumenizmus


Nappali és levelező tagozaton oktató: Kovács Csaba


A tantárgy általános bevezetést nyújt az ökumenikus mozgalomba mind történelmi, mind pedig teológiai szempontból. Fontos, hogy a hallgatók minél alaposabban megismerjék az ökumenikus párbeszéd résztvevőit. Vizsgáljuk a katolikus–protestáns párbeszéd történetét, a protestáns egyházak történetét és teológiáját, de főiskolánk görögkatolikus mivoltát szem előtt tartva nagy hangsúlyt fektetünk a keleti egyházakkal folytatott ökumenikus párbeszéd történetének és eredményeinek megismertetésére. A tantárgy az ökumenikus mozgalom történetének alapvető ismeretét nyújtja egészen napjainkig. A keleti egyházak és ökumenikus törekvéseik megismerése a többi teológiai, filozófiai és történeti tantárgy anyagára épül. Célunk, hogy a hallgató az ökumenikus mozgalmat a katolikus egyház alapelvei szerint vizsgálja és értékelje. Bemutatjuk az ökumenikus jellegű lelkiségi mozgalmakat és különböző egységmodelleket is.


MATD 1611 – Keleti egyháztan


Oktató: Dr. Dobos András


A keleti hagyomány által kidolgozott egyházkép beépítése a II. Vatikáni Zsinat utáni katolikus egyházképbe. A hallgatók keleti rítusú örökségének elmélyítése a keleti teológia időtálló értékei alapján, ennek révén a párbeszédre való készség erősítése az ortodoxia iránt. A keleti egyháztan liturgikus és patrisztikus hagyománya, különös tekintettel Antiochiai Szent Ignác, Római Szent Kelemen, valamint Nagy Szent Atanáz és a kappadókiaiak egyházképére, az ortodox és katolikus ekkléziológiai kutatás modern eredményei. A tantárgy a pasztorációs gyakorlat közvetlen előkészítését jelenti.

Tematika: A keleti egyház egyháztani hagyománya: a szentháromságtani, az eucharisztikus-, a koinónia-egyháztan, az ehhez kapcsolódó teológiai kérdések: szentháromságtan, kegyelemtan, a keresztség és egyházi rend szentségének keleti szemlélete, a liturgiamagyarázatok egyházképe, Sz. Homjakov és a szlavofilek egyháztana, a helyi egyház teológiája Joannisz Ziziúlasz ortodox metropolitánál, egyháztani következtetések.


MATM 1701 – Morálteológia: Alapfogalmak


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


A tantárgy célja az erkölcsteológia alapjainak megvilágítása, a keleti egyház tanításaival való kapcsolatok bemutatása.

Tematika: 1. Az erkölcsteológia története, fogalma, módszere, érvelési módjai; 2. Istenképiség és keresztény hivatás; 3. Az erkölcsi személyiség alapvonásai, személyes cselekvés fogalma, tudatossága, szándékossága, minősítése; 4. A szabad döntés értelmezése, a cselekvés akadályai; 5. Az erkölcsi törvény fogalma, a természetes erkölcsi törvény, a Tóra és Krisztus törvénye, egyházi és társadalmi törvények; 6. A lelkiismeret fogalma, értelmezése, felosztása, a bizonytalan lelkiismeret, morális szisztémák; 7. A bűn fogalma, fajai, forrásai és következményei; 8. A víciumok, a belső bűnök, a kísértés és a próbatétel; 9. A megtérés fogalma és a megbocsátás követelménye.


MATM 1702 – Morálteológia: Erények


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


A kurzus a keresztény erények tartalmát és életünkben való helyét és alkalmazását mutatja be a keleti atyák gondolatainak felhasználásával.

Tematika: 1. A keresztény hit fogalma, biblia-teológiai értelmezése; 2. A keresztény hit megvédése, megvallása, terjesztése; 3. A keresztény hit ökumenikus kérdései; 4. Az üdvözítő hit és az ellene irányuló bűnök; 5. A keresztény remény értelmezése bibliai és teológiai szempontok alapján, a remény elleni bűnök; 6. A keresztény szeretet fogalma, normája, dilemmái, megnyilvánulása a családban és az emberi közösségben; 7. Az ellenségszeretet és bűnök a szeretet erénye ellen; 8. Az erkölcsi erények értelmezése.


MATM 1703 – Morálteológia: Vallásosság


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


A vallásosság témaköre annak elméletét és gyakorlatát mutatja be, különös tekintettel a Keleti Kódex és a Liturgikus Instrukció tanításainak felhasználására.

Tematika: 1. A keresztény vallásosság fogalma, a „szent” filozófiai, bibliai megvilágítása, teológiai elemzése; 2. A vallásos személyiség főbb jellemvonásai; 3. Az áldozatbemutatás fogalma, a keresztény kultusz csúcsa: az Eucharisztia; 4. A kultikus ünneplés teológiai alapja és gyakorlati megvalósítása; 5. Az imádság fogalma, fajtái, problémái; 6. A vallásosság különleges megnyilvánulásai: a fogadalom és az eskü; 7. A vallásossággal kapcsolatos bűnök: hamis kultusz, bálványimádás, babona, spiritizmus, káromkodás, átkozódás, szentségtörés, simonia.


MATM 1704 – Morálteológia: Életetika


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Soltész János


Az élettel kapcsolatos felelősség teológiai értékelése és gyakorlati szempontjainak megvilágítása a kurzus célja, különös tekintettel a Keleti Kódex, a keleti atyák és teológusok tanításainak felhasználására.

Tematika: 1. Az igazságosság erénye, a tulajdon problémája, a tulajdon megsértése és jóvátétele; 2. A személyi kibontakozás és az aszkézis; 3. Egészség, betegség, halál; 4. Az élettel kapcsolatos felelősség: gyilkosság, öngyilkosság, háború, önvédelem, euthanázia, halálbüntetés; 5. A nemiség erkölcsi problémái, a keresztény házasság értelmezése; 6. A házasság termékenysége, családtervezés, abortusz, sterilizáció, mesterséges megtermékenyítés, béranyaság; 7. A házasság a keleti teológia szemléletében; 8. A nemiség és a házasság tévútjai.

 

MATJ 1801 – Bevezetés a keleti kánonjogba


Nappali és levelező tagozaton oktató: Horváth Tamás


Tematika: I. Kánonjogi alapismeretek: a keleti kánonjog lehatárolása és irodalma; a keleti jog-források fejlődése; kodifikációtörténet; a keleti jogforrások modern kiadásai; kánonjog, teológiai alapismeretek; a II. Vatikánum tanítása a keleti egyházakról; a keleti kódex szerkezeti felépítése; a keleti kódex általános jellemzői; a kódex rövid tartalmi áttekintése; II. „Normae generales”: bevezető kánonok (CC EO 1–6. kk.); normatipológia; az egyházi törvény és a jogszokás, egyházi közigazgatás; személyek az egyházban; sajátjogú egyház és rítus; a sajátjogú egyháztagság szabályai; III. A magyar görögkatolikus egyház sajátjogú részleges joga: a részleges jog szerepe; kapcsolata a „magasabb joggal”; alapfogalmak; törvényhozói illetékességek és status quaestionis.


MATJ 1802 – Házasságjog


Nappali tagozaton oktató: Dr. Szabó Péter
Levelező tagozaton oktató: Horváth Tamás


Tematika: I. Házasságjog: A házasság fogalma; házassági jogképesség; házassági beleegyezés; a házasságkötés törvényes formája; a házasság felbontásának és érvényesítésének lehetőségei; házasságjogi kazuisztika és adminisztráció; II. Eljárásjog: Eljárásjogi alapismeretek; az egyházi bíróságok rendszere; a peres eljárás; a házassággal kapcsolatos eljárások; egyes további különleges eljárások; eljárásjogi praxis (alapismeretek).


MATJ 1803 – Egyházi alkotmányjog


Nappali tagozaton oktató: Dr. Szabó Péter
Levelező tagozaton oktató: Horváth Tamás


Tematika: I. Ekkleziológiai bevezető; II. Isten népe: A krisztushívők általában; a klerikusok jogai és kötelezettségei; szerzetesjogi alapismeretek; a krisztushívők társulatai; III. Az egyházi hivatalok; IV. A kormányzati hatalom; V. Az egyház hierarchikus szerkezete: Az egyház legfőbb hatósága; a sajátjogú egyházak természete, tipológiája és általános szabályozása; a pátriárkai egyházak; a nagyérseki egyházak; a sajátjogú metropolitai egyházak és a többi sajátjogú egyház; a püspöki székek betöltése, az egyházmegye és a püspökök; az egyházmegyék belső rendje; az exarchátus és az exarcha; a sajátjogú egyházak koordinációja.


MATJ 1804 – Szentségi jog


Nappali és levelező tagozaton oktató: Horváth Tamás


Tematika: I. Az egyház tanítói küldetése: A tanítói küldetés alapjai és alanyai; a népek evangelizációja; a tanítóhivatal és megnyilatkozásainak tipológiája; az egyház egysége: kommúnió – katolizáció – ökumenizmus; II. Az egyház megszentelői küldetése: A szentségi jog szabályozására illetékes hatóságok; a communicatio in sacris szabályai; keresztség; bérmálás; az isteni Eucharisztia; bűnbánat; betegek kenete; felszentelés; szentségjogi kazuisztika és adminisztráció; III. Egyházi büntetőjog: Büntetőjogi alapismeretek; az egyes büntetések; a büntető eljárások.


MATL 1901-1902 – Szertartástan I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Nyirán János


Tartalom: A kurzus átfogó képet ad a bizánci szertartású keresztények egyházi és liturgikus évéről, az azokhoz kapcsolódó állandó és változó ünnepekről, a liturgikus könyvekről, az egyes szentségekről, valamint a liturgikus nap szertartásairól: alkonyati istentisztelet (vecsernye/eszperinosz), kis és nagy esti zsolozsma, éjféli istentisztelet, reggeli istentisztelet (utrenye/orthrosz), imaórák. Ezenkívül alapvető liturgikus fogalmak tisztázására is sor kerül, amelyek alapul szolgálnak a következő évek liturgikus tanulmányaihoz. Cél: Megismertetni a hallgatókkal a liturgikus alapfogalmakat és szertartásokat, amelyek által a bizánci egyház liturgikus életébe is bevezetést kapnak. Módszer: Tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével.


MATL 1903-1904 – Liturgika I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Nyirán János


Tartalom: A kurzus folyamán részletesen megvizsgáljuk Aranyszájú Szent János Szent és Isteni Liturgiájának struktúráját és minden egyes rítusát a következő sorrendben: az adományok előkészítésének szertartása (proszkomídia vagy prothezisz); az ún. enarxisz, vagyis a Szent Liturgia bevezető része; a kisbemenet; az olvasmányok; az ekténiák (a hitjelöltek és hívekét is beleértve, imádságaikkal és a katekumenek elbocsátásával együtt); a nagybemenet; a Hiszekegy; az anafora és az áldozás előtti és utáni rítusok. Szent Bazil Szent és Isteni Liturgiájának már csak az anaforáját és azon részeit vesszük górcső alá, amelyek nem közösek az Aranyszájúéval. A bizánci egyház harmadik anaforája (Szent Jakab Szent és Isteni Liturgiája) mellett az Előre megszentelt áldozatok liturgiájának történeti áttekintését és mai gyakorlatát is bemutatja e tantárgy. Cél: Megismertetni a bizánci egyház eucharisztikus liturgiáinak fejlődéstörténetét, ami az aktuális gyakorlat mélyebb megértését is elősegíti. Módszer: Tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével.


MATL 1905-1906 – Typikon I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Nyirán János


Tartalom: A Typikon a szoros értelemben vett liturgikus könyvek sorában időrendileg a legutolsó helyet foglalja el, jelentőségét tekintve azonban mégis az egyik legfontosabb, mivel szabályozza a többiben lévő szertartások menetét. A kurzus folyamán tanulmányozzuk a liturgikus könyvek között betöltött helyét és szerepét, valamint történeti fejlődését is, kiemelve a szabbaita, a sztudita és a neoszabbaita korszakokhoz kötődő sajátosságokat. A Typikon általános részeinek bemutatása után a részletes leírások kerülnek kifejtésre. Cél: Megismertetni a bizánci rítus szertartásainak helyes végzéséhez szükséges liturgikus előírásokat, ugyanakkor kifejteni az azok hátterében lévő liturgikus teológiát is, elkerülve ezáltal, hogy a tanulmány pusztán rubricista vagy túlságosan ritualista jelleget öltsön. Módszer: Tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével.


MATL 1907-1917 – Liturgikus ének I-XI.


Nappali tagozaton oktatók: Ignácz Gyula, Dr. Sivadó Csaba
Levelező tagozaton oktató: Gebri József


A liturgikus ének tantárgy célja, hogy a hallgató fokozatosan elsajátítsa elméletben és gyakorlatban a szertartásokon használt összes görögkatolikus dallam minőségi előadásának lényegét: lelkileg, teológiailag, tudatilag, zeneileg és hangilag egyaránt. Lássa és ismerje a magyar dallamvilág bizánci és szláv gyökereinek összefüggéseit, valamint hatásukat a hazai görögkatolikus zenére. Ismerje meg a magyarországi görögkatolikus éneklés hagyományát, variánsait, valamint a keleti hagyományú más egyházak liturgikus gyakorlatából szemelvényeket. Alapos felkészültséggel és ismeretekkel tudja alátámasztani az énekléshez szükséges attitűd saját személyiségére vonatkozó kialakítását. Összefüggéseiben ismerje más keresztény/keresztyén egyházak és az bizánci rítusú egyházak liturgikus éneklésre vonatkozó hagyományát, s tájékozódási szinten ezek mai úzusát. A hallgató fejlesztendő kompetenciái: 1. Ismerje meg és sajátítsa el egyházunk liturgikus életének legalapvetőbb zenei hagyományát. 2. Képes legyen eligazodni – a fejlődés fő irányainak figyelembevételével – a liturgikus egyházi ének legjellegzetesebb hagyományaiban. 3. Képes legyen a megtanult egyházi énekeket tisztán elénekelni, s alkalmassá válni a közösségi énekvezetésre, a szertartásaink önálló énekvezetésére.

Tematika: 1. Miatyánk éneklése a 8 sztichira dallamon; Tropárok, kontákokok; 2. Az apostoli és a liturgikus olvasmányok recitálása; 3. A 8 sztichira dallamok éneklése az utrenye és a vecsernye szertartásaiban; 4. Vecsernyei előversek éneklése; 5. A prokimenek és a hozzájuk tartozó alleluják; 6. Az 1. 2. és a 4. hangú mintadallamok; 7. A 6. és a 8. liturgikus mintadallamok 8. A föltámadási kánonok éneklése; 9. Az ünnepi kánonok; 10. Az esküvői szertartás; 11. A temetési szertartás.


MATG 9918 – Pasztorálteológia I.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László


Tematika: „A gyakorlati teológia a teológia rendezőelve” (Rahner) – Paradigmaváltás a lelkipásztorkodásban – Evangelizáció, új evangelizáció – A lelkipásztorkodás mint vendéglátás – Az evangelizáció munkásai – Az evangelizáció keretei – Társadalomszerkezet és evangelizáció – Családpasztoráció – Az elváltak és újraházasodottak lelkipásztori gondozása – Evangelizáció a társadalom peremén – Rétegpasztoráció – A lelkipásztori szolgálat közösségi jellege – A lelkipásztorkodás személyes, megszólító jellege – Gyászolók lelkigondozása.


MATG 9919 – Pasztorálteológia II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László


Tematika: A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei – Az élet megszentelése; az élet szentségi megközelítése – A szentségkiszolgáltatás alapvető előírásai és lelkipásztori elvei – A katekumenátus – A szentségi lelkipásztorkodás gyakorlati kérdései – A keresztség – „Vízből és Szentlélekből” – A katekumenátus – A bérmálás – A bűnbocsánat szentsége – A lelkivezetés – A betegek kenete és a betegellátás; betegek és haldoklók evangelizációja – A házasság szentségének lelkipásztori gondozása – A Szentlélek és a házasság szentsége.


MATG 9920 – Kateketika I.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László


A kateketika alapkérdései (hitébresztés és katekézis az egyház küldetésében; a katekézis fogalma, célja, forrásai; történelmi áttekintés; kitekintés: a magyar hitoktatás múltja és jelene) – Katekézis és a hit fejlődése (a keresztény nevelés megalapozása; családi nevelés; katekézis óvodás, kisiskolás, középiskolás korban; a megtérők katekézise; a felnőtt katekézis fontossága, andragógiai megközelítése, motivációja) – A katekéta személye – Katekézis és kommunikáció – A katekézis katekumenális jellege.


MATG 9921 – Kateketika II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László


Tematika: A hitoktatás gyakorlati kérdései – Alapelvek a hitoktatás anyagának elrendezésében – Didaktikai alapvetés; az oktatás folyamata (tanterv, tanmenet, óravázlat, óratípusok) – A hitoktatás módszertana – A felnőtt katekézis tartalma, módszertana – A Biblia oktatása – Liturgia és katekézis – A katekézis egyéb kiemelt témái – A hitre nevelés speciális feladatai – Az elbeszélés mint kateketikai műfaj – Fegyelmezés a hittanórán – Bevezetés és előkészület a kateketikai gyakorlathoz (hospitálások, mikrotanítások).


MATG 9924-9925 – Szociálteológia I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Papp Tibor


Az egyház küldetése nem e világi jellegű. Nem az a feladata, hogy egy meghatározott gazdasági és társadalmi rendet építsen fel a földön. Célja az, hogy a Megváltó munkáját folytassa. Ő pedig nem azért jött a földre, hogy megítélje a világot, hanem hogy tanúságot tegyen az igazságról, hogy szolgálja és megmentse a pusztulástól. ,,Az Egyház szociális tanításának az előadása és terjesztése evangéliumi küldetés, amely az Egyház sajátja’’ (SRS 41). Ezt a tanítást sokan félreértik. Vannak, akik keveset vagy semmit sem várnak tőle, sőt még helytelenítik is, mivel szerintük az egyháznak kizárólag a természetfeletti küldetésével kellene foglalkoznia tekintet nélkül a földi létére. Az egyház nem e világból való, ne törődjön tehát a világ dolgaival! Mások túlságosan is sokat várnak az egyháztól: technikailag kidolgozott, jól kipróbált terveket a világ gazdasági és társadalmi gondjainak megoldására, sőt még egy nemzetközi összefogás megszervezését is a tervek kivitelezésére. A félreértések alapja legtöbbször az, hogy sokan még az egyháziak közül sem ismerik az egyház szociális tanítását. Az egyháznak a maga társadalmi tanításával az a célja, hogy hirdesse és a társadalmi viszonyok komplex hálózatába illessze az Evangéliumot. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az egyház a társadalomban érje el az embert, mint az evangélium hirdetésének címzettjét, hanem arról, hogy az evangéliummal megtermékenyítse, és átitassa a társadalmat. Társadalmi tanításával az egyház annak a missziós küldetésének tesz eleget, amellyel az Úr megbízta. A krisztusi szabadítás és megváltás üzenetét, Isten Országának evangéliumát belehelyezi az adott történelmi körülményekbe. A társadalmi tanítással az egyház nem csak, hogy nem távolodik el sajátos küldetésétől, de a legteljesebb értelemben hűséges hozzá.


MATG 9926 – A lelki élet teológiája I.


Levelező tagozaton oktató: Szabó Antal


Tematika: A lelki élet felépítése: 1. Istenhez fordulás – a megtérés kezdetei – a megtérést követő átalakulás 2. A keresztény aszkézis fő vonásai: a hármas szeretet útja – élet Krisztusban – Isten szava – az egyházi közösség szerepe – a kereszt titka – lélek és test: egységbe forrt kettősség – tevékenység és szemlélődés 3. A Lélek gyümölcsei: az imádságos élet kibontakozása és formái – a hivatások sokfélesége – az evangéliumi tanácsok – különleges kegyelmek


MATG 9927 – A lelki élet teológiája II.


Levelező tagozaton oktató: Szabó Antal


Tematika: Fejezetek a lelkiség történetéből: 1. Keresztény ókor (az Újszövetség lelkisége, az ősegyház lelkisége, Órigenész /biblikus lelkiség/, a szerzetesség lelkisége, az ókori keresztények imaélete); 2. A középkori lelkiség fő vonásai; 3. A barokk lelkiség; 4. Nem katolikusok lelkisége; 5. A XX. sz. első felének lelkisége (liturgikus megújulás, biblikus spiritualitás, az ökumenizmus lelkisége); 6. Lelkiség a II. Vatikáni Zsinaton és utána.


MATG 9930 – Retorika


Oktató: Dr. Gáti Magdolna Virág


A kurzus célja, hogy egy több mint 2000 éves tudományág történetét áttekintve megvizsgálja az „ékesszólás művészetének” alapfogalmait és alapvető kérdésfeltevéseit. A vizsgálódás annak a folyamatnak a megismerésére irányul, melynek nyomán megszületik a kommunikáció és meggyőzés céljait szolgáló beszéd. Az elemzés a kezdetektől indul (Empedoklész, Korax, Tisziász), a retorika kérdéseire elsőként reflektáló filozófusoktól (szofisták, Arisztotelész, Platón), a különböző retorikai irányzatoktól (a platóni Akadémia, Démosztenész, Iszokratész), érinti a római kor legjelentősebb eredményeit (Quintilianus Szónoklattanja és Cicero beszédei), a keresztény ókor kiemelkedő alakjait (Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Bazil, Nüsszai Szent Gergely, Nazianzoszi Szent Gergely, Aranyszájú Szent János), a középkort (amikor a retorika a 7 szabad művészet közül az első lesz), valamint a modern és posztmodern kor újdonságait (a retorika új színterei). A történeti áttekintés során a retorika különböző meghatározásai kerülnek a figyelem középpontjába, valamint a beszéd elkészítésének öt szakasza, a szónok öt feladata (ld. Rhetorica ad Herennium: inventio, dispositio, elocutio, memoria, pronuntiatio). Az elemzés ezután a szónoki beszéd műfajaira, feladataira, alapelveire és stílusjegyeire összpontosít, kiemelt figyelmet szentelve a szónoki kommunikáció non-verbális eszközeinek. A teológus szak részét képező kurzus célja, hogy bevezetésül és megalapozásul szolgáljon a későbbi homiletika kurzus és a homiletikai gyakorlat számára, olyan ismeretek és képességek megszerzését téve lehetővé, amelyeket a hallgatók az említett tantárgyak során, valamint a későbbiekben kamatoztatni tudnak.


MATG 9932 – Egyházi közigazgatástan


Oktató: Dr. Ivancsó István


A mindennapi életben szükséges egyházi adminisztráció ismertetése és gyakorlása: anyakönyvezés, pénzkezelés, intenciók, hitoktatási nyilvántartás; képviselőtestület működési szabályzata, esperesi látogatás, irattárkezelés, levelezés stb.


MATG 9933 – Pasztorálpszichológia


Nappali és levelező tagozaton oktató: Lipcsák Tamás


A cél felkészíteni a hallgatókat arra, hogy képesek legyenek a közösség tagjainak lelki gondozására, a közösség problémáinak kezelésére, ismerjék a közösség fejlesztésének módszereit. Szerezzenek jártasságot az idősek és betegek gondozásában, valamint a gyászmunkában is. E célok elérése érdekében összhangba kell hozni a pszichológia releváns, tudományos ismeretanyagát a hallgatók gyakorlati tapasztalataival. Tematika: a) A pasztorálpszichológia módszerei, b) A pszichés hatás fogalma és eszközei, c) Direkt és indirekt kommunikáció, d) A segítő beszélgetés lélektana, e) Lelkigondozás.


MATG 9936-9937 – Kateketikai gyakorlati I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László


A hallgatók tapasztalt katekéták vezetésével oktatási intézményeket (óvodákat, általános iskolákat, középiskolákat) látogatnak meg és tapasztalatokat gyűjtenek, a gyakorlatba átültetik a kateketikai kurzuson hallottakat.


MATG 9934-9935 – Pasztorálteológiai gyakorlat I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Obbágy László


A hallgatók tapasztalt lelkipásztorok vezetésével szociális (idősotthonok, gyermekvédelmi intézmények) és egészségügyi (kórházak) intézményeket látogatnak meg, tapasztalatokat gyűjtenek és a gyakorlatba átültetik a pasztorális kurzuson hallottakat.


MATG 1920 – Viselkedéskultúra


Oktató: Polgári Bence


A teológus szak lelkészi szakirányának részét képező kurzus során a résztvevők először az általános illemtan legfontosabb szabályait tekintik át, a köszönési formáktól és a bemutatkozástól az étkezés szabályaiig, az illő öltözködéstől a kommunikációs eszközök helyes használatáig. Az etikett általános szabályaival való megismerkedés után történik a sajátosan az egyház életére vonatkozó normák és szokások feltárása. Ide tartoznak a különböző megszólítási formák, az egyházi levelezés szabályai, a liturgikus térben való viselkedés különböző kérdései, és a lelkipásztori életben felmerülő változatos élethelyzetekre való reagálás szempontjai. A fent említett szabályok és normák megismerésének és elsajátításának fő célja az, hogy a jövendőbeli lelkipásztorok magatartása ne akadálya, hanem előmozdítója legyen az embereknek az egyházhoz való közeledésének.

 

Alap- és szakszemináriumok


MATA 2101-2102 – Metodológiai alapszeminárium I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Ivancsó István


A kurzus segítséget kíván nyújtani a tudományos ismeretszerzés és ismeretközlés (különös tekintettel a teológiai tudományágakra) technikájának elsajátításához. A hallgatók megismerkednek az egyes teológiai tudományágak alapvető könyvészetével (lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok), az egyéni kutatómunka hagyományos (könyvtári bibliográfiai kutatás) és legújabb (internetalapú adatbázisok kezelése) módszereivel, valamint a dolgozatkészítés technikájával. A hallgatók elméleti oktatása mellett fontos szerepet kapnak a módszertani gyakorlatok. A hallgatók minden egyes szemináriumi előadásra a szaktanár által kijelölt témában bibliográfiai kutatást és anyaggyűjtést végeznek,

Tematika: 1. A tudományos ismeretek lelőhelyei a. általános könyvészeti ismeretek, könyvfajták, b. periodikák, c. elektronikus adatbázisok használata: CD-Rom és internet; 2. A hatékony tanulás és tudományos ismeretszerzés módszertana; 3. A számítógép használata a teológia tanulmányok során; 4. A teológiai diszciplínák rendszere; 5. Általános teológiai szakirodalom ismertetése: lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák; 6. Bevezetés az egyes teológiai diszciplínák szakirodalmába I. filozófia, fundamentális teológia, egyháztörténelem; II. dogmatika, szentírástudomány, erkölcsteológia.


MATA 2201-2202 – Szentírástudományi alapszeminárium I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Gánicz Endre


Az alapszeminárium rövid metodológiai áttekintés és a fontosabb segédeszközök ismertetése után lehetőséget nyújt a biblikus irodalom jobb megismerésére, illetve annak feldolgozására. Az exegéták műveinek összehasonlításából - a segédeszközök (konkordanciák, szótárak) használatával is - a hallgatónak kritikai állásfoglalást kell kialakítania az adott témában. Az egyéni kutatómunkára épülő beszámolók minden egyes témában lehetővé teszik a véleménycserét is a szeminárium összes résztvevője számára. A 2. szemeszter végére a szaktanár által megjelölt témákból a hallgatóknak írásos beszámolót kell készíteniük.

 
MATA 2601 – Dogmatika alapszeminárium I.


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


A negyedik évfolyamon kötelező dogmatika alapszeminárium célja a dogmatikai témájú irodalom szakszerű feldolgozásának begyakorlása.
Az első szemeszter tematikájában az Apostoli Hitvallás tételeit követve a hallgatók hétről hétre egy-egy a cikkelyt értelmező tanulmányt kapnak kézbe, amit otthon tovább kutatnak, földolgoznak, folyamatosan értékelt írásbeli recenziót készítenek róla, és a szaktanár vezetésével a következő héten megvitatnak.


MATA 2602 – Dogmatika alapszeminárium II.


Nappali tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton oktató: Lukács Imre


A második szemeszterben a hallgató önálló kutatást végez, mivel év végére köteles egy tíz oldal terjedelmű szemináriumi dolgozatot készíteni, amelyben bizonyítja, hogy egy maga választotta dogmatikai témát képes tudományos és formai igényességgel feldolgozni. A szemináriumi munka ezért a második félévben ezen önálló kutatás előkészítésében, a témák kiválasztásában, a részeredmények bemutatásában, a választott témák feltárandó kérdéseinek közös megvitatásában és a hibák kijavításában áll, ami a szeminaristák kritikus szemléletének kialakulását, illetve fejlődését szolgálja és segíti.


MATA 2401-2402 – Fundamentális teológia alapszeminárium I-II.


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Seszták István


Az alapszeminárium menete és célja a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak (DV, LG, GS, UR, OE, NA) átolvasása és átgondolása, tanításának minél tökéletesebb megértése és elsajátítása, elsősorban a fundamentális teológia szempontjai szerint. A teológiai tanulmányok kezdetén elengedhetetlen a mai kor legfontosabb katolikus teológiai mozgatórugójának, a II. Vatikáni Zsinat eszméinek ismerte, amelyet a szemináriumi módszer eszközeinek segítségével próbálunk meg bejárni, ezt a tanár vezetésével folyó közös beszélgetések, a hallgatók kritikai állásfoglalásának kialakítása és az állandó, egyéni kutatómunka jelentik.


MATS 2301 – Egyháztörténelem szakszeminárium I.


Oktató: Dr. Janka György


Tematika: A. Diplomatika: 1. Az oklevéltan fogalma; 2. Az oklevél fennmaradása; 3. Az oklevél külső ismertetőjelei: anyaga, alakja, szövegképe, grafikus szimbólumai, díszítő elemei, megerősítésének módja, pecsételése; 4. Az oklevél belső ismertetőjelei: az oklevél részei: protocollum, contextus, eschatocollum és ezek alkotóelemei; 5. A hazai okleveles gyakorlat kialakulása és története; 6. A pápai oklevelek sajátosságai, fajtái és története; 7. A diplomatika és a magyarországi görögkatolikusok története. B. Egyházi heraldika: I. Általános heraldika: 1. A címer fogalma, eredete, használata; 2. A címerek felosztása és fajtái; 3. A címer alkotórészei: a pajzs, a sisak és díszei, heraldikai díszek; 4. A címertörés szabályai; 5. A címerleírás; II. Egyházi heraldika: 1. Az egyházi címerhasználat kialakulása és története; 2. A pápák címerhasználata; 3. Főpapi címerhasználat; 4. A szerzetesrendek címerei; 5. Címerek a magyar katolikus egyházi gyakorlatban; 6. Görögkatolikus püspöki címerek. C. Irattan és levéltári ismeretek: 1. Alapfogalmak: írás és irat; 2. Szisztematikus irattan; 3. Analitikus irattan; 4. Genetikus irattan; 5. Gépi adatfeldolgozás; 6. Iratkezelés és irattári rendszerek; 7. Az iratkezelés hatályos szabályai; 8. Egyházi iratkezelés egykor és ma; 9. Levéltári segédletek; 10. A levéltárak anyagának használata. A világi és egyházi levéltárak, ill. anyagaik megismerése révén a kutatáshoz nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítása a szakszemináriumi gyakorlat célja.


MATS 2302 – Egyháztörténelem szakszeminárium II.


Oktató: Dr. Janka György


Tematika: A. Latin Paleográfia: 1. A paleográfia, mint tudomány; 2. A paleográfia története; 3. A paleográfia íróanyagai, íróeszközei, festékanyagai; 4. A betűk (litterae) írása, kötése (ligatura), kapcsolása (nexus); 5. A rövidítés ( abbreviatio); 6. Írástörténet: a kapitális, unciális, kurzív írás és változatai; 7. A karoling minuscula és változatai; 8. Nyelv és stílus Magyarországon; 9. A paleográfia és a görögkatolikus oklevelek; 10. A forráskiadás szempontjai; B. A forráskutatás története és szempontjai: 1. A kéziratos források: oklevelek és kódexek; 2. Magyar iratolvasási gyakorlat: kódexek (Guary, Jókai, Peer,) és levelek olvasása; 3. A szakdolgozat készítésével kapcsolatos kérdések. A katolikus egyház története Közép-, Kelet-, és Dél-Európában a XX. században: 1. A katolikus egyház a Szovjetunióban; 2. A balti államok és a katolikus egyház; 3. A katolikus egyház Ukrajnában; 4. A katolikus egyház Lengyelországban; 5. A katolikus egyház Csehszlovákiában; 6. A katolikus egyház Romániában, 7. A katolikus egyház Jugoszláviában 8. A katolikus egyház Bulgáriában és Albániában. A munkácsi görögkatolikus egyházmegye az üldöztetés évtizedeiben. 1. A munkácsi egyházmegye a trianoni béke után Csehszlovákiában; 2. Az egyházmegye a II. világháború alatt; 3. A szovjet éra következményei; 4. Az 1949-es erőszakos felszámolás; 4. Romzsa Tódor püspök élete és vértanúsága; 5. Chira Sándor püspök; 6. Orosz Péter titkos püspök; 7. Csépes János áldozópap; 8. Bendász István áldozópap; 9. Ortutay Elemér áldozópap; 10. Az egyházmegye hitvalló papjai; 11. A legalizálás évei; 12. Az egyházmegye napjainkban.


MATS 2501-2502 – Dogmatörténeti szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Gyurkovics Miklós


A szakszeminárium hallgatói a szaktanárral közösen megbeszélt témában önállóan kutatnak, és kutatásuk anyagából alkalmanként beszámolnak. A beszámolók között a szaktanár a fő témán belül előadásokat tart, ezután közösen átbeszélik és értékelik az elhangzottakat.


MATS 2203-2204 – Szentírástudományi szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Fodor György


Az egyéni kutatómunkára épülő beszámolók minden egyes témában lehetővé teszik a véleménycserét a szeminárium összes résztvevője számára. A 2. szemeszter végére a szaktanár által megjelölt témákból a hallgatóknak írásos beszámolót kell készíteniük.


MATS 2604-2605 – Dogmatika szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Kruppa Tamás


A szakszeminárium célja egyrészt az önálló kutató munka segítése és felügyelete, valamint lehetőséget biztosítani a kutatási részeredmények bemutatására és segítő megvitatására. Másrészt minden félévben feldolgozunk egy-egy aktuális teológiai témát. 1. A „rossz” dogmatikai jelentősége. Ezen belül a „bűn” és a „szenvedés” összefüggéseire irányítjuk figyelmünket a keleti és nyugati teológia szemléletének tükrében. 2. A férfiakból és nőkből álló egyház szerepét és helyét vesszük nagyító alá a megváltás művében, a modern keleti és nyugati teológia szemléletének összevetésében. 3. A „személy fogalom” történeti változásainak trinitológiai és krisztológiai vonatkozásai. Ezen belül a „személy” és a „természet” fogalom összefüggéseire irányítjuk figyelmünket a modern keleti és nyugati teológia szempontjainak figyelembe vételével. 4. Hans Urs von Balthasar teológiai esztétikájának elemzése (Theodarmatik II/1-2) az általa kiválasztott laikus és klerikus teológusok bemutatásával.


MATS 2801-2802 – Kánonjogi szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Szabó Péter


A tudományos munka alaplépései: bibliográfia gyűjtése; idézetmetodológia; idegen nyelvű cikk ismertetése, kiértékelése.


MATS 2701-2702 – Morálteológiai szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Soltész János


Általános cél: a kötelező tananyag elmélyítése, speciális erkölcsi ismeretek közlése, részterületek áttekintése, kidolgozása. A Katolikus Egyház Katekizmusának és más erkölcsi témájú dokumentumok megismerése, feldolgozása, a keleti egyház tanításainak részleteiben történő megismerése, elmélyítése. Speciális cél: a szakirányú érdeklődés lehetőségének realizálása, a szakdolgozat készítéshez való segítségnyújtás.

Tematika: 1. Az egészség mint lelki feladat; 2. Keresztény böjt és aszkézis; 3. A kapcsolatok keresztény ökológiája; 4. Az élet kezdetével kapcsolatos felelősség kérdésköre; 5. A házasság, különös tekintettel a keleti egyház tanítására; 6. Miért szenvedünk? Az élet végével kapcsolatos felelősség és az élet meghosszabbításának problémái; 7. A munka teológiája; 8. Szerelem, szexualitás; 9. Erkölcspszichológia, életvezetési szempontok; 10. Speciális erkölcsteológiai témák. Ezeken kívül egyénileg választott témakidolgozás is lehetséges, megbeszélés szerint. Kifejezetten ajánlott idegen nyelvű cikk, tanulmány fordítása, ismertetése, elsősorban folyóiratokból.


MATS 2901/1-2 – Liturgika szakszeminárium I-II.


Oktató: Nyirán János


I. Állandó ünnepek a bizánci egyházban. Tartalom/tematika: A szeminárium három különböző módszer segítségével bemutat három állandó ünnepet: 1. a Keresztfelmagasztalás ünnepét (szeptember 14.) a liturgikus szövegek újraolvasása (rilettura), 2. Szűz Mária templomba való bevezetését (november 21.) az apokrif és a patrisztikus irodalom, 3. az Úrszínváltozás ünnepét (augusztus 6.) ikonográfiai megközelítés segítségével. A módszertani bevezető után a hallgatók egy-egy ünnepet kiválasztva fokozatosan készülnek a szemináriumi dolgozat megírására. 1. Bibliográfia gyűjtése. 2. A dolgozat vázlatának összeállítása. 3. A dolgozat egy fejezetének elkészítése és bemutatása. 4. A szemináriumi dolgozat leadása. Cél: Önálló kutatómunka és a tanár iránymutatása szerint feldolgozni a bizánci egyház egy állandó ünnepét. Módszer: Bevezetésként tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével, majd előadások a hallgatók bevonásával. II. Tartalom/ tematika: Nagyböjt, nagyhét és a szent három nap liturgikus teológiája. A szeminárium a liturgikus év legnagyobb eseményének és kiindulásipontjának, vagyis a húsvét ünnepének megvizsgálása után az azt megelőző, felkészítő időszakra reflektál a hallgatók bevonásával. A hallgatók a tanárral történt személyes egyeztetés után fokozatosan készülnek a szemináriumi dolgozat megírására. 1. Bibliográfia gyűjtése. 2. A dolgozat vázlatának összeállítása. 3. A dolgozat egy fejezetének elkészítése és bemutatása. 4. A szemináriumi dolgozat leadása. Cél: A szeminárium célja, hogy a tanárral egyeztetett témát a hallgatók önálló kutatómunka során szemináriumi dolgozat formájában feldolgozzák. Módszer: Bevezetésként tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével, majd előadások a hallgatók bevonásával.


MATS 2902/1-2 – Liturgika szakszeminárium III-IV.


Oktató: Nyirán János


Bizánci liturgiakommentárok. Tartalom/tematika: A szeminárium bemutatja a Szent és Isteni Liturgia bizánci kommentárjait, és a hallgatók bevonásával megvizsgálja azok teológiáját, hasonlóságait/különbözőségeit és egyéb sajátosságait. A hallgatók a tanárral történt személyes egyeztetés után fokozatosan készülnek a szemináriumi dolgozat megírására. 1. Bibliográfia gyűjtése. 2. A dolgozat vázlatának összeállítása. 3. A dolgozat egy fejezetének elkészítése és bemutatása. 4. A szemináriumi dolgozat leadása. Cél: A szeminárium célja, hogy a tanárral egyeztetett témát a hallgatók önálló kutatómunka során szemináriumi dolgozat formájában feldolgozzák. Módszer: Bevezetésként tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével, majd előadások a hallgatók bevonásával. IV. Keleti liturgiák. Tartalom/tematika: A szeminárium bemutatja a különböző keleti rítusok és azok liturgiáinak történeti fejlődését, majd a hallgatók bevonásával feldolgozza az egyes liturgiák sajátosságait. A hallgatók a tanárral történt személyes egyeztetés után fokozatosan készülnek a szemináriumi dolgozat megírására. 1. Bibliográfia gyűjtése. 2. A dolgozat vázlatának összeállítása. 3. A dolgozat egy fejezetének elkészítése és bemutatása. 4. A szemináriumi dolgozat leadása. Cél: A szeminárium célja, hogy a tanárral egyeztetett témát a hallgatók önálló kutatómunka során szemináriumi dolgozat formájában feldolgozzák. Módszer: Bevezetésként tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével, majd előadások a hallgatók bevonásával.


MATS 2903-2904 – Kateketika szakszeminárium I.


Oktató: Dr. Obbágy László


Tematika: A. 1. A felnőttkatekézis (fontossága, megalapozása, tartalmi-módszertani nehézségei stb.); 2. Liturgia, homília, katekézis (a vasárnap lehetőségei és feladatai); 3. Katekézisünk égbekiáltó bűne: az elhanyagolt kamaszok; 4. A Katekézis Általános Direktóriuma ismertetése, új szakkönyvek feldolgozása. B. 1. Katekézis a Bibliában – Biblia a katekézisben; 2. A katekézis kommunikációs problémái; 3. A katekézis kulturális kontextusa; 4. A Magyar Kateketikai Direktórium ismertetése, új szakkönyvek feldolgozása.


MATS 2905 – Pasztorálteológiai szakszeminárium I.


Oktató: Dr. Obbágy László


Tematika: Biblikus lelkipásztorkodás – A pszichológia helye és jelentősége a lelkipásztori szolgálatban – Lelkipásztori tervezés


MATS 2906 – Pasztorálteológiai szakszeminárium II.


Oktató: Dr. Obbágy László


Tematika: A rétegpasztoráció kérdéskörei és tartalmi elemei: ifjúságpasztoráció – családpasztoráció – kórházpasztoráció – cigánypasztoráció – deviancia és lelkipásztorkodás – börtönpasztoráció.


MATS 2101-2102 – Filozófiai szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Vincze Krisztián


A szeminárium folyamán a hallgatók filozófusok alapvető szövegeit tanulmányozzák. Ezeket a szövegeket személyesen és a másodlagos irodalmak tükrében is értelmezniük kell. A szeminárium célja a választott és olvasott szövegek megértésének gyakorlata.


MATS – Fundamentális teológia szakszeminárium I-II.


Oktató: Dr. Seszták István


A szakszeminárium a fundamentális teológia alapkérdéseit vizsgálja, és segítséget nyújt a szakdolgozat témájának kiválasztásában, pontosításában, a szakirodalom összegyűjtésében és elemzésében, illetve a dolgozat elkészítésében. A szakszemináriumon való részvétel kötelező mindazok számára, akik fundamentális teológiai témából írják szakdolgozatukat.


Opcionális kurzusok és különelőadások


MATO 2303 – Magyarországi görögkatolikus egyháztörténelem I.


Oktató: Dr. Véghseő Tamás


Tematika: I. A vándorlástól az Árpád-kori kolostorok pusztulásáig: 1. A keleti kereszténység hatása a honfoglalás előtt és alatt, 2. A bizánci hittérítés, 3. Szent István egyházpolitikája, a két rítus együttélése, 4. Bizánci szertartású kolostorok és ezek hanyatlása. II. Az uniók kora: 1. Új kolostori központok, 2. A délszláv unió, 3. A gyulafehérvári unió, 4. Unió Bihar vármegyében, 5. Ungvári unió, 6. Rítusvikariátusok Nagyváradon és Munkácson.


MATO 2304 – Magyarországi görögkatolikus egyháztörténelem II.


Oktató: Dr. Janka György


Tematika: I. A magyarországi görögkatolikus egyházmegyék kánoni felállítása és története: 1. A munkácsi egyházmegye, 2. A körösi egyházmegye, 3. A fogarasi egyházmegye, majd érsekség, 4. A nagyváradi egyházmegye, 5. A lugosi és a szamosújvári egyházmegye, 6. Az eperjesi egyházmegye, 7. A püspökök bécsi szinódusa , II. A görögkatolikus magyarság mozgalmai és a hajdúdorogi egyházmegye története, III. A Miskolci Apostoli Kormányzóság története, IV. A Magyar Görögkatolikus Egyház napjainkban.


MATO 2305 – A bizánci egyház története


Oktató: Dr. Janka György


Tematika: 1. Az egyház helyzete, belső élete a Bizánci Birodalomban. 2. Eltávolodás és politikai szakadás Róma és Bizánc között, 3. A képrombolás, 4. Ignatiosz és Photiosz, 5. A bizánci egyház térítő tevékenysége, 6. Az egyházszakadás, 7. A keresztes hadjáratok, 8. A bizánci egyház sorsa a birodalom utolsó évszázadaiban, 9. Uniós zsinatok, 10. A birodalom bukása és az egyház, 11. A szláv egyházak és a moszkvai patriarkátus.

 


MATB 1215-1216 – Héber nyelv I-II.


Oktató: Gánicz Endre


I. A kurzus fő célkitűzése, hogy a biblikus héber nyelv alapjainak elsajátításával felkészítsen az Ószövetségi Szentírás exegézisére. Bemutatásra kerülnek az alapvető nyelvtani pontok és egy alapszókincs, amelyek lehetővé teszik néhány könnyebb szöveg megértését.
II. Az ószövetségi héber nyelv elsajátított alapjainak gyakorlatba való átültetésére kerül sor Ter 1-4 és Iz 7 nyelvtani pontjainak vizsgálatával és szótár segítségével történő lefordításával.


MATO 2306 – Homiletika


Oktató: Dr. Kruppa Tamás


A homiletika kurzus a jövendőbeli lelkipásztorok igehirdetésre való felkészítését célozza. Egyik oldalról a retorika tantárgy során szerzett ismeretekből kiindulva, a klasszikus retorika megfontolásait, alapfogalmait és meghatározásait hasznosítva vizsgálja a „jó beszéd” természetét, feladatait, felépítését és eszközeit. Másrészt a kurzus résztvevői áttekintik az egyházban gyökerező igehirdetés történetét, megismerkednek annak kiemelkedő alakjaival, különleges hangsúlyt fektetve a keleti egyház jeles személyiségeinek ez irányú munkásságára. A történeti-patrisztikus áttekintés után az igehirdetés gyakorlatának elméleti alapjai kerülnek a vizsgálódás középpontjába, a 20 és 21. századi zsinati és pápai dokumentumokból kiindulva (Dei Verbum, Gaudium et Spes, Catechesi tradendae. Pastores dabo vobis, stb.). A kurzus nem téveszti szem elől a homiletikai reflexió episztemológiai helyzetét, amely a pasztorálteológia szerves részeként nem választható el az egyház cselekvésének egyéb területeitől, sőt az igehirdetés gyakorlatában világosan megjelenik a pasztorálteológia egészét meghatározó alapelv, az ún. „megtestesülés törvénye”. A teológiai alapok elemzése után könnyebben és pontosabban lehet válaszolni a homília tartalmára, szerkezetére és nyelvezetére, valamint az igehirdető ideális tulajdonságaira vonatkozó gyakorlati kérdésekre. Mindezek fényében nyílik lehetőség a prédikáció felépítésében, szerkesztésében nyújtandó segítségre is, szoros összefüggésben a homiletikai gyakorlat során felmerülő feladatokkal és tapasztalatokkal.


MATO 2916-2926 – Homiletikai gyakorlat I-XI.


Oktató: Dr. Kruppa Tamás


A homiletikai gyakorlat során a résztvevők feladata, hogy megadott témájú homília-szövegeket készítsenek el és adjanak elő, ilyen módon készülve később igehirdetői munkájukra. A gyakorlat az egyház történetében kiemelkedő igehirdetőik egy-egy szövegének elemzésével kezdődik, majd különböző műfajú, saját beszédek létrehozásával folytatódik, támaszkodva a teológiai kurzusokon (pl. dogmatika, exegézis, erkölcsteológia) megszerzett ismeretekre. A gyakorlat során a résztvevők elő is adják az elkészített prédikációkat, ilyen módon lehetőség nyílik az azonnali értékelésre, észrevételek, jobbítható elemek feltárására. Ezáltal szolgál e gyakorlat a jövendőbeli lelkipásztorok igehirdetéssel kapcsolatos tapasztalatainak elmélyítésére, ilyen irányú képességeinek folyamatos fejlesztésére.


MATO 2307 – Lelkivezetés


Nappali és levelező tagozaton oktató: Dr. Kruppa Tamás


A kurzus célja a modern keresztény lelkivezetés, illetve lelki kísérés céljának és módszerének elméleti és gyakorlati oktatása.

Témák: A lelkivezetés, a segítő beszélgetés és a gyónás megkülönböztetése – A lelkivezetés célja – Vezetés vagy kísérés? – A lelkivezetés preventív jellege – Alapvető szükségletek megteremtése a lelki élethez – Az Önismeret fejlesztése – Az imaélet gondozása – A belső megmozdulások fölfedezése a lelki életben – A belső megmozdulás, mint jelzés. A belső megmozdulás, mint leselkedő veszély vagy éltető erőforrás – A keresztény lelkivezetés sajátságai – A jó lelkivezető tulajdonságai – A lelkivezetés legnagyobb hibái – Az imaélet fejlesztése, mint a lelkiélet legfőbb támasza.


MATO 2308 – Bizánci lectionariumok


Oktató: Nyirán János


Tematika: A liturgikus könyvek között egy kisebb csoportot alkotnak a lectionariumok, vagyis azok az olvasmányos könyvek, amelyek részeinek felolvasására az egyház által előírt szertartások keretein belül kerül sor, az egyház által meghatározott sorrendben. Az opcionális kurzus bemutatja a négy ismert lectionariumot, vagyis az Evangéliumos könyvet, az Apostolos könyvet, a Profetologiont (ószövetségi olvasmányok könyve) és a Zsoltáros könyvet, majd górcső alá veszi a bizánci egyház bizonyos ünnepeinek szertartásaira elrendelt olvasmányait. A kurzusnak kettős célja van: egyrészt megvilágítani, hogy milyen sorrendben és milyen elv szerint kerültek az egyes apostoli, evangéliumi illetve parímiás szakaszok az adott napokhoz, illetve ünnepekhez. Másrészt pedig azok magyarázatára is sor kerül, főként az ünnepek vonatkozásában. Módszer: Tantermi oktatás liturgikus szövegek és prezentációk segítségével.


MATB 2915 – Liturgikus görög nyelv


Nappali tagozaton oktató: Kiss László
Levelező tagozaton oktató: Nyirán János


Tematika: A bizánci egyház liturgikus könyveinek, szertartásainak legeredetibb nyelve a görög, ám nem a klasszikus értelemben vett görög nyelv, hanem annak az ún. bizánci változata. A hallgatók a korábbi évek során már megismerkedtek a klasszikus görög nyelvvel és annak szabályaival, a liturgikus tanulmányokhoz azonban szükséges a bizánci görög nyelv ismerete is, ezt segíti elő a kurzus. Cél: A bizánci görög nyelv megismertetése és a jotacista kiejtés begyakorlása olvasás szintjén, valamint különböző liturgikus szövegek (Szokásos kezdet, Hiszekegy, részletek az anaforából: alapítási szavak, anamnézis, epiklézis, Valóban méltó) memorizálása. Módszer: Tantermi oktatás különféle olvasási és fordítási gyakorlatokkal.


MATO 2916 – A keleti liturgiák


Oktató: Dr. Ivancsó István


Tematika: 1 A kurzus alapvető ismereteket kíván nyújtani a keleti lelkiség egy sajátos területéről, az imádságról. Rendszerbe foglalja az atyák tanítását az imádságról, mégpedig a tanításuk alapján, a klasszikus patrisztikus korszakban. Tematika: 1. Az imádság szükségessége; 2. Mi az imádság? 3. Az imádság mint kérés; 4. Kihez szól az imádság? 5. Miért szól az imádság? 6. A szóbeli ima; 7. A szemlélődő ima; 8. Az értelem használata; 9. A hészkükhazmus; 10. A nyilvános és magán imádságok; 11. Kegyelem és emberi tevékenység az imában; 12. Az imádság és szentség.


MATNY 4101-4104 – Alapozó nyelvoktatás: angol, német, olasz, orosz


Oktatók: Dr. Inántsy-Pap Ágnes, Szabó-Papdi Eszter, Tomka Magdolna nővér, Dr. Dobos András, Verdes Miklós


Az alapozó nyelvoktatás elsődleges célja, hogy a hallgatókat felkészítse az egyházi szaknyelv elsajátítására. Az alapozó nyelvi kurzusok további célja, hogy az idegen nyelvismereti hátránnyal rendelkező hallgatókat szintre hozza az előkészítő év végére. Cél az alapfokú B1-s szintű nyelvtudás elmérése, mint kimeneti követelmény. A Közös Európai Referenciakeret B1 szintjének megfelelően kerül sor a nyelvi ismeretek fejlesztésére - mind a nyelvtan, mind az írásbeli és szóbeli kommunikáció terén. Ennek megfelelően elérendő követelmény, hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető szófaji és mondattani ismereteket, valamint képesek legyenek kapcsolatteremtésre, mondanivalójuk megformálására. Fel tudjanak tenni és meg tudjanak válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak, illetve egyszerű, rutinszerű helyzetekben képesek legyenek információt cserélni mindennapi tevékenységekről vagy témákról. Egyszerű eszközökkel és mondatokkal beszélni tudjanak a családjukról és más személyekről, életkörülményeikről, tanulmányaikról, tervezett szakmai tevékenységeikről, valamint röviden meg is tudják magyarázni, indokolni véleményüket és terveiket.

Az I-II. félévben feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Személyes adatok, információk. A jövőre vonatkozó elképzelések. Személyes tulajdonságok. Felekezeti hovatartozás. 2. A szűkebb család. Családi élet, szülők, gyerekek. Családi munkamegosztás. Vallásgyakorlás a családban. Napi imádságok. 3. A tágabb család. Rokonok, keresztszülők, keresztgyermekek. 4. Egyházi vonatkozású és egyéb családi összejövetelek, ünnepek. 5. Az otthon. Lakás, háztípus, helyiségek, berendezés. Egyházi szimbólumok a lakásban. 6. Lakóhely, lakókörnyezet. A település, az utca, a környék bemutatása. Környékbeli templom, más egyházi intézmények a lakóhelyen. 7. Tanulás. Az iskola/az egyetem. Tantárgyak. Nyelvtanulás. Egyházi vonatkozású és egyéb iskolai élmények. Egyházi iskolák. Hittantanulás. 8. Munkatevékenység a munkahelyen / diákmunka. Élmények, tapasztalatok. Gyakori foglalkozások. Fontosabb egyházi tisztségek. 9. Emberi kapcsolatok. Levelezés. Diáktársak, barátok, kollégák. Munkatársak egyházi kapcsolatokban. 10. Társas élet. Vendégek fogadása. Közös tevékenységek (pl. kórus, egyesület, klub.) Kapcsolat az egyházközség / gyülekezet tagjaival. 11. Vásárlás, üzletek. Ünnepi öltözet. Ajándékvásárlás. Egyházi vonatkozású ajándékok. 12. Napirend. Hétköznapok, vasárnap. 13. Ünnepek. A Mikulás ünneplése. Szent Miklós püspök történelmi alakja. 14. A karácsony, mint keresztény ünnep. 15. A húsvét, mint zsidó és keresztény ünnep. Húsvéti szokások. A húsvét megünneplése a családban. 16. Étkezés. Ételek egyházi ünnepi alkalmakon. A böjt. 17. Egészség, betegségek. Sportolás, kirándulás, egészséges élet. A hit és az egészséges élet kapcsolata. 18. Szabadidő, kedvtelések, kultúra, szórakozás. Múzeumok, kiállítások, koncertek.


MATNY 4105-4108 – Egyházi szaknyelvoktatás: Angol, Német, Francia, Olasz


Oktatók: Dr. Inántsy-Pap Ágnes, Dr. Dobos András, Dr. Verdes Miklós


Az egyházi szaknyelvoktatás célja 4 óra/hét időtartamban 4 féléven keresztül, hogy a hallgató képes legyen a teológia résztudomány területein használatos szaknyelvi terminológiákat adekvátan, készségszinten használni írott és szóbeli kommunikációs környezetben. Kiemelt cél, hogy a hallgató képes legyen a teológiai szakirodalom idegen nyelvű tanulmányozására. A szaknyelvoktatás a teológus képzés első szakaszában, mint alapozó tantárgy valósul meg a későbbi tudományos igényű munka idegen nyelvi kereteit előkészítve. A képzés nagy hangsúlyt helyez az olvasott szövegértési készség fejlesztésére a tudományos szakirodalomra vonatkoztatva, illetve az idegen nyelvi publikációs készség fejlesztésére. Prioritás, hogy a hallgató mestermunkájában minél több idegen nyelvi szakirodalmi hivatkozás szerepeljen. További cél, hogy a hallgatók a szaknyelvi tanulmányaik végére alkalmassá váljanak az államilag elismert Theolingua Egyházi Szaknyelvi Vizsga követelményeinek teljesítésére, amelynek hivatalos vizsgahelye intézményünk, illetve alkalmassá váljanak a 4 félév szaknyelvi tanulmányokat lezáró szaknyelvi szigorlati vizsga letételére.
I. Félév/modul – Vallások, felekezetek, személyes és közösségi imaélet, Szóbeli kommunikációs készségfejlesztés, egyház specifikus szókincs elsajátítása: 1.Felekezetek, egyházi közösségek Magyarországon. A magyarországi görögkatolikus egyház bemutatása. 2. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések. A papi szolgálat. 3. A hit a mindennapokban. Legismertebb szertartásaink, imádságaink. 4. A szentségek jelentősége életünkben. Írott szövegértési készségfejlesztés: Publikált tudományos igényű szakirodalom tanulmányozása: angol nyelvű filozófiai, fundamentális és liturgikus szövegek olvasása, fordítása.
II. Félév/modul – A vallásgyakorlás színterei: templomok, zarándokhelyek, egyházközségek, iskolák, család. Szóbeli kommunikációs készségfejlesztés, egyház specifikus szókincs elsajátítása: 1. Zarándokhelyek, a történelmi egyházak híres és fontos templomai, műemlékei. 2. A templom külső és belső leírása. 3. A család és a hit, vallásos nevelés a családban. Az egyházi iskolák küldetése, hitoktatás. 4. Az egyházközségek élete, a felebaráti szolgálat személyes krízisek esetén (betegség, munkanélküliség, magány, gyász, öregség). Írott szövegértési készségfejlesztés: Publikált tudományos igényű szakirodalom tanulmányozása: angol nyelvű gyakorlati teológiai, egyháztörténelmi, morálteológiai olvasása, fordítása.
III. Félév/modul – Egyházi ünnepek. Böjt. A keresztény művészet jelentősége. Szóbeli kommunikációs készségfejlesztés, egyház specifikus szókincs elsajátítása: 1. Fontosabb egyházi ünnepek: A különböző egyházi ünnepek üzenete. 2. Az ünnepekhez kapcsolódó szokások és szimbólumok. Étkezési előírások. Böjt. Jeles vallási ünnepeken hagyományosan fogyasztott ételek. 3. A keresztény művészet jelentősége. 4. A vallás megjelenése a médiában. Írott szövegértési készségfejlesztés: Publikált tudományos igényű szakirodalom tanulmányozása: angol nyelvű dogmatikai, kánonjogi szövegek olvasása, fordítása.
IV. Félév/modul – Példák és útmutatások a Bibliából, nagy egyházi tanítók-nevelők, szentek élete. Szóbeli kommunikációs készségfejlesztés, egyház specifikus szókincs elsajátítása: 1. A Biblia: Közismert bibliai történetek és üzenetük. 2. A legismertebb magyar szentek. 3. A katolikus egyház nagy tanítói, példájuk életünkben. 4. Vallási vonatkozású olvasmány és filmélmények. Írott szövegértési készségfejlesztés: Publikált tudományos igényű szakirodalom tanulmányozása: angol nyelvű szentírástudományi, patrológiai és dogmatörténeti szövegek olvasása.

 

Szigorlatok

MATFI 1111 – Filozófia szigorlat


Nappali tagozaton vizsgáztató: Dr. Vincze Krisztián
Levelező tagozaton vizsgáztató: Dr. Soltész János


MATE 1305 – Egyháztörténelem szigorlat


Nappali tagozaton vizsgáztató: Dr. Janka György
Levelező tagozaton vizsgáztató: Dr.Véghseő Tamás


MATB 1209 – Szentírástudomány szigorlat


Nappali tagozaton vizsgáztató: Dr. Fodor György és Gánicz Endre
Levelező tagozaton vizsgáztató: Gánicz Endre


MATM 1705 – Morálteológia szigorlat


Nappali és levelező tagozaton vizsgáztató: Dr. Soltész János


MATNY 4110 – Egyházi szaknyelvi szigorlat


Vizsgáztató: Dr. Inántsy-Pap Ágnes, Dr. Papp Tibor, Verdes Miklós


MATD 1608 – Dogmatika szigorlat


Nappali tagozaton vizsgáztató: Dr. Kruppa Tamás
Levelező tagozaton vizsgáztató: Lukács Imre



Záródolgozat MAS 2101-2105 – Szakdolgozat


A szakdolgozatnak – a tartalom-, irodalomjegyzék nélkül – mintegy 50 oldal terjedelműnek kell lennie; A/4-es formátumban, 1,5 sorközzel 12 pontos betűvel, 3 cm-es margókkal. A szöveg szerkesztésénél szigorúan a főiskola által meghatározott metodológiát kell követnie. Az ezt tartalmazó megjegyzéseket a végzős hallgatóknak a Tanulmányi Osztályon kell elkérniük. A szakdolgozat címlapját a titkárság által kiadott minta szerint kell megszerkeszteni. A szakdolgozatnak egy oldalas idegen nyelvű összefoglalóval kell zárulnia.

Linkajánló


Kapcsolat


H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19.
+36 42 597-600