Szilárd püspök hazaköltözött a mennyei Atyához

Keresztes Szilárd 1932. július 19-én született Nyíracsádon, nyolcgyermekes család első gyermekeként. Édesapja, Keresztes Ádám abban az évben lett segédlelkész a nyírségi faluban. (A család neve eredetileg Chutkó. Édesapja Ádám Ferenc, és noha paptestvérei előtt Ádám volt, a családban Ferencnek hívták.) A következő évben megszületett Ferenc, egy évvel később Zsófia, 1936-ban pedig Katalin. Édesapját 1937-ben helyezték Komlóskára, itt született következő négy testvére: 1938-ban Gábor, 1942-ben Irén, 1944-ben Sarolta, 1949-ben Dénes.

A komlóskai évek olyan meghatározóak voltak a fiatal Szilárd számára, hogy mindig is komlóskainak tartotta magát. Édesapja zeneileg magasan képzett volt, a zenei vénát örökölte ő is. Minden gyerek zongorázott a családban, de ő különösen is kitűnt tehetségével. A meleg családi fészek, a ház körüli munka, a zene szeretete és a templom formálta az évek során személyiségét. A templomhoz való ragaszkodása korán megmutatkozott, s már a komlóskai gyermekévek alatt vágyott arra, hogy pap legyen.

A sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumot (Kegyes-Tanítórendi Római Katholikus Reálgimnázium) színjelesre végezte. A gazdag hitélmények hatására jelentkezett az 1950-ben, Dudás Miklós püspök bátorságának köszönhetően induló Görögkatolikus Hittudományi Főiskola első évfolyamára. (A hajdúdorogi megyéspüspök levélben tudatta az Állami Egyházügyi Hivatallal, hogy megalapította a papnevelő intézetet és a hittudományi főiskolát, mely 2025-ben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját). Szilárd kivételes zenei tehetsége és teológiai tudása a főiskolán is megmutatkozott. Egy évvel később öccse, Gábor is itt kezdte meg teológiai tanulmányait.

Minden szünetben hazautazott családjához Komlóskára, majd Kenézlőre, ahol édesapja 1951-től 1968-ig teljesített szolgálatot. Mindig segített a munkában, még az „asszonyi” munkákban, a mosásban és kenyérdagasztásban is. Szabadidejében a gondosan ápolt, dús kertben föl-alá sétálva imádkozott és tanult.

Dudás Miklós püspök 1955. augusztus 7-én szentelte pappá Nyíregyházán. Tanulmányait a budapesti Hittudományi Akadémián folytatta, ahol 1957-ben teológiai doktorátust szerzett. A következő három évben Kispesten volt szervezőlelkész. Zeneileg folyamatosan képezte magát, tagja volt a Budapesti Vegyeskarnak, és ekkor tanult meg önszorgalomból orgonálni is. Egyik nyáron saját maga faragott ki egy egész pedálsort Kenézlőn, melyet fölvitt Budapestre, megemelte a zongoráját, és betolta alá a pedálsort, s mintha orgona lenne, zongorázás közben játszotta hozzá a pedál szólamát is – természetesen hangtalanul.

Dudás Miklós püspök 1960-ban Nyíregyházára helyezte segédlelkésznek és kántornak. Ha nem ő vezette a szertartást, kántorként szolgált. Közismert volt rendkívül jó zenei hallása, hangvilla nélkül adott hangot bármilyen hangnemben.

Gábor öccsét 1961-ben szentelték pappá. Szilárd ebben az évben a hittudományi főiskola tanára lett: dogmatikát, filozófiát, szónoklattant és liturgikus éneket tanított. 1964 és 1969 között ösztöndíjasként tanult Rómában, a Pápai Keleti Intézetben. A Keleti Tudományok Fakultásán licenciát szerzett. Egyik legnagyobb érdeme, hogy a II. Vatikáni Zsinat utolsó ülésszakán, november 19-én a Szent Péter-bazilikában 2500 zsinati atya jelenlétében a Dudás Miklós püspök által bemutatott teljesen magyar nyelvű Szent Liturgiát ő szervezte. De nem csak megszervezte az eseményt, ő maga kézzel készítette el az énekkar összes kottáját. A magyar görögkatolikusok talán legkiemelkedőbb történelmi eseménye volt ez, hiszen a Hajdúdorogi Egyházmegye 1912-es alapító bullája kimondta, hogy a Szent Liturgiát ógörög nyelven kell végezni. A rendelkezést már akkor is csak részben, s az azóta eltelt évtizedek alatt egyre kevésbé tartották be, hiszen a hívek, de már a papság jó része sem értett görögül, ennek ellenére a magyart, mint liturgikus nyelvet a Szentszék ekkor még nem hagyta jóvá. Dudás püspök bátor tette is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a II. Vatikáni Zsinat kimondta: „szabad a népmiséken a népnyelvnek megadni a jogos szerepet”. (Sacrosanctum Concilium II. 54.) A keleti katolikus egyházakról szóló határozata pedig, hogy „A pátriárka vagy egy részegyház legfőbb vezetője – főpásztori tanácsával együtt – birtokolja a jogot, hogy szabályozza a nyelv használatát a liturgia szent cselekményeiben, és jóváhagyja a szövegek anyanyelvű fordítását.” (Orientalium Ecclesiarum 23.)

Hazatérése után, 1970-től nyíregyházi parókus, székesegyházi kanonok, 1973-tól a szeminárium rektorhelyettese. Dudás püspök 1972-es halálát követően az egyházmegyét és az exarchátust káptalani helynökként Timkó Imre irányította. Keresztes Ádám 1973-ban vencsellői parókusként hunyt el, így már nem élhette meg, hogy VI. Pál pápa 1975. január 10-én Szilárd fiát és Timkó Imrét egyaránt püspökké nevezte ki. Egy hónap múlva, 1975. február 8-án délelőtt Timkó Imrét szentelték megyéspüspökké, délután pedig már ő szentelte segédpüspökké Keresztes Szilárdot. Az ünnepi eseményen édesanyja és testvérei is jelen voltak.

Szilárd atya – és immár segédpüspök – igen népszerű volt Nyíregyházán. Nagy volt hát az értetlenség a hívek részéről, amikor Timkó püspök rövidesen Budapestre helyezte, és budapesti helynöknek és a Miskolci Apostoli Exarchátus helynökének nevezte ki. A hívek különböző hangvételű levelekkel árasztották el Timkó püspököt, kérve, hogy ne helyezze el Szilárd atyát. Timkó püspök döntése azonban érthető volt. Egyrészt köztudott volt, hogy a két nagytudású, művelt egyházfő között nem igazán volt harmonikus az együttműködés, másrészt Budapest az ország szíve, fontos volt, hogy görögkatolikus egyházunk egy püspökkel is képviseltesse magát a fővárosban. A kinevezésnek annál jobban örültek a budapesti Rózsák tere hívei, Szilárd püspök ugyanis a parókia épületébe költözött. 1984-től 88-ig a Keleti Kódexrevíziós Pápai Bizottság konzultora, 1987–88 között a római Pápai Magyar Intézet rektora volt.

Timkó Imre püspök 1988. március 30-án, nagyszerdán elhunyt. Június 30-án II. János Pál pápa Keresztes Szilárdot nevezte ki megyéspüspökké és az Exarchátus kormányzójává.

Megyéspüspöki működésének elejére esett a rendszerváltás, mely új utakat nyitott meg egyházunk számára. Az egyre növekvő igényt kiszolgálva és a rendszerváltást kihasználva Szilárd püspök hivatalosan is engedélyezte és újraindította az 1929–1944 között kiadott Görögkatolikus Szemlét, újraélesztve ezzel a görögkatolikus sajtót.

Megyéspüspöki kinevezésétől kezdve szinte azonnal kapcsolatot épített ki a környező országok görögkatolikus püspökeivel, bátorította a még illegalitásban élő kárpátaljai és az újjáéledő román görögkatolikus egyházat.

Ha az 1965-ös vatikáni Szent Liturgia az egyik, akkor az 1991-es pápalátogatás megszervezése a másik legnagyobb érdeme. A Magyar Katolikus Püspöki Kar őt jelölte ki az esemény magyarországi szervezőjének 1990-ben. Az ő érdeme, hogy a pápai programba Esztergom, Pécs, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza és Debrecen mellé Máriapócs is bekerült. A pápa látogatásának tiszteletére felújították a máriapócsi bazilika tornyait és Nyíregyházán a püspökség épületét, mert a pócsi Szent Liturgiát követően a Szentatyát a püspökség látta vendégül. Augusztus 18-án Szilárd püspök köszöntötte először a helikopterből kiszálló pápát, majd a pápamobilban együtt utaztak a szabadtéri oltárhoz, ahol 300 000 hívővel együtt végezték a magyar nyelvű Szent Liturgiát. Még a magyar görögkatolikus mozgalomban résztvevő legelszántabb hajdúdorogiak sem mertek erről álmodni a 19. század végén. Most azonban, közvetlenül a kommunizmus bukását követően maga a pápa végzett magyar nyelvű Szent Liturgiát bizánci rítusunk szerint, mégpedig legfontosabb kegyhelyünkön, Máriapócson. Aligha lehetett volna ennél nagyobb „kárpótlás” a magyar görögkatolikusok hosszú szenvedéséért.

A máriapócsi látogatás után a nyíregyházi püspöki palotában ebéden látták vendégül a Szentatyát. Szilárd püspök még a menü összeállításában is részt vett. (Közismert volt, hogy szeretett és tudott is főzni. Még segédpüspökként is maga készítette ételeket szolgált föl vendégeinek Budapesten.) A pápalátogatás olyan jól sikerült, hogy Szilárd püspök elérte: az európai kegyhelyek vezetőinek első kongresszusát Róma helyett Máriapócson tartották. Az 1996-os találkozónak akkora sikere volt, hogy a résztvevők még évtizedekkel később is emlegették. (Ez a találkozó adta meg az Európai Máriás Háló alapjait.) Talán e találkozó sikerének volt köszönhető, hogy a következő évben Achille Silvestrini bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa Szilárd püspököt kérte fel, hogy szervezze meg az európai keleti katolikus püspökök első összejövetelét. A találkozót 1997 nyarán rendezték meg Nyíregyházán, amelyen rengetegen vettek részt. A záró Szent Liturgiát Máriapócson ünnepelték. (Az európai keleti katolikus püspökök azóta is minden évben találkoznak.)

A kommunizmusban elkobzott egyházi javak visszaszerzése hosszadalmas procedúra volt, és Szilárd püspök ennek is élére állt. 1991 januárjában a bazilita nővérek visszakapták rendházuk nagy részét Máriapócson. Június 24-én, 41 év kényszerszünet után újra beöltözve vonultak a kegytemplomba a bazilita nővérek. Az ünnepi Szent Liturgia után Szilárd püspök megáldotta a fölújított épületet. Év végére megszűnt az épületben működő csecsemőotthon, az épületrészt a megye áruba bocsátotta. Szilárd püspöknek sikerült előteremtenie a szükséges összeget, így a rend megszerezte ezt is, itt nyílt meg 1993 februárjában a Szent Makrina Szociális Otthon. A sátoraljaújhelyi rendházukban is idősek otthona létesült.

A bazilita atyáknak csak a rendház egyes részeit adták vissza, azt teljes egészében csak hosszas jogi huzavona után, 2000-ben sikerült visszaszerezni. A hajdúdorogi bazilita rendház és líceum épületét szintén a rendszerváltás után sikerült visszakapni, ahol Szilárd püspök a rendszerváltás utáni első egyházi iskolát nyitotta meg az országban 1990 szeptemberében. Ezt 1991 júniusában a görögkatolikus gimnázium alapítása követte a hajdúsági városban. 1998-ra diákotthonnak, oktatási épületeknek és kápolnának helyet adó komplexummá bővült az egykori líceum és rendház. Szilárd püspök 2006-ban a hajdúdorogi görögkatolikus oktatási intézményeket összevonva létrehozta a Görögkatolikus Oktatási Központot, mely hamarosan új tornacsarnokkal is bővült.

Kezdeményezésére és felügyelete mellett 1994-ben a Nyíregyháza-belvárosi parókia és a Szent Miklós tér épült fel, mely ma is meghatározó képe a szabolcsi megyeszékhelynek.

A zarándoklatok és a nemzetközi konferenciák sikeressége ösztönözte Szilárd püspököt arra, hogy Máriapócson zarándokházat építsen. A munkálatok 1997-ben kezdődtek, 1999-ben szentelték föl az épületet. A következő években megújult a kegytemplom udvara, a főtér kiépítését és a templombelső rekonstrukcióját többéves munkával készítette elő.

Újfehértón óvodát alapított, Nyíregyházán, Miskolcon és Rakacaszenden óvodát és iskolát. Levelező tagozatot hozott létre a görögkatolikus hittudományi főiskolán, mely megnyitotta kapuit a világi hallgatók előtt is. Az intézményt 1995-ben a Pápai Keleti Intézet affiliált intézménnyé nyilvánította, azóta egyetemi szintű képzés folyik a főiskolán. A magasszintű képzésnek helyet adó intézmény eleinte igen méltatlan körülmények között, ideiglenes épületben működött, ennek az állapotnak vetett véget Szilárd püspök a főiskola új épületének megépítésével. A 2001-ben kezdődött nagyszabású építkezést minden nap személyesen felügyelte és dokumentálta. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola új épületét 2003 szeptemberében áldották meg hazai és külföldi egyházi méltóságok jelenlétében. Debrecenben, Nyíregyházán és Miskolcon kórházlelkészséget, valamint főiskolai és gimnáziumi lelkészséget, Miskolcon, Sárospatakon, Szegeden és Nyíregyházán felsőoktatási kollégiumot alapított. Nyíregyházán és Miskolcon elindult a börtönlelkészi szolgálat, számos egyházközségben alakult idősek, szegények, árvák, vagy krízishelyzetbe került anyák megsegítésére szakosodott szociális intézmény.

1996-ban, az első máriapócsi könnyezés 300., az ungvári unió 350. évfordulója alkalmából nagysikerű görögkatolikus egyházművészeti kiállítás nyílt Nyíregyházán. Ekkor volt a már említett európai kegyhelyek vezetőinek máriapócsi találkozója, és a görögkatolikus kórusok nemzetközi találkozója. Szilárd püspök az ungvári unió megünneplésére római zarándoklatot szervezett, az első könnyezés tiszteletére pedig Bécsbe utaztak az egyházmegye hívei, hogy az eredeti pócsi kép előtt imádkozzanak. A 2000-es szentévben ismét római zarándoklatot szervezett. A harmadik könnyezés százéves évfordulójára 2005-ben restauráltatta a kegyképet, ami aztán kéthetes út során körbejárta az országot.

Szilárd püspök 149 papot és egy püspököt szentelt. Első és utolsó szentelése között napra pontosan 30 év telt el.

Megyéspüspökségének 19 éve alatt 27 szervezőlelkészséget és egyházközséget alapított: Debrecen-Csapókert, Hajdúszoboszló, Gödöllő, Pesterzsébet, Szolnok, Vác, Észak-Buda (2009-től Pomáz), Szigetszentmiklós, Dunaújváros, Esztergom, Győr, Veszprém, Demecser, Záhony, Nyírbogát, Nyíregyháza-Borbánya, Nyíregyháza-Jósaváros, Nyíregyháza-Kertváros, Nyíregyháza-Sóstóhegy, Fehérgyarmat, Kántorjánosi, Vásárosnamény, Kazincbarcika, Miskolc-Avas, Miskolc-Szirma, Szirmabesenyő, Tiszaújváros; huszonhét templomot építtetett: Debrecen-Csapókert, Hajdúszoboszló, Téglás, Szolnok, Csepel, Demecser, Záhony, Nyíregyháza-Jósaváros, Nyíregyháza-Kertváros, Nyíregyháza-Rókahegy, Csenger, Fehérgyarmat, Túrricse, Tiborszállás, Nagyecsed, Hodászon kettőt, Kántorjánosi, Mátészalka, Kazincbarcika, Ózd, Sajószentpéter, Encs, Miskolc-Avas, Szirmabesenyő, Tiszaújváros, Kispatak.

Teljes fölújításon esett át a bökönyi, Rózsák terei, szigetszentmiklósi, balkányi, nyírtéti, nyírteleki, urai, nyírderzsi, múcsonyi, boldogkőváraljai, sajószögedi és Nyíregyháza-belvárosi templom. Közel negyven templom ikonosztázionja, festése, ablakai készültek el püspöksége alatt, és ugyanennyi kápolna, parókia, közösségi ház épült. A Borsod megyei Dámócon monostort alapított, melynek két szerzetese püspök lett: Kocsis Fülöp 2008-ban, Orosz Atanáz 2011-ben.

Püspöksége alatt új lendületet vett a fiatalok lelki gondozása. Útjára indult az augusztusi ifjúsági gyalogos zarándoklat, mely ma is az ország egyik legjelentősebb ifjúsági lelki eseménye. Fiatalok százait vonzotta emellett a Görögtűz-tábor és a Telenkó Miklós atya nevével fémjelzett Keresztény Összejövetel Zemplénben (KÖZ). Ezek az ifjúsági alkalmak számos papi hivatást és boldog házasságokat érleltek. A kispapok által fogyatékkal élők számára szervezett egyhetes Szent Damján Tábor igazi kuriózumnak számított, sikere azóta is évről-évre töretlen. Intézményi keretet kapott a cigánypasztoráció, melynek eredményeit a Szentszék és a hazai cigányság szervezetei is elismerték. Intézményi fejlesztések egész sora indult meg, melyek biztosították a kereteket a görögkatolikus egyház lelkipásztori tevékenységének kiszélesítéséhez. A jelentős görögkatolikus népességgel rendelkező településeken óvodák és általános iskolák, valamint szociális intézmények létesültek. Újjáéledt és a korszerű technológiák mentén folyamatosan megújult a görögkatolikus sajtó. A lelkipásztori igényeknek megfelelően a szórványban új egyházközségek egész sora szerveződött, új területeken indult lelkigondozás.

75 évesen, 2008-ban vonult nyugdíjba, ám azután is hosszú éveken át aktívan szolgált a Rózsák terén – megromlott egészségi állapota ellenére is. 2025. február 8-án hazai és külföldi püspökök, az apostoli nuncius, a Görögkatolikus Metropólia papsága, hívek és családtagok a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban Szent Liturgián ünnepelték püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját.

Romló egészségi állapota miatt 2025-ben a nyíregyházi Seregély István Papi Szociális Otthonba költözött, ahol 93. születésnapján a Metropólia három főpásztora: Fülöp metropolita, Atanáz és Ábel püspök atyák köszöntötték.

A legrégebben püspökké szentelt élő magyar főpásztor volt.

Szilárd püspök határozott, karakteres, gyors reagálású, szigorú vezetője volt egyházunknak. Püspöksége egybeesett a rendszerváltással és az azt követő kibontakozással. Hatalmas munkabírással, lendületesen, erős kézzel használta ki az új politikai-társadalmi légkör adta lehetőségeket egyházunk érdekében. Az építő püspökként fog bevonulni a történelembe, hiszen a mostanra kiteljesedő görögkatolikus egyház virágzásának alapjait ő rakta le.

Szilárd püspök temetéséről később adunk hírt.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye