A korunkban átértékelődő tekintély állt a Sapientia-nap középpontjában
Fehérváry Jákó OSB rektor köszöntőjében kiemelte, az évente kétszer megrendezett Sapientia-nap mindig ünnepi eseményt jelent. A rendezvény célja, hogy a főiskolára jellemző irányok mentén felvillantsanak témákat, melyekről más intézményekben oktató kollégákkal tudnak így együtt gondolkodni – fontos számukra az egyház eme hálózatos működése. A tekintély témája nemcsak a szerzetesek, hanem az egész emberi társadalom számára sarkalatos kérdés; keresni kell a fogódzókat, hogy el tudjuk dönteni, kiben bízhatunk – fejtette ki a rektor.
Ezt követően felolvasta Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius köszöntő sorait, aki hangsúlyozta a téma aktualitását. A nuncius utalt rá, az Egyházban minden tekintély Jézustól származik, aki viszont arra tanít: legyünk olyanok, mint a gyermekek, illetve fogadjuk be a gyengéket, sebezhetőket. Az Egyház tekintélyét alázattal kell mérsékelni – mutatott rá a nuncius, kiemelve: a tekintély az Egyházban nem a pozícióban rejlik.
Bagyinszki Ágoston OFM rektorhelyettes, az esemény főszervezője köszöntőjében a homíliák kapcsán hét tekintélyképző mozzanatot azonosított, hangsúlyozván, hogy az Egyház tanító tekintélye nem külső nyomással ér célt, hanem motivál, ebben is eltérve a világi hatalomtól. Kiemelte, hogy korunkban a szónoknak minden korábbinál jobban kell törekednie hallgatósága megértésére.
Az első előadást Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a konferencia védnöke tartotta; aki – mint az előadása utáni köszöntésnél kiderült – aznap ünnepelte születésnapját. „Fontos és tágas téma” – mondta, -- melyben a vita, a beszélgetés enyhülést nyújt; már a Szentírás is mintha kiemelt témaként kezelné a hatalom és tekintély kérdését. Ha a hatalom valóban Istentől származik, akkor minden tekintély – korlátok között – észszerű és jogos. Isten egymásra bízta teremtményeit, ami a hatalommegosztás útja. Martos Levente Balázs felidézte a Genezist, amikor még az égitesteket is egymásra bízza a Teremtő, majd a hatodik napon az ember uralma alá helyezi a földet. Isten a szavával, szelíd erejével uralkodik, azonban az ember nem így tesz, nem „tartja a határokat”.
Ezután a biblikus előadó szentírási helyeket vett sorra, amelyek a hatalom témáját világítják meg, elérkezvén Jézushoz, aki Úr és Mester; Király, aki szamárháton érkezik. Tanítványaira is jellemző volt a tényleges hatalomtól való megfosztottság; a gyengeség és erő paradoxona különösen is megmutatkozik Pál apostolnál. Mi teszi tekintélyessé egy közösség vezetőit, amikor maguk is csupán „megalázott követek”? – tette fel a kérdést.
Seszták István görögkatolikus pap, teológus a püspöki hivatal tekintélyéről osztotta meg gondolatait, elsősorban a Lumen gentium kezdetű zsinati dokumentumot véve vizsgálat alá, amelynek hangsúlyos pontja volt a püspöki hivatal, szerep és tekintély újragondolása – a II. Vatikáni Zsinat egyik legvitatottabb témája. Utalt a keleti katolikus egyházi vezetők nézeteire, illetve ortodox reakciókra is. A zsinat újra fölfedezte a püspöki kollegialitást, ezt azonban több évtizedes hallgatás követte.
Görföl Tibor (Pécsi Tudományegyetem) a német szinodális útról beszélt, a tekintély újrastrukturálásának igényéről. A német püspöki konferencia 2018-ban mutatta be a jelentést, amely hetven év abúzusait tárta fel, és az ajánlásokban az egyházi hatalom, a szexuálerkölcs és a papi életforma újragondolása is szerepelt. Ezt követően indult el a német egyházban egy önreflexív folyamat, a szinodális út (Der Synodale Weg, SW). Megemlítette a világegyház részéről érkező kételyeket, így például Marc Ouellet bíboros állásfoglalását, illetve Ferenc pápa levelét a német egyházhoz; valamint azt, hogy azonnali polarizálódás indult el a német katolikusok körében, táborokra szakadtak a hívek. Thomas Söding újszövetségi biblikus, az SW egyik fő motorja szerint a karizmákból kell kiindulni a megújulásnál, hangsúlyozva az egyházi szolgálatok egyenrangúságát.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melynek keretében a rendezvény ideje alatt beérkezett kérdésekre válaszoltak – legtöbb kérdés az online világra, a közösségi médiára vonatkozott, ami jól mutatta az online szféra újszerű szerepét az életünkben.
Fehérváry Jákó rektor zárta le a napot, aki a pozitívumok között kiemelte: ilyen alkalmakkor különösen is megmutatkozik a Sapientia körüli közösség.
Az elhangzott előadások tavasszal kötetben is olvashatóak lesznek.
Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír
Forrás: Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
