Az Athanasiana a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola magyar nyelvű lektorált folyóirata, mely tanulmányokat, közleményeket és recenziókat közöl a teológia - különös tekintettel a keleti teológiára - az egyháztörténelem, az egyházművészet, a filozófia, a pedagógia és a pszichológia tudományterületekről, amennyiben azok kapcsolódnak a főiskola képzési és kutatási profiljához.
Az Athanasiana a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága által elfogadott folyóirat: Történettudományi Bizottság II. FTO TTB [1901-] A
Az évente kétszer megjelenő folyóirat 1995-ben indult. Alapító-főszerkesztője Dr. Ivancsó István professor emeritus volt, aki 2023. június 30-ig látta el a főszerkesztői feladatokat. 2023. szeptember 1. óta Dr. Véghseő Tamás egyetemi tanár a folyóirat szerkesztőbizottságának vezetője. A szerkesztőbizottság munkáját tudományos tanácsadó testület is segíti.
Szerkesztőbizottság:
Véghseő Tamás, főszerkesztő
Dobos András
Földvári Katalin
Görföl Tibor
Németh István
Odrobina László
Pauwlik Zsuzsa Orsika
Szegvári Zoltán
Tudományos Tanácsadó Testület:
S.E.R. Dr. Orosz Atanáz, megyéspüspök, Miskolci Egyházmegye
S.E.R. Dr. Martos Balázs Levente, segédpüspök, rektor, Központi Papnevelő Intézet,
Prof. Thomas Mark Németh, tanszékvezető egyetemi tanár, Bécsi Egyetem, Teológiai Kar, Történeti Teológiai Intézet
Prof. Dolhai Lajos, rektor, Egri Hittudományi Főiskola
Prof. Em. Szentmártoni Mihály SJ, professor emeritus, Pontificia Universitá Gregoriana
Prof. Baán István, professor emeritus, Szent Atanáz Görögkatolikus hittudományi Főiskola
Prof. Várnai Jakab, tudományos munkatárs, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Prof. Kustár Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Ószövetségi Tanszék
Prof. Puskás Attila, tanszékvezető egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar
Az Athanasiana nyílt hozzáférésű (Open Access) folyóirat. A nyomtatott számok megjelenésével egyidejűleg az online hozzáférés is megnyílik az érdeklődők előtt.
A közlésre szánt írásműveket a szerkesztőbizottság a kiadvanyok@szentatanaz.hu email-címen fogadja.
A szerzőket kérjük, hogy a megjelentetésre szánt írásmű beküldése előtt figyelmesen tanulmányozzák a Szerzői útmutatót és az abban foglaltak szerint járjanak el.
Soltész János
A bibliai ikonikus antropológia a szabadság tükrében
Gánicz Endre
Mk 6,6b–13 (14–29) 30–31: A tizenkettő küldetése és Keresztelő János halála
Seszták István
A „sensus fidei” mint véleményformáló eszköz
Odrobina László
Az első századok „keresztény” házasságai a római és a rabbinikus jog keretrendszerében
Orosz István Mokiosz
A Háromszorszentnek, mint napi imádságnak az eredete, értelme és helye a hagyományban a keleti-szír A Szent Isten oka alapján
Szegvári Zoltán
„O tempora! O mores!” A keresztes hódítók erkölcsei Michaél Choniatés athéni metropolita bemutatásában
Sárándi Tamás
A „hajdúdorogi kérdés” alakulása a második bécsi döntés után. Saverio Ritter érsek észak-erdélyi vizitációja és jelentése
Galambvári Péter
Az apostoli kormányzó és az exarcha a Keleti Kódexben és a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház részleges jogának szövegtervezetében
Kührner Éva
Botlatókő, emléktábla és ami mögötte van…
Ruzsa György
Az Istenszülő „Váratlan boldogságot hozó” ikonja. Egy kevéssé ismert és egy különös, ismeretlen ikonábrázolás
Puskás Bernadett
Golub Xénia: A grábóci ortodox monostor. Szerb művészeti örökség Magyarországon a 18. században.
Galambvári Péter
Szabó Péter: Fejezetek a magyar görögkatolikus jogtörténetből. Jogforrások, kormányzati berendezkedés, rítustagság (1771–1972)
Gianpaolo Rigotti
Tamás Véghseő – Szilveszter Terdik: Hungarian Greek Catholics. A History from the Earliest Times to 1920 and the Development of the Sacred Art
Golub Xénia
Terdik Szilveszter: The Greek Catholics of Hungary and Fine Art
Németh István - Tóth Attila Ákos
Filozófia és szentírástudomány találkozása. találkozása. A megértés, mint esemény aspektusai, a Jelenések Könyvéhez adott értelmezési kulcsok gyakorlati példáival
Dobos András
Első, magyar nyelven nyomtatott liturgikus szövegeink. Az Imádságos könyvetske 1815. évi kassai kiadása
Sárándi Tamás
Adalékok a Székelyföldi Görögkatolikus Külhelynökség történetéhez
Földvári Katalin
"Maria ist ein Gefäß und Templ aller Lebens und Heyls” Testi és lelki gyógyulás a 18. századi Ausztriában
Szegvári Zoltán
"Pápaság és palamizmus között” XIV – XV. századi bizánci teológusok hésychasmosszal és katolicizmussal szembeni attitűdjei válogatott leveleik tükrében
Schmerz István
Tanulók hittanra irányuló attitűdjének vizsgálata
Ruzsa György
Megjegyzések néhány Barlangkolostori Istenszülő-ikonhoz
Puskás Bernadett
A Kárpát–vidéki ikonosztáz korai Deészisz ikonjai: Deészisz kiválasztott szentekkel
D. Tóth Judit
A Magyar Patrisztikai Társaság könyvbemutatója (Budapest, 2024. április 26.)
Bodnár Boglárka
Terdik Szilveszter: A magyarországi görögkatolikusok és a képzőművészet (1780–1972). COLLECTANEA ATHANASIANA VI.
Jakubinyi György
De Maria numquam satis = Máriáról sohasem (beszéltünk) eleget Középkori axióma Ratzinger bíboros (leendő XVI. Benedek pápa) megvilágításában
Hámori Antal
A „magzat” életének jogi védelme A Dobbs v. Jackson abortuszdöntés magyarországi szálai
Odrobina László
Férfiak és nők a rabbinikus és ókeresztény vegyes házasságok tilalmaiban
Ivancsó István
„Üdvözlégy, ki kérésünket Isten elé tudod vinni!...” Az Istenszülő Szűz Mária közbenjárói tevékenysége a máriapócsi akathisztosz alapján
Puskás Bernadett
Szentek késő középkori ikonjai a Kárpát-vidéken: Illés próféta, Keresztelő Szent János, Szent Joákim és Anna, Szent Péter és Pál főapostolok, Szent János evangélista
Hámori Antal
Fejezetek a Covid-19-pandémia öt hullámának egyházi reflexiójából
Németh István
„Az Úr felbuzdult országáért, mert együttérzett az ő népével” (Jl 2,18) A Jl 2,18–27 elemzése és aktualitása jelen korunkban
Seszták István
A Görögkatolikus Metropólia – elmúlt – hét éve, az alapítástól az első metropóliai gyűlésig, különös tekintettel a metropóliai intézményekre és az egyházmegyék együttműködésére
