Gyurkovics Miklós
Monarchiánus és ariánus krisztológiai értelmezések Alexandriában a 4. század elején
Tartalom
1. Két megszívlelendő módszertani tanács; 2. Az alexandriai krisztológia gyökerei; 3. Arius és Alexandrosz krisztológiai szemlélete: források és ellenvetések; 4. Összefoglaló gondolatok
ABSZTRAKT
A tanulmány célja a negyedik század első évtizedeiben kibontakozó alexandriai teológiai hagyomány vizsgálata, különös tekintettel Alexandrosz és Arius tanítására. Mindkét teológus az órigenészi örökségből merített, ugyanakkor eltérő módon reagált a korábbi monarchiánus irányzatokból származó krisztológiai kérdésekre. Alexandrosz az apologéták, Alexandriai Kelemen és Órigenész logosztanának kiszélesítésével igyekezett cáfolni a monarchiánus szemléletet, míg Arius és társai a második és harmadik századi logosztan ontológiai hiányosságait hangsúlyozva alakították ki sajátos tanításukat, amelyet az első egyetemes zsinat elítélt. Míg a második és harmadik századi teológusok főként gnoszeológiai és relációs szempontok mentén fogalmazták meg az Atyáról és a Fiúról vallott hitüket, addig a negyedik század vitáiban az ontológiai kritériumok váltak meghatározóvá, előkészítve a szentháromságtani meghatározások későbbi fejlődését.
TITLE
Monarchian and Arian Christological Interpretations in Alexandria in the Early Fourth Century
ABSTRACT
The study examines the Alexandrian theological tradition as it developed in the first decades of the fourth century, with particular focus on the teaching of Alexander of Alexandria and Arius. Both theologians drew heavily on the Origenian heritage, yet responded in divergent ways to the Christological questions inherited from earlier monarchian tendencies. Alexander sought to refute monarchianism by broadening the Logos theology of the Apologists, Clement of Alexandria, and Origen, whereas Arius and his circle developed their distinctive doctrine by emphasising the perceived ontological deficiencies of second- and third-century Logos theology; a doctrine that was ultimately condemned by the First Ecumenical Council. While second- and thirdcentury theologians articulated their faith concerning the Father and the Son primarily in gnoseological and relational terms, the debates of the fourth century shifted the decisive criteria to the ontological level, thereby laying the groundwork for the later development of Trinitarian definitions.
