„Végre olyat tanulok, ami érdekel” – interjú Buzsiczki István hittan–történelem szakos hallgatóval
Buzsiczki István a Szent Atanáz-főiskola és a Nyíregyházi Egyetem között ingázik. Elsőéves hittan–történelem szakos hallgatóként eleinte nehézségekbe ütközött, de az első félév elvégzése után megtalálta a helyét mindkét intézmény falai között.
Mesélj kicsit magadról, a gyerekkorodról, a családodról!
Hajdúdorogi vagyok, görögkatolikus családból származom. Gyakorlatilag az egész gyerekkoromat Hajdúdorogon töltöttem. Elsősorban a nagymamám volt a példaképem a hitét tekintve, tőle rengeteg mindent tanultam és örököltem.
A Szent Bazil Görögkatolikus Gimnáziumban érettségiztem, ebben a tanévben költöztem Nyíregyházára, a főiskola kollégiumában lakom. Kiskorom óta érdekelt a történelem, a családomtól pedig egy olyan erős hitet örököltem, ami a hit kérdései felé is terelte az érdeklődésemet. Ezért is választottam a kétszakos tanárképzés keretében a hittanár-történekem szakot.
Középiskolában kezdtek el komolyabban érdekelni a hittel, teológiával kapcsolatos kérdések, természetesen először azok az általánosabb kérdések, mint hogy: ha Isten jó, akkor miért van rossz a világban…? Később egyre inkább beleástam magam ezekbe a témákba, sok mindennek utánaolvastam.
Emellett nagyon érdekelt a hadviselés az egész történelem folyamán. Sokáig ezért hadtörténész akartam lenni.
De mindezek mellett azért a fantasy és a sci-fi univerzum is elfér az érdeklődési körömben.
Egy idő után arra gondoltam, hogy sokkal jobb lenne tanárnak lenni, mert észrevettem, hogy a magyarázás elég jól megy nekem. Erre onnan jöttem rá, hogy az osztálytársaimnak sokszor nekem kellett elmagyarázni a töri leckét, mert én értettem. Nekem az az egyik vágyam, hogy visszamenjek a régi iskolámba, a Szent Bazilba tanítani.
Hogyan döntötted el, hogy ide jelentkezel hozzánk? Miként értesültél arról, hogy nem kell e között a kettő közül választanod?
Minden tanévben volt a középiskolámban pályaorientációs nap, amikor a főiskola képviselői eljöttek hozzánk. Ekkor hallottam először a kétszakos képzésről, és ekkor olvastam utána, hogy pontosan milyen szakokat lehet választani. Megláttam, hogy a történelem is ezek között van, méghozzá a Nyíregyházi Egyetemmel közös képzésben, tehát ehhez nem kell elutaznom egy másik városba. Így ezt egy kiváló lehetőségnek tartottam.
Ezeken az orientációs napokon kívül ismerted-e a főiskolát, vagy voltak-e elvárásaid? Jártál-e itt?
A pályaorientációs napok mellet voltam nyílt napokon is, de a főiskola által szervezett kutatók éjszakáján is részt vettem.
Középiskolásként versenyeztem a Görögkatolikus Tudásolimpián természetesen történelem és hittan tantárgyakkal, így bepillantást nyerhettem a főiskola épületébe és életébe több programom keresztül is.
Olyan most, mint ahogy elképzelted, hogy érzed magad az első félév után?
Igazából volt egy idealizált képem, és egyúttal egy kis szorongás is az új helyzettől. Tizennyolc éven keresztül Hajdúdorogon éltem, most pedig egyszerre kellett megismerkednem egy nagyobb várossal, két intézménnyel, a kollégiumi élettel és egy csomó új emberrel. Miután ezekbe belerázódtam, barátokat szereztem és beilleszkedtem közösségbe, attól kezdve még jobb is lehet, mint amire számítottam.
Milyennek tartod a közösséget, amibe csöppentél?
Ha valamihez hasonlítanom kellene, olyan, mint egy kis falu. Mindenki ismer mindenkit, beszélget mindenkivel, nincsenek határvonalak felsőbb és alsóbb évesek között, mindenkinek van egy jó szava a többiekhez. Számomra ez a közösség nagyon összetartó és barátságos.
Hogyan sikerül összeegyeztetned a két egyetem között az ingázást, órarendet?
Legelőször nehéz volt, egy kis időbe telt, amíg a két órarendet össze tudtam hangolni, és ezzel párhuzamosan a közlekedést is meg kellett tanulni. Egy idő után aztán belerázódtam, és ami eleinte problémásnak tűnt, minden megoldódott.
Az órarend összeállításában elsősorban a főiskolától kaptam segítséget. Segítettek, hogy az egyetemen kapott órarendemhez legjobban illeszkedjenek a főiskolai óráim, de az oktatók is rugalmasan állnak ahhoz, ha a másik szak miatt ütközés van, és kések vagy korábban kell elmennem, esetleg nem tudok valamilyen órán mindig részt venni.
Azzal sincs gond, hogy úgy érzem mind a két szakomon be tudtam illeszkedni és új barátokat szerezni.
Miben más a mi főiskolánk, mint egy nagyobb egyetem?
Nehéz összehasonlítani, mert két külön világ. Az egyetem egy hatalmas komplexum, amelyben eleinte többször eltévedtem. Ott közel sincs meg az a fajta összetartás, mint a főiskolán. De persze ez érthető, mert rengeteg hallgató van. Itt tehát bensőségesebb a közösség. Az egyetemmel kapcsolatban ezzel szemben azt lehetne kiemelni, hogy az pedig egy tipikus, zsongó egyetemi életet sugároz, én pedig mindkettőben részt vehetek, és nekem mindkettő úgy tetszik, amilyen.
Milyen tapasztalataid vannak az első félév után?
Bár minden tantárgy új volt számomra, de most szembesültem először azzal, hogy végre nagyrészt olyat tanulok, ami érdekel. Jó tanuló voltam a középiskolában, de azért ott voltak tantárgyak, amikhez nem volt affinitásom, és azt is tanulni, olykor magolni kellett.
Emellett nagyon jó oktatókat kaptam, és ezt tényleg nem azért mondom, mert fognak még tanítani a következő félévben is.
Mit tudsz mondani annak, aki hasonló cipőben jár, mint te? Két szakban gondolkodik, de még bizonytalan abban, hogy tud-e vele boldogulni…
Ha valaki szeretne hittantanár lenni, és szeretne egy másik szakot is, ami esetleg ezt ki is egészíti – ilyen például a magyar vagy a történelem -, akkor ezek gyakran kifejezetten tudják egymást segíteni. Ebben a félévben például az egyetemen őstörténetből ugyanezt az időszakot tanultuk, mint a főiskolán ószövetségből.
Ha több szakja van az embernek, akkor nemcsak könnyebben tud helyezkedni, de ezek a szakok kifejezetten tudják egymást segíteni, támogatni. Nem csak a történelem vagy a magyar, de például bármilyen idegen nyelv, aminek a segítségével tudsz idegennyelvű szakirodalmat olvasni.
Szerintem tanárként sokkal jobb, ha az embernek több szakja van. Lehet, hogy a tanulmányok elején kicsit nehézkesebben indulnak a dolgok, lehet, hogy egy kicsit többet kell tanulni, de már az első félév után azt mondhatom, hogy ezek nem megugorhatatlan problémák.
Kétszakos osztatlan tanárképzésre a jelentkezési határidő: 2024. február 15.
További információ ide kattintva elérhető.
Szöveg: Vándor Ilka Borbála
Fotó/Videó: Kondás Kristóf
