Tanulmányok

Tartalom

1. Bevezetés; 2. Szakirodalmi áttekintés; 2.1. A jóllét elméleti háttere; 2.2. A mentális egészség fontossága; 2.3. A mentálhigiéné elméleti háttere; 2.4. Lakossági egészségfelmérések; 2.4.1. Európai lakossági egészségfelmérés; 2.5. Egészségügyi országprofilok; 2.5.1. Magyarország: egészségügyi országprofil; 3. Minta és módszerek; 4. Eredmények; 5. Összegzés, következtetés 

ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS

Tanulmányunkban rámutattunk, hogy az egészség mint érték azon tényezők összessége, amelyek eszközértékként szerepelhetnek a megfelelő egészségi állapot elérésében, megtartásában, helyreállításában. Értéktényezőkként jelennek meg többek között az egészségtudatos táplálkozás, a testmozgás, valamint a mentális egészség védelme.
Mindezek mellett a szervezeti keretek mentén elengedhetetlenül fontos, hogy az egyéni és közösségi színtereken is megvalósuljanak a lelki egészség kiteljesedésének keretei, amelyben valamennyi szervezeti polgár érzelmileg intelligens módon, hivatásszemélyiségét fokozatosan fejlesztve élheti át a jóllét élményét.
Az egészségtudatos életmódra motiválás szerves része a mentális egészség megóvása. Ennek szellemiségében a klienset (problémahordo-zó egyén) egy mellérendelt viszonyrendszerben a facilitátor (segítő, konzultáns, problémafogadó szakember) támogatja céljai elérésében. Egy dinamikus rendszer folyamatában történik a konzultáció, amely edukatív szemléletű, kölcsönösségen alapul, s a közös tanulás is fontos célja ennek az interakciónak. A facilitátor a meglévő értékekre igyekszik alapozni a kliensfókuszú konzultációt, amelyből a kliens maga is aktív részt vállal.
Az eredményeket áttekintve arra a következtetésre jutottunk, hogy mindenképpen fontos lenne egészségmegőrzésre és egészségtudatosságra fókuszáló felsőoktatási program kialakítása. A felsőoktatási egészségfej-lesztési programban ezért a kliensfókuszú, nyitott és egészségpromóciós aspektusú mentálhigiénés támogatás relevanciáját is kiemelt törekvésnek tartjuk.
Jelen tanulmányunk egy kutatás kezdeti lépése. Bár kérdőívünkben nem kérdeztünk rá a vallásosságra, de érdemes lenne a későbbiekben vizsgálni a szerepét a mentális egészség szempontjából, mivel az egészségüket is jobbnak ítélték és életükkel is elégedettebbek voltak azok, akik vallásosként határozzák meg magukat.
Gyakorlati szempontból nem vagyunk nehéz helyzetben, mert a Nyíregyházi Egyetemen működik a Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (https://eselyegyenloseg.nye.hu/), amely a hallgatók felé közvetíti és képviseli a tudatos egészségkommunikációt tanácsadások (egészséges életmóddal kapcsolatos táplálkozási és életvezetési tanácsok, pszichológiai tanácsadás, mentálhigiénés beszélgetések) formájában. A social media és a campus események (egészségnap, véradás, szűrővizsgálatok) révén segítik a hallgatóinkat szubjektív egészségérzetük formálásában.
Az egészségedukáció irányába szeretnénk lépni elméleti síkon is. Tervezzük szakemberek részvételével egészségtudományi kurzusok integrá-lását a tantervi hálóba.